„Szkafanderben nem lehet tanítani”

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell
  • Elkezdődött a tanítás az iskolákban, az intézmények pedig saját szabályrendszerrel védekeznek a koronavírus a második hulláma ellen.
  • A budaörsi Herman Ottó Általános iskolában reális járványügyi előírásokat próbáltak hozni, amiket nem lehetetlen betartani.
  • Tilos a tömörülés a folyosón, maszkhasználat és csúsztatott csengetési rend várja a diákokat a második tanítási napon. 

Szerdán volt az első rendes tanítási nap az iskolákban a koronavírus miatti féléves kihagyás után. Az Emmi egy sokat kritizált intézkedései tervet is kiadott az iskolakezdés előtt, amiben állandó fertőtlenítésre, maszkhasználatra és a másfél méteres távolság betartására ösztönzi az iskolákat, de az oktatási intézmények a saját hatáskörükben dönthettek arról, hogy mennyire és hogyan akarják a szabályokat betartatni a diákokkal. 

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskolába szerda reggel a diákok különböző színes, mintás arcmaszkokban léptek be az iskola udvarára, nyomukban a maszkos szüleikkel, akik kicsit nehezen fogadták el, hogy az intézménybe az új szabály szerint már nem mehetnek be. Ez különösen az elsősöknél jelentett problémát, de a portás és egy ügyeletes tanítónő rövid időn belül még a legaggódóbb anyákat is kitessékelte az épület elé. 

Az iskola bejárata. Fotó: botost/444.hu

Az épület előtt több gyerek is várakozott, a tanárok is arra bátorították őket, hogy ha nem fáznak nagyon, akkor inkább kint várjanak, mint bent a folyosón tömörüljenek, ami amúgy is tilos.

A nagy tömeg kialakulását az iskola azzal próbálta megakadályozni, hogy csúsztatottan kezdődnek a tanórák, az alsósoknak 8.00-kor csöngetnek be, míg a felsősöknek 8.15-kor, és ők nem is mehetnek be az iskolába addig, amíg az alsósok el nem foglalják a termeiket.

A nap folyamán ugyanez a csúsztatott csengetési rend maradt, és sima kicsöngő és becsöngő helyett most a rádión azt is bemondták, hogy az alsósoknak vagy a felsősöknek szól a csengő.

„Mindenekelőtt örülünk, hogy újra kinyithatott az iskola, főleg boldogság van bennünk. Még mielőtt az Emmi utasítása megérkezett volna, nekünk már akkor voltak ötleteink arra, hogy hogyan akarunk védekezni. Csináltunk egy helyi szabályozást, de az az illúzió nem volt bennünk, hogy ez egy hermetikus, tökéletes vírusvédelem, hiszen még a kórházakban sem lehet az” - magyarázta Turcsik Viktor, az iskola igazgatója.

Turcsik Viktor, az iskola igazgatója.Fotó: botost/444.hu

Turcsik szerint nem az iskola feladata eldönteni, hogy jó ötlet volt-e a nyitás, miközben a fertőzöttek száma csúcsokat dönt az országban, nekik az a feladatuk, hogy az erőforrásaikhoz mérten minden szükséges intézkedést meghozzanak és betartassanak. 

Az iskola ebben próbált reális maradni, és nem túl szigorú szabályokat hozni, hiszen azokat szerintük úgysem tudnák betartani. Ezért például nincs lázmérés az iskolába belépve, mert kiszámolták, hogy az érintés nélküli hőmérővel 10 másodperc lenne megmérni egy gyerek testhőjét, ami olyan sok idő lenne, hogy tumultus alakulna ki az iskola bejáratnál, még akkor is, ha két helyen mérnek. Arra sincs sem idő, sem kapacitás, hogy egy plusz ember napközben végigmenjen az összes osztályon hőmérővel, ezért csak annak mérik a lázát, aki nem érzi jól magát.

A folyosókra és a közös helyiségekre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok, ugyanis a folyosókon csak áthaladni szabad, tömörülni nem, és maszkot is kötelező viselni. Erre helyenként plakátok és tanárok is figyelmeztetik a diákokat, aki pedig otthon hagyta a maszkját, annak az iskola ad.

Fotó: botost/444.hu

A tantermekben ehhez képest nagyobb a szabadság, mert ott a magas létszám miatt a diákok sem tudnak távolságot tartani, és a maszkhasználat sem működik.

