Újraéledt a lehetetlen küzdelem: London belepiszkált a Brexit alkuba

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az utóbbi négy évben szinte megbénult a brit belpolitika attól, hogy iszonyatosan nehezen sikerült csak a londoni parlamentnek eldöntenie, hogy milyen alkut kössön az EU-val a kilépésről. 

Az alku körüli viták miatt több előre hozott választást is kellett tartani, belebukott Theresa May miniszterelnök, és utódja, Boris Johnson állása sem volt mindig biztonságban. 

Nagy-Britannia közel négy év huzavona után idén január végén jogilag kilépett az EU-ból, de idén év végéig még egy átmeneti állapot van érvényben, ami alapján a britek betartják a legtöbb EU-s előírást, hogy részesei maradhassanak a közös piacnak. Hogy mi lesz jövőre, azt senki sem tudja még. Sőt, a helyzet bizonytalanabb, mint a múlt héten volt. 

Most megint úgy tűnik, hogy alku nélkül lépnek ki a britek, úgyhogy kezdenek előjönni az évek óta ismert aggodalmak: kitör-e a polgárháború az ír szigeten, és a vámolás miatt lelassul-e a kereskedelem, ellátási hiányt okozva az Egyesült Királyságban, és komoly anyagi veszteséget hozva minden oldalnak.

Egyoldalúan belenyúltak az évek alatt összerakott alkuba

A legfrissebb fejlemény az, hogy a brit kormány átírta az EU-val kötött alku Észak-Írországra vonatkozó részének néhány pontját, anélkül, hogy erre Brüsszel áldását adta volna. Sőt, állítólag nem is tudták, hogy a brit kormány ilyenre készül. Ez az eljárás meglehetősen szokatlan. Olyannyira, hogy amikor egy ellenzéki képviselő kérdésére az északír ügyekért felelős miniszter elismerte kedden, hogy az eljárással a brit kormány "nemzetközi egyezményt sért", még a konzervatív képviselők egy része is teljesen megdöbbent. 

Theresa May, az előző konzervatív miniszterelnök például először ítélte el nyilvánosan utódját, Boris Johnsont. Felmondott a brit kormány jogalkotási osztályát vezető szakember is. Az EU-s intézmények vezetői sorra háborognak, és növekszik azok tábora, akik szerint megállapodás nélkül távoznak jövőre a britek a közös piacból, és a következmények így beláthatatlanok lesznek.

Boris Johnson a brit parlamentben magyarázza, hogy miért nyúltak bele utólag a megállapodásba.Fotó: JESSICA TAYLOR/AFP

Ha van határ az a baj, ha nincs határ az a baj

Az alapprobléma 2016 óta ugyanaz: ha a britek kilépnek a közös piacból is, akkor Írország és Észak-Írország között vissza kell állítani a határellenőrzést, ezt viszont az 1998-as békemegállapodás kategorikusan tiltja. Ha viszont a britek maradnak a közös piacban, akkor rengeteg EU-s szabályt be kell tartaniuk, anélkül, hogy azok meghozatalába beleszólhatnának. 

A helyzet feloldására az EU és a brit kormány egy olyan megállapodást kötött, aminek értelmében ha a britek kilépnek a közös piacból, akkor az Egyesült Királyságon belül lesz egy gazdasági határ: Észak-Írország lényegében marad a közös piacban, és lesz valamilyen szintű vámhatár a tenger két oldala között, az országon belül. 

Ennek a rendszernek a szabályozásába nyúlt bele váratlanul a brit kormány: egyrészt a közös brit-EU-s hatáskörből sajátba vonta a vámolási kötelezettség alól felmenthető termékek körét - olyan termékekről van szó, amelyek garantáltan nem kerülhetnek az ír sziget köztársasági oldalára; másrészt csökkentették azokat az eseteket, amikor az EU-s jog szerint kell vitás esetekben eljárni; harmadrészt pedig csökkentették az állami támogatásokra vonatkozó EU-s szabályok hatályát az északír cégek esetében  - a brit oldalon működő leányvállalataiknál. 

A bonyolult technikai módosításokkal két nagy baj van: egyrészt az évek alatt kialkudott alku egyoldalú módosítása elvi szinten is elfogadhatatlan Brüsszelnek, másrészt az EU-s álláspont szerint a szabályok fellazítása miatt versenyelőnyhöz juthatnak brit cégek az EU-s piacon. Tehát a módszer és a tartalom is elfogadhatatlan az EU-s oldalon. Néhány EU-s szakértő szerint az egyoldalú módosítással London blöffölt, hogy egy kis mozgásteret még szerezzen magának a feltételek lazításához.

Folyamatosak a tárgyalások a két oldal között, és hivatalosan továbbra sem célja sem Londonnak, sem pedig Brüsszelnek, hogy ne legyen alku, és visszaálljon a határellenőrzés az Egyesült Királyság és az EU között, különösen szeretnék elkerülni az ír határ lezárását.

A Brexit történetének fő jellemzője eddig az időhúzás, és az átmeneti, ideiglenes megállapodások megkötése volt. Az Európai Parlamentből máris több kereskedelmi ügyekkel foglalkozó képviselő jelezte, hogy a legjobb az lenne, ha megint tologatnák a teljes kilépés határidejét, és volna idő rendesen végigbeszélni a dolgokat.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót