Egyelőre senki sem tudja igazán, mekkora kockázatot jelent az iskolai oktatás járványügyi szempontból, és vajon megéri-e ezt vállalni a bezárással járó, hosszú távú hátrányok helyett.

Néhány napja Varga Máté, az Eötvös Loránd Tudományegetem Genetikai Tanszékének munkatársa foglalta össze a Qubiton, mégis milyen általános következtetéseket vonhatunk le az eddigi tudásunkból.

Az egyik, hogy a külföldi tapasztalatok alapján a kamaszok járványügyi szempontból sokkal inkább hasonlítanak a felnőttekre, mint a kisgyerekek. Ezért a középiskolák újranyitása valószínűleg kockázatosabb, mint az alsó tagozatoké, ahol inkább a tanárok jelentenek veszélyt egymásra, semmint a gyerekek a tanárokra vagy fordítva. (Mindezt persze befolyásolja az is, hogy éppen mekkora az átfertőzöttség az országban, és milyen más intézkedéseket hoznak a vírus kordában tartására, amiről most nem írunk bővebben.)

Ahogy általában, úgy a tanárok esetében is igaz, hogy a koronavírus különösen veszélyes az idősebb korosztály tagjaira. Tavasszal a kormány központi kommunikációja is többek közt arról szólt, hogy az idősek maradjanak otthon. Ehhez igazodott az intézkedések egy része a nyugdíjasok vásárlási idősávjától kezdve odáig, hogy a 65 év feletti orvosokat és egészségügyi szakdolgozókat, vagyis több tízezer embert kivonták a személyes ellátásból.

Mivel akkor digitális oktatást vezettek be, nem merült fel a kérdés, kellene-e külön védeni az idősebb tanárokat, és ha igen, akkor hogyan lehetne ezt megoldani. Az őszi tanévkezdésre kiadott - a szakszervezetek szerint betarthatatlan, Gulyás Gergely miniszter szerint helyenként életszerűtlen - minisztériumi ajánlás sem szólt erről.

De egyáltalán mennyi veszélyeztetett korú tanár dolgozik az iskolákban?Évek óta egyre több. Az első diagram az óvodától a középiskoláig mutatja a pedagógusok korosztályi bontását. 2018-ban 9,4 százalékuk volt 60 év feletti, míg tíz éve csak alig két százalékuk.

Ha kivesszük az óvodákat, azt látjuk, hogy az idős tanárok aránya mindenféle iskolatípusban 10 százalék felett van. A szakközépiskolákban ez a szám különösen kiugró, majdnem 17 százalék:

Ha területileg nézzük, Budapesten a legmagasabb az idős tanárok aránya (majdnem 11 százalék), ezt közelíti Heves és Nógrád megye. Hajdú-Biharban pedig a legalacsonyabb: 8,2 százalék.

A nyugdíjas tanárok aránya viszont elég alacsony, országosan az egy százalékot sem érte el 2018-ban, az állami intézményekben szinte már nem is dolgoznak nyugdíjas tanárok. Az egyházi és civil fenntartású iskoláknál viszont már más a helyzet, ott 3-4 százalék körül van a nyugdíjasok aránya.