Éhezés és teljes bizonytalanság vár a leégett leszboszi menekülttábor lakóira

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Több mint tízezer ember vált egy csapásra hajléktalanná, amikor szerdára virradóra leégett Európa legnagyobb menekülttábora, a görögországi Leszbosz szigetén lévő Moria. Hogy ki gyújtotta meg a tüzet, azt egyelőre nem tudni, de a tábor pusztulásához vezető helyzet kialakulásához hozzájárult a koronavírus-járvány, a görög kormány hozzáállása és az egész Európai Unió eddigi bevándorlási politikája. A tábor egykori lakói most egy úton ragadtak élelem, víz, orvosi ellátás, kormányzati és civil segítség nélkül, az unió tagállamai pedig egyelőre csak a töredékük befogadásáról döntött. Hogy a többiekkel mi lesz, azt egyelőre senki nem tudja. 

Rosszabb, mint Afganisztánban

A Moria menekülttábort eredetileg valamivel több, mint 2000 menekült számára hozták létre egy korábbi katonai támaszpont területén 2015-ben, az európai migrációs válság elején. Ennél viszont úgy tízezerrel több ember zsúfolódott össze a területen, különböző források 12000 és 13000 közé teszik azoknak az embereknek a számát, akik hajléktalanok lettek a tábor leégése után. A táborban 2015 óta egymillió menekült fordult meg, a túlterheltség miatt ezért akik nem tudtak hol aludni, talált anyagokból igyekeztek maguknak valamilyen kunyhót felhúzni a tábor területén belül vagy a közeli, táborlakók és önkéntesek között csak dzsungelként emlegetett olajligetben. 

Arról már korábban is rendszeresen beszámoltak civil szervezetek, hogy a táborban rettenetes körülmények között éltek a menekültek. A táborban alig van víz és áram. A sátrak és kunyhók rendszeresen beáztak, a téli hónapokban pedig, amikor akár -10 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, a lakók tábortüzekkel vagy gázpalackokkal próbáltak valahogy fűteni a sátrakban, ami már korábban is többször okozott tüzet. A túlzsúfolt táborban pedig mindennapos az erőszak, főleg nőkkel szemben. Egy, a Guardian-nek nyilatkozó brit önkéntes szerint, az afganisztáni menekülttáborokban, ahol korábban dolgozott, sokkal jobbak voltak a körülmények, mint Moriában. 

Sonia Nanzik, egy, a tábor lakóival foglalkozó Refocus Media Labs nevű civil szervezet alapítója a 444-nek elmondta, hogy a menekültek közül sokan úgy tartják, a kormány tudatos bevándorlás-politikájának része, hogy ilyen borzasztó körülmények között hagyják a tábor lakóit, hogy ezzel elrettentsék a Törökországban várakozó vagy úton lévő menekülteket attól, hogy Görögországon keresztül próbáljanak meg eljutni Európába. Ez persze nem biztos, hogy így van, sőt, a görög kormány akart újabb táborokat építeni, ami viszont egyrészt a helyi lakosok, másrészt az EU tiltakozását is kiváltotta. A helyiek azért tiltakoztak, mert nem akarták, hogy hosszú távon sok menekült legyen a szigeten, az EU pedig azért, mert a görög kormány zárt táborokat akart létrehozni, amivel sértenék a menekültek emberi jogait. A koronavírus-járvány viszont megteremtette a lehetőséget, hogy bezárják a menekülteket, ami aztán nem kizárt, hogy a tűzvészhez vezetett. 

Koronavírus és tűz

A táborban ugyan csak a múlt héten regisztrálták az első koronavírusos beteget, Nandzik elmondása szerint a tábort már március 22-én teljesen lezárták a járványra hivatkozva. Egy ideig a dzsungelbe még bemehettek a civil önkéntesek, de aztán azt is körbevették a hatóságok. Egy ideig az egész sziget karantén alatt volt, viszont míg a helyiek és a turisták számára már korábban feloldották a korlátozásokat, Moria zárva maradt, annak ellenére, hogy a szigeten már régóta jelen van a vírus és most is több fertőzött van, mint a táborban volt. Ettől persze csak még frusztráltabbak lettek a görög hatóságokkal amúgy is nagyon bizalmatlan menekültek. 

