A jogállamiságból nem engedhetünk - mondta Von Der Leyen első évértékelőjén

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

Először tartott nagy évértékelő beszédet szerdán Ursula Von Der Leyen, amióta az Európai Bizottság elnökévé választották. Az őszi politikai évad elején az Európai Parlamentben elmondott nagyívű felszólalások rendszerét még Barroso bizottsági elnök vezette be 2010-ben, és utódai azóta is rendre megtartják, State of the Union Address néven, pont úgy, ahogy az USA elnökének éves nagy kongresszusi beszédét nevezik.

Von Der Leyen az EU megerősítését célzó javaslatok beterjesztését ígérte a bizottság részéről, legtöbb kezdeményezése a közös intézmények és szabályozások erősítéséről szólt - szemben az elmúlt években erősödő, nemzetek Európája koncepció hirdetőivel, akik a tagállamok mozgásterét növelnék, és a brüsszeli intézmények erejét inkább korlátoznák. 

Gyorsabb zöldítést

Az egyik legfontosabb, már a beszéd előtt kiszivárgott bejelentése az volt, hogy a Bizottság szeretné, ha 2030-ig 55 százalékkal csökkentené az EU a felmelegedést okozó gázok kibocsátását, az 1990-es értékhez képest. Eddig a tagállamok 40 százalékban állapodtak meg erre a határidőre, és 2050-re írták elő maguknak a nulla százalék elérését. A mai napig 25 százalékot sikerült elérni. Magyarország az óvatos tagállamok között van, a magyar kormány álláspontja ebben az ügyben az, hogy akkor tud az ország többet vállalni, ha elég pénzt kap rá a közös kasszából. 

Von Der Leyen a vitában emlékeztetett, hogy a járvány okozta gazdasági gondok enyhítésére jövőre induló 750 milliárd eurós gigantikus mentőcsomag 37 százalékát zöld beruházásokra kell költeniük a tagállamoknak. 

A koronavírus hatására két új, egészségüggyel foglalkozó ügynökséget hoznak létre, és a Bizottság támogatja az "egészségügyi unió" megteremtését célzó parlamenti javaslatokat - ezt a beszéd utáni vitában Ujhelyi István (MSZP) külön üdvözölte, a téma parlamenti felelőseként. 

5G, 6G, e-személyi

Von Der Leyen a zöld átállás mellett a digitális gazdaság fejlesztését nevezte meg a másik nagyon fontos területnek, amire sokat kell költeni, és amiért sokat kell tenni a következő évtizedben, nehogy az EU teljesen lemaradjon az USA és Kína mögött. Az említett 750 milliárdos csomag 20 százalékát kellene digitális fejlesztésekre költeni, új szabályozások kellenek, és lesz európai digitális felhő, hogy az adatokat más államok cégei ne vihessék el. A tervek szerint lesz EU-s e-személyi, amivel minden tagállamban hozzá lehet majd férni szolgáltatásokhoz. A mesterséges intelligencia kutatására is lesz majd EU-s program, és adatvédelem ügyében megígérte, hogy ha egy EU-s polgár használatba vesz egy app-ot, akkor pontosan tudnia kell majd, hogy milyen adatát, ki és hogyan kezeli attól kezdve. A tech-cégek adóztatására is közös szabályozást kell készíteni. Az EU költeni fog az 5G és 6G rendszerek kiépítésére is. 

Ursula Von Der Leyen élete első évértékelőjén.Fotó: OLIVIER HOSLET/AFP

Kínát közösen kell kezelni

Sokat foglalkozott külpolitikával, főleg ahhoz képest, hogy az EU ebben egyelőre nem túl erős, a tagállamok jogosítványai messze túlmennek a közös intézményeikéin. Von Der Leyen támogatja a nagyobb államok azon törekvését, hogy a Tanácsban bizonyos külpolitikai ügyekben megszűnjön minden ország vétójoga, és legalább a szankciók kivetésekor, és emberi jogi ügyekben tett nyilatkozatok esetén elegendő legyen a minősített többség a döntésekkor. Magyarország eddig ezt az elképzelést ellenezte.

Kínáról azt mondta, hogy miközben fontos üzleti partner, az EU nem mehet el szó nélkül az ottani emberjogi helyzet mellett, ebben az ügyben határozott közös fellépést javasolt, és figyelmeztetett, hogy nem jó, ha a tagállamokat üzleti ajánlatokkal felszalámizzák a kínaiak. Oroszország esetében támogatja az EP javaslatát, hogy az amerikai Magnitszkij-törvényhez hasonló legyen az EU-ban is. Elítélte Alekszej Navalnij megmérgezését, és kijelentette, hogy a belarusz nép önrendelkezését nem lehet elvitatni. 

Az USA esetében jó partneri viszonyt akar, míg az EU-csatlakozásra váró Nyugat-Balkán országainak pénzt ígért. 

Megint jöhet a migrációs vita

A Bizottság hamarosan új menekültügyi szabályozásra tesz javaslatot - az előző, 2016 májusában készített, és a kötelező kvóták lehetőségét is magában foglaló javaslat ezzel hivatalosan is elbukott. 

Az új javaslatról annyit árult el, hogy az kizárt, hogy ne mentsék meg a vízbe fulladástól a tengeren bajba került embereket, és hogy minden tagállamnak valamilyen formában részt kell vállalnia a menekültkérdés kezelésében, és hogy le kell venni a terheket azokról az országokról, amelyekre a legnagyobb migrációs nyomás nehezedik. Ugyanakkor szigort is ígért: egységesebb és gyorsabb elbírálását a menedékkérelmeknek, az elutasítottak kitoloncolásának jobb megszervezését, az embercsempészek elleni hatékonyabb fellépést, és a külső határok erősebb védelmét. 

Intelmek

Kitért arra is, hogy a jogállamiság számonkérése és betartatása nem lehet kérdés az EU-ban. Ugyanakkor az új költségvetés esetében konkrétan az EU-s pénzekhez köthető korrupció és csalások ellenőrzéséről beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és általában a demokratikus értékek betartásának jelentőségéről is, de ezeket a gondolatait már nem kötötte össze az EU-s pénzek kifizetésével. 

Ugyanakkor élesen kritizált egy lengyelországi jelenséget: azt mondta, hogy az EU-ban nem lehetnek "LMBTQI-mentes zónák" (ilyeneket egyes lengyel önkormányzatok alakítottak ki, a homoszexuális propaganda elleni küzdelem jegyében). A beszéd jogállamiságról szóló részét a lengyel kormánypárt egyik képviselője élesen kritizálta az évértékelőt követő vitában, figyelmeztetve az elnököt, hogy ideológiai alapon ne szóljon bele más országok belügyeibe. 

A legélesebben talán a brit kormánynak szólt be Von Der Leyen: azt mondta, hogy kizárt, hogy az EU elfogadja, hogy a britek most átírják a három év alatt nagy nehezen megkötött kilépési alkut. 

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó