„A nemzeti önrendelkezésre a legnagyobb veszélyt ma a globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró világhálózat jelenti. A Soros György-féle korlátlan anyagi és humán erőforrásokkal rendelkező network céljai világosak. A migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni.
Ez ellen, a nemzeti keretek megerősítését célozva bontakozott ki Európában a 2010-es évek elején a nemzeti ellenállás, melynek Magyarország kezdettől fogva tekintélyes ereje. A 2010-es kormányváltás és alkotmányos forradalom lehetőséget adott a liberális és kolonizáló globális elit érdekeit szolgáló keretek és struktúrák lebontására. Ennek érdekében született meg az új alaptörvény, számos jogszabály és unortodox intézkedés.”
Orbán Viktor hétfőn megjelent esszéjében szerepel ez az idézet, ami szerint tehát
a kormány már a 2010-es évek elején is „a Soros-hálózattal” harcolt.
Ez egészen újszerű értékelése az elmúlt évek magyar politikájának. Egyrészt emlékezhetünk rá: a sorosozás 2014-15-től jelent meg fokozatosan a kormány kommunikációjában, előtte nem igazán foglalkoztak ezzel. Amikor például 2013 őszén Soros György a CEU-n adott elő, arra a kormány nem épített kampányt.
2010-ben pedig konkrétan így nézett ki Orbán Viktor ellenállása a „Soros-networkkel” szemben:
2010. október 19-én Orbán a hivatalában fogadta Sorost. Idézzük az Origo aznapi cikkét:
„Megbeszélést folytatott Orbán Viktor kormányfő Soros Györggyel, a magyar származású milliárdos üzletemberrel, a Soros Alapítvány elnökével - közölte a miniszterelnök szóvivője. A közlemény szerint Soros megerősítette, hogy 1 millió dollárral kívánja segíteni a magyarországi vörösiszap-katasztrófa utáni kármentést.
Megegyeztek abban, hogy a magyar kormány és az alapítvány egyeztetnek a felajánlott összeg felhasználásáról - áll a közleményben. Orbán már egy korábbi nyilatkozatában köszönetet mondott Sorosnak a nagy összegű adományért.”
Ez a felajánlás volt az elsők egyike, ami a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére létrehozott Magyar Kármentő Alapba érkezett, a kormány akkor még jó példaként hivatkozott rá az állampolgároknak küldött levelében.
Az Orbán-Soros-találkozón a magyarországi romák helyzete is szóba került. „Tekintettel arra, hogy Magyarország uniós elnökségének idején, 2011 első félévében az egyik fontos uniós téma az EU romaprogramja lesz, Soros György felajánlotta, hogy az általa vezetett Nyílt Társadalom Alapítvány ebben a témában kész az együttműködésre a magyar kormánnyal, illetve szívesen átadja széles körű tapasztalatait” - olvasható az akkori kormányzati közleményben.
Az Origo akkor részletes cikket is közölt az Orbán-Soros-viszony alakulásáról. „Hiába támogatta Soros György a rendszerváltáskor a Fidesz alapítóit, évekkel később fagyossá vált a viszony Orbán Viktor és a világ egyik legbefolyásosabb üzletembere között”, írták akkor, megemlítve, hogy Soros alapítványának egykori munkatársai szerint az első Orbán-kormány idején szóra sem méltatták őket. A 2009-es országértékelőn Orbán úgy emlegette Sorost, mint „akit a legkevésbé sem lehet a bankrendszer, a pénzügyi spekulációk ellenségeként feltüntetni”.
2010-ben viszont az Origo akkori cikke szerint még úgy tűnt, hogy „az európai uniós romastratégia újra összehozta a régi szövetségeseket”. Soros akkor Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesterrel is találkozott, és megbeszélésükön a roma és a szegény gyerekek helyi integrációs programjáról is szó esett.