Kivonják a 65 év feletti orvosokat a frontvonalról; változik az esetdefiníció

Hétfőtől a 65 év feletti orvosok és más egészségügyi (szak)dolgozók nem találkozhatnak közvetlenül a betegekkel, mert életkoruk miatt különösen kitettek a koronavírus-járványnak. Mindez abból a levélből derült ki, amit Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter és Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár küldött az intézményvezetőknek. A levél alapján arra következtethetünk, hogy a korlátozás a szakellátásban és a háziorvosi ellátásban dolgozókra is vonatkozik. 

Az új rendelkezés szerint a 65 év feletti dolgozókkal a kollégáik is csak távkonzultációt folytathatnak, kerülniük kell a személyes találkozást. Azoknak a háziorvosoknak pedig, akik az ügyeletet nyújtó munkatársaikkal együtt sem tudják átszervezni az ellátást, azt írták, kérjenek segítséget a fenntartójuktól. 

A levél szerint a minisztériumban megkezdték az önkéntesek szervezését is „a betegellátás biztonságát és a kollegák egészségét megfelelően szolgáló megoldás érdekében”, de erről későbbre ígérnek részleteket.

Vasárnapi javaslatcsomagjában a Magyar Orvosi Kamara is ellenezte a 65 év feletti egészségügyi dolgozók mozgósítását. „A legrosszabb prognózisú csoportot tennénk ki ezzel a legnagyobb kockázatnak. Kifejezetten a védelmükre kellene törekedni, rájuk a járvány lezajlását követően továbbra is nagy szüksége lesz a magyar egészségügyi rendszernek” - írták. 

A döntés orvosok és szakdolgozók tízezreit érintheti. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2018-as beszámolója szerint csaknem 15 ezer 65 év feletti orvos dolgozik az országban (ebben nincsenek benne a fogorvosok):

Forrás: ÁEEK

Ugyanez a jelentés több, mint 30 ezer 65 év feletti egészségügyi szakdolgozóról ír. Igaz, ez számos szakmacsoportot magába foglal, olyanokat is, amelyek akár kevésbé lehetnek relevánsak a koronavírus-járvány kezelése szempontjából. Fontos lehet viszont, hogy a felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoportban tízezer 65 év feletti dolgozik (ezeket az adatokat a jelentés 17. oldalán lehet megnézni). 

Forrás: ÁEEK

Nem lehet ilyen rendeleti úton közelíteni. Fel kell ajánlani az idősebb kollégáknak, hogy akik akarnak, azok ne vegyenek részt a betegellátásban, de nem kizárni minden 65 év felettit. Nem marad, aki ellássa a betegeket

- mondta az intézkedésről a 444-nek Falus Ferenc, volt országos tisztifőorvos.

Bővült az esetdefiníció, de még mindig nem fognak tömegeket tesztelni

A 444-hez eljutott dokumentumok között van az új, március 13-i koronavírus esetdefiníció is, ami alapján elrendelhetik a betegek tesztelését. Ebből több dolog is kiderül:

  • Az EMMI szerint továbbra sem kell tesztelni azokat, akinek nincsenek tünetei, "csak" kapcsolatba kerültek fertőzött személyekkel. Ennek alapján például továbbra sem jár teszt azoknak a kórházi dolgozóknak, akik megfelelő védőfelszerelés nélkül láttak el koronavírussal fertőzött betegeket, mert széleskörű tesztelés hiányában nem tudták róluk, hogy mi bajuk.
  • Az új esetdefiníció alapján sem világos, hogy például Pintér Sándor belügyminiszter, aki a hivatalos tájékoztatás szerint tünetmentes, noha találkozott egy fertőzött személlyel, miért kapott azonnal tesztet, ha a hasonló helyzetben lévő kórházi dolgozók nem jutottak rögtön ilyesmihez.
  • Az esetdefiníció azért bővült. A korábbihoz képest, új elem, hogy ha valaki kórházba fekszik, lázas, súlyos akut légúti fertőzésben szenved, és ezeket a tüneteket semmilyen különösebb körülmény nem indokolja, azt most már lehet tesztelni.
  • Ez eddig nem így volt, ezért fordulhatott elő, hogy napokig feküdt egy koronavírusos beteg a Jahn Ferenc kórházban tesztelés nélkül.
  • Korábban csak azok estek bele a definícióba, akinek láza volt, légúti tüneteik, és vagy jártak az elmúlt 14 napban fertőzött területen, vagy szoros kapcsolatban voltak valakivel, aki fertőzött volt.

Bűnös tévedés, ami itt szerepel. Magas láz egyáltalán nem jelentkezik minden súlyos esetnél, erre már teljesen egyértelmű, igazolt tanulmányok vannak

- mondta a 444-nek az új esetdefinícióról Falus.