A múlt héten aztán ténylegesen megjelent a táborban a koronavírus, eddig 35 fertőzöttet találtak. Civilek beszámolói szerint a táboron belül is volt egy elkülönített karantén körzet, amelyet segélyszervezetek hoztak létre a pozitív teszttel rendelkezők elkülönítésére. Sok frusztrált táborlakó viszont, talán valamiféle hatósági összeesküvésnek gondolva a karantént, megtámadta ezt a területet, ezután ütött ki a tűz a tábor körül. 

Fotó: MANOLIS LAGOUTARIS/AFP

Azt egyelőre senki nem tudja, hogyan is indult a tűz, de több elmélet is van. Az egyik szerint a tüzeket a korlátozások miatt tiltakozó menekültek rakták a tábor körül, ami aztán átterjedt a tábor területére. Az sem kizárt, hogy nem direkt gyújtották a tüzet, hanem a fűtésre és főzésre használt, így-úgy összeeszkábált sütőkből és kályhákból indult, bár a görög hatóságok szerint inkább szándékos gyújtogatásról lehet szó. A legmeredekebb elmélet szerint pedig görög szélsőjobboldali csoportok gyújtogattak. Ezt nem támasztják alá bizonyítékok, de az UNHCR szóvivője a Time magazinnak azt nyilatkozta, hogy az elmúlt időben egyre nőttek a feszültségek a menekültek, szélsőséges csoportok és a helyi görög lakosság egy része között. 

Beszámolók szerint az első, kisebb tüzekkel nem nagyon foglalkoztak a lakók, főleg azért, mert ahogy már említettük, ez sajnos elég hétköznapi dolog a táborban. A lángok viszont hamar elterjedtek, a sátrak és fából, kartonból és egyéb anyagokból összehordott kunyhók pedig hamar lángra kaptak. Erre pánik tört ki a táborban, a kiérkező rendőrök pedig blokád alá vették a táborba vezető utakat, hogy a tábor lakói ne tudjanak a közeli településekre menekülni. A kedd éjszaka kitört tűz után aztán szerdán is kigyulladt a tábor, és gyakorlatilag minden megsemmisült, ami ott volt. 

A táborlakók sátrai és dolgai mellett a tábor adminisztratív irodája is leégett, ahol a táborlakók menedékkérelmei és ezeket alátámasztó dokumentumai voltak, amelyek nélkül sokak számára nagyon nehéz lesz az ügyintézés. 

Tízezer ember ragadt egy úton

Egyelőre úgy tudni, hogy a tűznek nem volt halálos áldozata, a tábor több mint 12000 lakója viszont egyelőre az utakon és a környékbeli erdőkben tudja meghúzni magát étlen, szomjan, orvosi vagy bármilyen más segítség nélkül. A hatóságok egyelőre túl sok segítséget nem nyújtottak a hajléktalanná lett menekülteknek, akiket a koronavírusra hivatkozva nem engednek tovább a sziget fővárosába, Mitilínibe, ahol amúgy több megbetegedést regisztráltak, mint a táborban. Sonia Nandzik beszámolója szerint a menekültek három nagyobb csoportban vannak az úton, köztük rendőrblokáddal, amelyek egymástól is elválasztják a menekülteket és a segíteni akaró civileket se nagyon engedik be. Állami segítség nem nagyon érkezik, ami pedig igen, az is inkább csak ront a helyzeten, Nandzik elmondása szerint ugyanis, 

a városhoz legközelebbi csoportnak osztottak ételt a hatóságok, de az romlott volt. De már ételosztás sem lesz, mert a menekültek egy része demonstrálni kezdett amiatt, hogy nem engedik őket sehova, a rendőrség könnygázzal oszlatott, az ételosztást pedig felfüggesztették. Így viszont az úton lévő emberek ellátás és bármiféle segítség nélkül várnak a több mint 30 fokban, hogy valami történjen. Az úton várakozók között sok a gyerek, az UNHCR adatai szerint a tábor lakóinak harmada 12 év alatti volt, de a civil beszámolók szerint vannak pár napos csecsemők is a leégett tábor és a város között ragadtak között. 