„Kipróbáltuk, hogy milyen maszkban tanítani, és arra jutottunk, hogy így nem lehet, mert a tanításhoz elengedhetetlen, hogy a diákok lássák a tanár arcát, arckifejezését és fordítva. Ha ezt a kockázatot nem tudjuk vállalni, akkor ne csináljunk iskolát, mert szkafanderben nem lehet tanítani” - mondja Turcsik. 

A nyolcadikosok fizika óráján azért így is akadt egy-két lelkesebb diák, aki fennhagyja a maszkot, és itt éppen a tanárnő is maszkban próbált boldogulni. Amikor pedig arra kérte a diákokat, hogy lehetőség szerint ne másszanak egymás nyakába, hallani lehet a székek csikorgását a padlón, ahogy a gyerekek megpróbálnak arrébb húzódni a padtársuktól.

Fizika óra.Fotó: botost/444.hu

Turcsik Viktor szerint az iskolának most az a legfontosabb feladata, hogy a gyerekekben kialakítsák a szokást, hogy betartsák a járványügyi szabályokat.

„A két nap tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a folyosói csoportosulás az, amibe be kell avatkoznunk, mert a gyerekek szeretnek a folyosón beszélgetni. Ez egy komoly feladat lesz, de nem végrehajtathatatlan. Emellett persze van egy csomó olyan intézkedés, amiről igazából nem tudjuk, hogy betartják-e, például, hogy hányszor mosnak kezet egy nap, mennyire alaposan, fertőtlenítik-e otthon a maszkot” - mondja az igazgató.

Az ebédeltetés is nagy kihívást jelent, erre azt találták ki, hogy az alsósoknál egyszerre csak két csoport lehet benn az ebédlőben egymástól távol, a csoporton belül pedig csak az osztálytársak lehetnek. A felsősök keveredését viszont már nem lehet elkerülni, mert nem ebédel mindenki, de az ő tömörülésüket hosszabb ebédszünettel próbálják meg elkerülni.

Az iskola takarítói folyamatosan dolgoznak, de csak a járvány előtti létszámmal, ezért Turcsik Viktor is lehetetlennek tartja az Emmi ajánlását, miszerint a szünetekben minden termet fertőtlenítsenek le az új osztály megérkezése előtt. A kilincseket és a gyakran érintett felületeket viszont rendszeresen áttörlik. 

Fotó: botost/444.hu

Az igazgató szerint a szülők nagyon különböző módon reagálnak az iskola kinyitására. Vannak olyan szülők, akik a maszkviselést sem támogatják, mert az egész vírust hisztériának tartják, míg mások kikérték a gyereküket a tanítási napokról, mert annyira tartanak a fertőzéstől. A legtöbben azonban örülnek, hogy újra hordhatják a gyereküket iskolába.

Jobb bejárni, mint digitálisan oktatni

Bár most nem a legbiztonságosabb iskolába járni, és az igazgató elmondása szerint ők is nagyon izgulnak, nehogy az intézmény falai közé bekerüljön a vírus, azért ez még mindig jobb, mint a digitális oktatás.

„Az iskola lényege a találkozás és a közösség, és nagyon fontos feladata a szocializálás, ez viszont digitálisan nem tud megvalósulni vagy csak kis hatékonysággal. Ez különösen igaz hátrányos helyzetben lévő gyerekekre, akik itt tudnak jól működni, otthon nem” - magyarázta az igazgató.

Az iskola harmadik osztályos tanítónője, Borbély Diána még a járványhelyzetben is inkább az iskolai tanítás oldalán áll, mint az online oktatás mellett. 

„Nagyon jó érzés újra bejönni, hat hónap kimaradt, ezért nehéz felvenni a fonalat, de látom a gyerekeken, hogy örülnek neki, hogy újra közösségben vannak. Az online oktatás alatt a tananyaggal nem maradtak le szerencsére, mert a szülők otthon nagyon kitettek magukért” - mondta.

Borbély Diána a harmadik osztályosokkal.Fotó: botost/444.hu

Az iskola felsős magyar tanárának viszont van olyan osztálya, akik lemaradtak a tananyaggal az online oktatás alatt, amit most kell bepótolni, de más osztályokban például nem volt lemaradás. Ő is jobban örül az iskolai oktatásnak a macerás járványügyi szabályok ellenére, amit szerinte a nagyobb diákok nagyon könnyen vesznek, mert már amúgy is hozzá vannak szokva. 

Az iskola igazgatója abban bízik, hogy tudják tartani ezt az állapotot, és nem kell visszatérni az online oktatásra, mert ha még egyszer be kéne zárni az iskolát, akkor az már nagyon megérződne a gyerekek tudásán is, és különösen a hátrányos helyzetben lévő gyerekek számára lenne nagyobb a hátrány.