Hiába lett volna mód a Mátrai Erőmű állami üzemeltetésére ingyen is, Gulyás szerint akkor is kellett volna fizetni érte
Aki olvasta Magyari Péter hétfőn megjelent cikkét arról, hogyan keresett rengeteg pénzt az állam kárára Mészáros Lőrinc a mátrai erőművel, az már ugorhat is pár bekezdést, és elindíthatja a kormányinfós videót, mert képben lesz, miről van szó.
Aki nem olvasta, vagy felfrissítené az emlékeit, annak röviden a lényeg: 2017-ben az akkori német tulajdonos eladásra kínálta fel az erőműben és a hozzá tartozó lignitbányában lévő 72,6 százalékos részesedését. Az állami MVM sokallott érte 5,9 milliárdot, így az végül Mészáros Lőrincnél kötött ki. Két évvel később a korábban szűkmarkú MVM már nem sajnált kifizetni az erőműért háromszor annyit sem, 17,4 milliárd forintot, igaz, akkor az eladó már Mészáros Lőrinc volt. A majdnem tripla árat ráadásul úgy fizette ki az állam, hogy Mészárosék addigra kivettek a cégből minden tartalékot (több mint 11 milliárd forintot), a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt az erőmű masszívan veszteséges lett és teljesen eladósodott. Mészárosék nemcsak nagyon jó árat kaptak az államtól az erőműért, de megszabadultak egy pénznyelőtől is: a megvett cégre ugyanis az állam kénytelen volt további 57,7 milliárdot költeni.
A vásárlást tavaly januárban Orbán Viktor azzal indokolta, hogy a tulajdonos, vagyis Mészáros Lőrinc be akarta záratni az erőművet, de a kormány nem hagyhatta, hogy 10 ezer ember elveszítse az állását (az erőműnek 2100 dolgozója volt).
Csakhogy - mint arra Miklós László, az MVM egykori felügyelőbizottsági elnöke mutatott rá a G7-re írt cikkében - van egy hatályos kormányrendelet, ami alapján nem lehet csak úgy bezárni erőműveket Magyarországon. Amennyiben ugyanis az ellátás biztonságát veszélyeztetné a zárás, akkor az energiahivatal kijelölhet egy úgynevezett engedélyest az üzemeltetésére, azaz átadhatja az erőművet másnak. Miután a mátrai erőmű jelenleg Paks után a második legnagyobb áramtermelő, a bezárása alighanem veszélyeztetné az ellátás biztonságát.
Vagyis, ha a kormány valóban csak azért vette meg Mészárostól az erőművet, mert megijedt, hogy bezárja, akkor akár ingyen is átadhatta volna üzemeltetésre az MVM-nek. Ehhez képest fizettek a Mészáros által bezárásra ítélt cégért 17,4 milliárdot (és költöttek rá a régi tulajdonos helyett még további 57 milliárdot).
Azt kérdeztük Gulyás Gergelytől, hogy ismerték-e a 2007-es kormányrendeletet, ami lehetővé tette volna az üzemeltetés átvételét és ha ismerték, miért vették meg inkább mégis 17,4 milliárdért Mészárostól a céget, amitől a felcsúti milliárdos szabadulni akart.
Gulyás szerint ez nem így van. Mert „a stratégiai vagyonhoz tartozó tárgyak, intézmények esetén természetesen akár a kormány is elrendelheti, hogy ott legyen termelés, küld oda embereket, akik a termeléshez szükséges feltételeket biztosítják. De tulajdonjogot Magyarországon elvonni azt csak azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett lehet. Tehát a két dolog az nem ugyanaz, párhuzamos utca, de két külön utca”.
Csakhogy a rendeletben (teljes nevén 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet) az áll, hogy
„A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.
A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.”
Ezt felolvastuk Gulyás Gergelynek, és megkérdeztük, hogy ha a tulajdonos döntése alapján leállt volna az erőmű, akkor a rendeletet alkalmazni lehetett volna rá. Gulyás szerint a rendelet csak annyit jelent, hogy az állam ebben az esetben gondoskodhat a működés elrendeléséről. De szerinte csak akkor, ha máshonnan nem lett volna megoldható az adott térségben az energia- és az áramellátás, akkor az állam átvehette volna. (Még egyszer, a mátrai erőmű Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője, az erőmű kapacitását ismerve a bezárása alighanem komoly gondokat okozott volna.)
Majd a miniszter elkezdett arról beszélni, hogy a tulajdonvédelem alapvető jogállami kritérium, a tulajdont elvonni nem lehet. Arra lett volna az államnak lehetősége helyesen, hogy ha a gyár bezárása rendkívüli helyzetet idéz elő, akkor akár karhatalommal, erővel odamegy, és beindítja a termelést. De ez tulajdonjogi kérdéseket nem fog megoldani, és csak abban az esetben áll fenn ez a lehetőség is, ha a leállás általános ellátási zavart okoz. (Gulyás korábban éppen azzal indokolta az erőmű megvásárlását, mert az a villamosenergia-ellátás 16 százalékát biztosítja.)
link
Forrás
Szerinte ha bezárták volna az erőművet, akkor 8 ezer ember került volna az utcára.
Tettünk egy újabb kísérletet, amikor megkérdeztük, hogy végülis az állam tovább vihette volna az erőmű működését, ha Mészáros Lőrinc bezáratta volna.
„Rendkívüli helyzetben, indokolt mértékben az áramellátás biztosítása esetén. De tulajdonjogi sérelemnél azonnali, teljes és feltétlen kártalanítást kellett volna fizetni. Tehát nagyjából ugyanott lettünk volna, azzal a különbséggel, hogy néhány ezer ember elvesztette volna a munkáját.”
„444: Kártérítést kellett volna fizetni annak, aki bezáratja a gyárat?
Gulyás: Akinek a tulajdonát használom.”
Ebből lett végül az, hogy az állam háromszoros áron inkább megvette Mészáros kiürített, veszteséges cégét, amire aztán ráköltött összesen 75 milliárdot.