Génszerkesztett 'szuperapa' kecskéket és sertéseket hoztak létre kutatók
Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami szerintük hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.
A Washingtoni Állami Egyetem szaporodásbiológiai szakembere, Jon Oatley és kollégái a DNS szerkesztésére alkalmas CRISPR-Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazva iktatták ki - sertéseknél, kecskéknél és szarvasmarháknál - a hímek termékenységében kulcsszerepet játszó egyik gént a még embrionális állapotban lévő állatoknál, amelyekből később a "bérapák" fejlődtek.
A hímek sterilen születtek, majd miután donorállatoktól származó őssejteket ültettek a heréikbe, elkezdtek ondót termelni. A kutatók szerint az eljárás segíthetne a gazdáknak, hogy egészségesebb és termékenyebb állatokat neveljenek kevesebb víz, takarmány és antibiotikum felhasználásával.
Szerintük a világ távoli vidékein élő tenyésztőknek is jobb hozzáférése lenne a legjobb állatoktól származó genetikai anyagokhoz, ami segítené a precíziós állattenyésztést.
"Ezzel a technológiával szélesebb körben elterjeszthetőek a kívánt tulajdonságok és javítható az élelmiszertermelés hatékonysága" - húzta alá Oatley, megjegyezve, hogy a módszer óriási hatással lehet az élelmezés-bizonytalanság kezelésére világszerte.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az általuk használt génszerkesztési eljárással kizárólag olyan változás idézhető elő, amely természetes módon is előfordul egy adott fajon belül.
A jelenlegi szabályozás szerint azonban génszerkesztett apaállatokat sehol a világon nem lehet hasznosítani a táplálékláncban. (MTI, BBC)