Fotó: Angelosz Corcinisz/AFP

Hogy mi a görög kormány terve a menekültekkel, az egyelőre nem teljesen tiszta. Sonia Nandzik úgy tudja, hogy a leginkább kiszolgáltatottakat, kisgyermekes családokat, egyedül álló anyákat a sziget másik táborába, a Karatepe táborba akarják vinni, ahol már elkezdtek új sátrakat felállítani nekik. A menekültek egy másik részét állítólag hajókra vinnék, egy ilyen hajó már kikötött Leszboszon, két másik katonai hajó pedig Nandzik szerint úton van, mindegyikre 1000 fő férne fel. Vinni viszont nem vinnék őket sehová, a koronavírusra hivatkozva ugyanis a hatóságok már kijelentették, hogy senki nem hagyhatja el a szigetet, kivéve azokat a kísérő nélküli kiskorúakat, akiknek egy részét az Európai Bizottság segítségével már el is vitték a szigetről. 

Európa felelős

A leszboszi katasztrófa hírére több európai politikus is bejelentette, hogy valamilyen formában segítséget nyújt a hajléktalanná vált menekülteknek. Az akció élére a német és a francia kormány állt, a német kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, Gerd Müller csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Moria egykori lakói nem Görögország, hanem Európa menekültjei, pénteken pedig Horst Seehofer német belügyminiszter jelentette be, hogy tíz európai ország befogadja azt a 400 kísérő nélküli kiskorú menekültet, akiket már elszállítottak a szigetről. A német miniszter bejelentése szerint Németország és Franciaország egyenként 100-150 kiskorút fogad, nyolc másik uniós ország pedig osztozik további 100-200 menekültön. Nem túl meglepő módon több kormány, köztük a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar is jelezte, hogy egyetlen menekültet sem kívánnak befogadni Leszbosz szigetéről. 

Ezzel persze még egyáltalán nincs megoldva a helyzet, az EU tagállamai egyelőre a fedél nélkül maradt, elemeknek, éhínségnek és a járványnak kiszolgáltatott menekültek három százalékán osztozkodnak. Igaz más felajánlások is voltak már, a német Észak-Rajna-Vesztfália tartomány vezetése például még szerdán bejelentette, hogy 1000 menekültet befogadnak Leszbosz szigetéről, Ylva Johansson, az unió belügyi biztosa pedig azt nyilatkozta, hogy a bizottság 4000 kiskorú menekült utazását finanszírozná. Ha lenne, ahová mehetnek. 

De még ha sikerülne is mind a 12 000, 85 százalékban menekült státuszú rászoruló helyzetét megoldani az EU-ban, már maga az, hogy kialakulhatott egy ilyen óriási, túlzsúfolt, embertelen körülmények között működő tábor az unió legszélén, az EU menekültpolitikájának a szégyenfoltja. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek képviselői szerint egyáltalán nem volt váratlan, hogy Moriában valamilyen tragédia történik, és az a görög és uniós menekültpolitika hibája, hogy ennyi embert hagytak összezsúfolódni egy ilyen kicsit helyen, ilyen körülmények között. 

Margaritisz Sinasz, az Európai Bizottság bevándorlás-politikai koordinációért is felelős görög alelnöke mindenesetre Leszboszra utazott, ahol azt mondta, Moria arra hívja fel Európa figyelmét, hogy változtatni kell az eddig migrációs politikán, pontosabban azon, hogy az uniónak még mindig nincs egységes bevándorlás-politikája. Azt is ígérte, hogy szeptemberben  a bizottság benyújtja egy egységes migrációs és menekültügyi paktum tervezetét, ami véget vetne ennek az elfogadhatatlan állapotnak.