Néhány hónap alatt darálta be a kormány a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.
Hétfő délután a kialakult helyzet miatt lemondott az egyetem vezetése, ezért az estére szervezett demonstráció egyben búcsúztató is volt.
Vidnyánszky Attilának korábban nem adtak elég lehetőséget a Színművészetin, most elveszi erővel. A magyar film és színház jövője múlik azon, hogy mire jut egymással az egyetemet megvető új kuratórium, és a velük szembeszálló oktatók és hallgatók.
Az SZFE diákjai keserű virrasztásra emlékeztető tiltakozáson búcsúztak el tanáraiktól és az egyetemüktől. Enyedi Ildikó és Bodó Viktor is bejelentették, hogy nem tanítanak addig, amíg nem áll vissza a hatalom által elfoglalt egyetem autonómiája.
Szentesen és Szentmártonkátán kérdeztük a tiszás kampányesemények résztvevőit arról, milyen közéleti hangulatot tapasztalnak maguk körül, és mire számítanak a választásokig. Van, aki a választás miatt hazautazott Magyarországra, más azt mondja: ezt a népet kifosztották és megalázták.
Vannak, akik sírtak rajta, másnak túl sok a Magyar Péter körüli rajongás, és van, aki a film után azt mondta: kezdi elhinni, hogy lassan vége az Orbán-korszaknak. Kocsis Máté szerint pedig hányinger, aki megnézi ezt a filmet.
Pedig Lázár János szavainak értelmezésére kértük a Miniszterelnökséget vezető minisztert a Kormányinfón.
Egy hónappal a választások előtt sikerült csontig lefaragni a választási üzenetet.
Megfogunk egy sokmilliárdos ukrán szállítmányt, és ön meg Putyinról érdeklődik? – vágott vissza Kósa Lajos a Debrecenben megtartott utolsó DPK-gyűlésen, ahol Lázár János a résztvevők nagy örömére Z1G-re költötte át az O1G-t.