Még az idősotthonok lakóit sem féltik annyira a koronavírustól, mint a rabokat

2020 augusztus 23., vasárnap 6:04
  • Továbbra sem oldják fel a koronavírus miatti látogatási tilalmat a börtönökben, az országos parancsnok arra vár, hogy „kockázatmentes” legyen a látogatás.
  • Az idősotthonokban jelenleg sokkal kevésbé veszik szigorúan a látogatók fogadását, néhány óvintézkedést még betartanak, de tilalomra még a növekvő koronavírusos fertőzöttek száma ellenére sem készülnek.
  • A Helsinki Bizottság szerint lehet indokolt akár a teljes látogatási tilalom is, de csak világos feltételek mellett és a kapcsolattartás alternatív formáit mindenképpen biztosítani kell.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy abszurd helyzet állt elő: míg már az idősotthonok lakói is szabadon ki-be járhatnak június óta és a rokonok is gond nélkül látogathatják őket, addig a fogvatartottak még egy plexivel elválasztott beszélőn keresztül sem láthatják a szeretteiket. Március óta telefonon és Skype-on keresztül tartják csak a kapcsolatot, de a Helsinki Bizottságnak van olyan ügyfele, aki annyira rossz anyagi körülmények közül jön, hogy nem engedhette meg magának, hogy a börtönben telefonja legyen 35 ezer forintért és további 70 forintot fizessen percenként, ezért március óta szinte semmit nem tudnak a szerettei róla. A Skype ugyan ingyenes, de sok család szintén anyagi okok miatt nem fér hozzá vagy éppen fogalmuk sincs, hogy mi az a Skype.

Az idősotthonokban kevésbé félnek

A látogatási tilalom feloldásáról az Büntetésvégrehajtás országos parancsnoka dönt, ezért az előző cikkünkhöz megkerestük a Bv. Országos Parancsnokságát, akik azt írták:

„A járvány elleni védekezés sikeressége érdekében – mivel a vírus a zárt közösségekben könnyebben terjed és sokkal nehezebben megfékezhető – a börtönökben még mindig szükséges a védelmi intézkedések további fenntartása. Emiatt szükséges, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet – a bevezetett egyéb intézkedések mellett – a látogatófogadás korlátozását továbbra is fenntartsa addig, amíg az kockázatmentesen megvalósítható lesz. A látogatófogadások ismételt engedélyezésre a koronavírus-járvány terjedésének függvényében kerülhet sor, amely hosszabb távon egyelőre nem prognosztizálható. ”

Ez viszont a Helsinki Bizottság szerint további kérdéseket vet fel, például azt, hogy mikor lesz kockázatmentes a látogatófogadás: nulla fertőzöttnél vagy a koronavírus végleges eltűnésénél?

A BVOP azt írta:

„A látogatófogadás kockázatmentesen akkor valósítható meg, ha a személyes kontaktus során a fertőzés veszélye egyértelműen kizárható. Bár az új fertőzések száma továbbra is alacsonynak mondható, a közelmúltban folyamatosan emelkedik az új koronavírus-fertőzöttek száma hazánkban is. Tehát nagyon is indokolt a magyar börtönök fokozott járványügyi védelmének fenntartása.”

A kockázatmentességgel kapcsolatban kerestünk meg a járványnak nem kevésbé kitett idősotthonokat, amelyekben az Operatív Törzs határozata szerint már június 18-án feloldották a látogatási tilalmat, és az idősotthonok élhettek a korlátozás enyhítésének lehetőségével.

Az Olajág Otthonokban például Szirmai Viktor, az intézmény vezetője rögtön júniusban fel is oldotta a teljes tilalmat, mert szerinte a lakóknak természetes igénye, hogy lássák a szeretteiket. A mindennapi működésükben azonban megtartottak bizonyos korlátozásokat, például azt, hogy a látogatóknak előre be kell jelentkezniük, nyitott térben találkozhatnak csak a szeretteikkel maszkban, amit még egy testhőmérés és egy nyilatkozat kitöltése is megelőz. A korlátozásokat pedig minden héten felülvizsgálják a pandémiás helyzetnek megfelelően.

Egy másik budapesti idősotthon igazgatója is fokozatosan oldotta fel a korlátozásokat, június 18 után csak 15 perces, maszkos, távolságtartós látogatás volt megengedett, mára pedig már csak annyi maradt, hogy lehetőség szerint szabad térben találkozzanak a rokonok. Az is megengedett, hogy a lakók elhagyják az idősotthont, akár külföldre is utazzanak, korlátozás nélkül visszatérhetnek az otthon falai közé.

Az igazgató szerint nagyon nem volt egyszerű a látogatási tilalom alatt, hiszen idős emberekről van szó, akiknek az életéért ő tartozik felelősséggel, ugyanakkor figyelembe kellett azt is vennie, hogy mi van, ha valakinek épp a tilalom alatt romlik le annyira az állapota, hogy meghal. Szerencsére ilyen nem fordult elő, de azt mondja, hogy a rokonokkal sokszor nehéz volt megértetni, hogy nem láthatják az idős szeretteiket. A lakók jobban viselték, ugyanis a nagy többségük demens, így nem igazán érzékelték az idő múlását. Az idősotthon egyelőre nem készül újabb lezárásra a fertőzöttek számának növekedése miatt, de bármikor újra lezárnák az otthont, ha szükségét éreznék.

Intézményvezetőként azt gondolja, hogy talán azért másabb a helyzet egy börtönben, mint egy idősotthonban, mert teljesen más a közösség dinamikája, a rabok nagyobb kontaktusban vannak egymással, mint a sokszor csak ágyban fekvő idősek.

Természetesen vannak olyan idősotthonok, ahol a fertőzöttek növekvő száma miatt újra elrendelték az otthon lezárását, például a Pesti úti idősotthon augusztus 18-án rendeltek el újra látogatási tilalmat, de az ő félelmük nem teljesen alaptalan, ugyanis áprilisban 198 lakójuk betegedett meg, nyolcan pedig meghaltak.

A másik újra lezárt idősotthon a debreceni Pallagi Úti Idősotthon, ahol azért döntöttek a lezárás mellett, mert csak Hajdú-Bihar megyében 67-tel nőtt a fertőzöttek száma az elmúlt hónapban, és a szennyvízben is nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége.

A Helsinki Bizottság által kikért adatok szerint áprilisban a börtönökben mindössze egyetlen embernek, a BVOP egyik dolgozójának lett pozitív a koronatesztje. Mégis egységesen, az ország összes börtönében teljes látogatási tilalmat rendeltek el, amit azóta is fenntartanak.

Moldova Zsófia, a Helsinki Bizottság rendészeti programjának munkatársa szerint a probléma, hogy fűnyíróelvvel mindenhol ugyanúgy, ugyanannyira tiltják a látogatás minden formáját, pedig sokan tényleg nem tudják telefonon vagy Skype-on tartani a kapcsolatot, ezzel pedig sérülnek mind a fogvatartottak, mind a hozzátartozók jogai. A Bizottság a panaszokkal az Ombudsmanhoz fordult.

Nem világos a kockázatértékelés

Az sem teljesen világos, hogy mi alapján történik a kockázatértékelés, ugyanis a BVOP ezt írta:

„A büntetés-végrehajtási szervezet folyamatosan monitorozza a hazai és a nemzetközi járványügyi helyzet alakulását. Ennek része az európai büntetés-végrehajtási intézetek által meghozott döntések elemzése és értékelése is. A kockázatértékelésnél a Nemzeti Népegészségügyi Központ iránymutatása a mérvadó.” Csakhogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eljárásrendjében sehol sincs feltüntetve, hogy mi a teendő a látogatásokkal kapcsolatban, csupán arról adnak tájékoztatást, hogy mit kell akkor csinálni, ha már a vírus bekerült az intézménybe.

A magyarországi teljes tilalom jóval szigorúbb a külföldi gyakorlatnál:

Mint látják, Nagy-Britanniában, ahol augusztus közepén is még napi hétszáz körüli új fertőzöttet regisztráltak, július eleje óta fogadhatnak látogatókat a fogva tartottak. Magyarországon ehhez képest augusztus 17-én harminc új fertőzöttet találtak. Moldova Zsófia szerint ezen is jól látszik, hogy még ha egy országban magas is a járványügyi kockázat, akkor sem ragaszkodnak feltétlenül a teljes tilalomhoz.