A jelek szerint csak félgőzzel működik Habonyék nemzetközi hírügynöksége

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Tavaly alapított londoni központú nemzetközi hírügynökséget Orbán Viktor egykor nagy befolyással bíró tanácsadója, Habony Árpád. Akkor azt állították, körülbelül ötven újságíró és szerkesztő kezdte el a munkát a V4 News Agencynél (V4NA).

Brit cégadatbázisok szerint a kiadó tulajdona 57 százalékban az origo.hu-t működtető New Wave Media Group Kft., így a központi sajtóalapítvány (KESMA) tulajdonában van a cég nagyobbik része. 40 százaléka Habony tanácsadócégéé, a londoni Danube Business Consulting Ltd.-é, 3 százalék pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni nagyköveté, aki bejegyezte a céget Angliában. A cég igazgatója pedig Medveczky Balázs, aki a közmédia egyik központi cégének, a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek igazgatója is egyben.

Egy régi, klasszikus kép: Habony Árpád és Orbán Viktor a 2010-es választás eredményvárójánFotó: Orbán Viktor/Facebook

A hírügynökségek általában abból élnek, hogy újságok, rádiók, tévék, tehát mindenféle médiavállalkozások, illetve kisebb részben kormányok, civil szervezetek, kuttatóintézetek, think tankek, esetleg cégek előfizetnek a hírszolgáltatásra. A V4NA előfizetési díjai meglepően magasak, havi több százezer forintba is kerülhet egy hozzáférés.

A Guardian májusi cikke szerint a cseh és a szlovák kormány is panaszkodott a magyar kormánynak, hogy a V4NA neve megtévesztő, mivel azt sugallja, hogy a visegrádi országok számára fontos ügyekkel foglalkozik, de valójában csak a magyar kormány álláspontját képviseli.

A 444 a Független Médiaközponttal együttműködve júliusban megvizsgálta, hogyan jelenik meg a V4NA a médiában, és milyen témákat hogyan tálal. Azt tapasztaltuk, hogy a KESMA több hazai lapjához képest a V4NA kevésbé utazik a direkt álhírek terjesztésében, inkább olyan külföldi lapszemléket válogat tendenciózusan, amikkel az MTI sem akar foglalkozni. Nincs szó direkt hamisításról, inkább apró csúsztatásokkal találkoztunk, például rendszeresen tényekként mutatnak be véleményeket. Sok esetben úgy tűnik, hogy a V4NA az orosz állami Russia Today helyébe lépett a fideszes médiában, azokat az anyagokat, amiket korábban orosz forrásból vettek át, azt most a V4NA-tól szemlézik.

A kormánypárti sajtóban a júliusban megjelent 129 V4NA-anyag alapján sem minőségben sem mennyiségben nem érződik, hogy ötven fős stáb dolgozna az ügynökségnél. Leginkább a Magyar Nemzet veszi át az anyagaikat, ott kicsit hozzá is nyúlnak, átszerkesztik. A KESMA vidéki lapjai pedig általában percre pontosan egyszerre hozzák ugyanazt. A hirado.hu nem igazán emeli át a V4NA cikkeit, a Hír Tv is nagyon ritkán, a 888 viszont előszeretettel veszi át az anyagokat, sőt még erősíteni is igyekszik az üzeneteken. 

A magyar lapokon kívül elvétve találunk megjelenés a cseh és a lengyel médiában, de ez nem volt számottevő. Az Átlátszó májusban írt arról, hogy az első félévben ugyanazokhoz a szlovén, macedón médiacégekhez tartozó oldalakon jelentek meg a V4NA anyagai, amikben Habony körei szereztek tulajdont az elmúlt években.

Július eleje  óta a Black Lives Matter-tüntetésekről és -zavargásokról írtak a legtöbbet. Ez abból a szempontból is hálás téma, hogy Közép-Kelet Európában vagy a visegrádi országokban senkit sem érint, a jelenség mélyén lévő konfliktusok itt ismeretlenek, kifejezetten az Egyesült Államokra jellemzőek, de a Nyugat- vagy USA-ellenesség erősítésére kiválóan használható. Újságírószakmailag sem bonyolították túl: saját értesülések, interjúk, tudósítások ezek között az anyagok gyakorlatilag nincsenek, csupán amerikai forrásokból idéznek, szemléznek.

Az elmúlt két hónapban ezek a cikkek jöttek le a kormánypárti sajtóban a BLM-ről:

Ezekben az összeállításokban rendre: térben és időben teljesen független történeteket fésülnek össze egy anyagba, ezzel létezőnek, nagyobbnak, trendszerűnek mutatva a jelenséget. 

A 2020 júniusában közzétett szenzációs hírösszefoglaló címében a „BLM egyik vezetője” nevezi alsóbbrendűnek a fehér embereket, mintha a nemzetközi figyelem középpontjában lévő globális mozgalom befolyásos hangja nyilvánítana ki ilyesmit. Az csak némi olvasgatás után derül ki, hogy több mint 3 évvel ezelőtt, 2017 februárjában, a kanadai Toronto városában létrehozott BLM csoport egyik alapítója írhatott talán ilyesmit saját Facebook oldalára (az interneten csak egy screenshot kering), a nő pedig több mint egy éve, 2019 májusában formálisan is bejelentette, hogy kilép a mozgalomból.

Videókról szóló híreikből gyakran nem világos, a felvétel hol készült, mikor, és mi vagy ki van rajta. Sokszor egyébként sem a címből, sem a cikk elején lévő rövid összefoglalóból nem derül ki, hogy éppen Franciaországban vagy Ausztráliában történt-e valami.

A fenti eset Franciaországban, a lenti Ausztráliában történt

Erősen jelenik meg a francia és a belga vonal az alapmotívum futtatásában: a fő üzenet az, hogy ott a teszetosza hatóságok nem bírnak az erőszakos migránsokkal („Erőszak és borzalmas állapotok több francia városban, tehetetlenek a rendőrök a bűnöző migránsgyerekekkel”). Németországban a cikkeik alapján nem is annyira erőtlenek a hatóságok. Londonban a baloldali városvezetés, Olaszországban a baloldali kormány a fő bűnös, az olasz híreknél ráadásul a hírek többsége Matteo Salvini volt belügyminiszter kommentárjaival jön, rajta keresztül szűrik a mondanivalót. Egyébként onnan jönnek a legextrémebb migránshírek: macskát sütnek, meztelenül rohangálnak az utcán, állítólag kutyát is esznek, stb.

A migrációról vagy muszlimokról szóló anyagokban országtól és a konkrét témától függetlenül bonyolult társadalmi problémákat a végletekig leegyszerűsítve, egyoldalúan, kizárólag a kormány vélt politikai érdekeinek megfelelően mutatnak be.

Vannak országok, amikről kevesebbet írnak, például Spanyolország vagy Görögország. Trump beszédeiről, szerepléseiről igyekeznek pontosan beszámolni, itt nem találni csúsztatást, ferdítéseket.

A hírügynökség kínál gazdasági elemzéseket is, ilyeneket azonban nem vesznek át tőlük a partnerek, szinte kizárólag politikai cikkeket látni a V4NA kínálatából a magyar kormédiában. 

Júliusban egyetlen saját, magyar vonatkozású anyagot találtunk tőlük, tehát olyat, ami nem lapszemle vagy külföldi átvétel, ez pedig a DK-s László Imre hitleres nyilatkozata volt. Ehhez megkérdeztek brüsszeli diplomatákat, akik nem válaszoltak.