Deportáló nemzet lehetünk Brüsszel új ajánlata szerint

• A kötelező befogadási kvóta helyett kitoloncolási kvótát is lehetne választani az Európai Bizottság szerdai javaslata alapján.
• Az új migrációs csomag a menekültkérelmek gyorsabb és egységesebb elbírálását ígéri az eddigieknél.
• Még több pénzt kaphatnak az afrikai kormányok, ha visszatartják az Európa felé készülőket.

Szerdán előállt az Európai Bizottság a legújabb tervével a migráció közös kezelésére. A 2015-ös menekültválság óta tartó patthelyzetet kívánják ezzel feloldani: az érvényben lévő, még 2015 előttről maradt EU-s szabályok betarthatatlanok a gyakorlatban, de új rendszerben nem sikerült eddig megállapodni.

A Bizottság utoljára 2016 májusában állt elő átfogó javaslattal, abban volt benne a kötelező befogadási kvóta elve - ez óriási ellenállásba ütközött néhány tagállamban, különösen Magyarországon, ahol a kormány népszavazást is szervezett elutasítására, és azóta a magyar alkotmányba is bekerült, hogy külső szereplő nem kötelezheti az országot "betelepítésre".

A tavaly év végén hivatalba lépett Bizottság most azt állítja, hogy minden tagállammal alaposan egyeztetett, úgyhogy ez a javaslat már elfogadható lesz mindenkinek. Azt mondják az Ursula Von Der Leyen vezette testület illetékesei, hogy az új szabályrendszer egyszerre felel meg azon országok elvárásának, akik azt akarják, hogy vegyék át tőlük a túl sok menekültet (Olaszország, Görögország, Málta, Ciprus például) és megfelel olyanoknak is, akik senkit sem akarnak befogadni (Magyarország és Csehország például), és megfelel azoknak is, akik arra panaszkodtak, hogy aránytalanul nagy terhet viseltek (Németország és Svédország például).

Az új ötlet az, hogy lesz ugyan kvóta, de lehet választani befogadás és deportálás között. A tervből csak akkor lesz EU-s szabály, ha a tagállamok is elfogadják.

Toloncolási kötelezettség

A terv a következő: amennyiben egy tagállam jelzi, hogy számára kezelhetetlenül sok menekült érkezett a területére, akkor kérheti a többi tagállam segítségét. A panasz megalapozottságát az Európai Bizottság ellenőrzi, és ha megalapozottnak látja, akkor élesíti a kvótát, vagyis megmondja, hogy egy-egy tagállamnak a saját erejéhez mérten hány embert kell kezelnie.

Innentől pedig az adott tagállam dönt, hogy milyen emberrel akar foglalkozni: olyannal, aki jogosult a védelemre, és befogadja menekültként; vagy olyannal, aki nem jogosult a védelemre, és ez esetben elintézi a kitoloncolását az EU-ból. Lehet vegyes ajánlatot is tenni. Mondjuk száz embert befogadni és ugyanennyinek a kirakását elintézni.

Mivel a jelenlegi magyar kormány szinte biztos, hogy nem a befogadásban, hanem a toloncolásban akar részt venni majd, érdemes ennek a tervezett menetét megvizsgálni. A bizottsági javaslata szerint 8 hónapja lenne a kormánynak elintézni, hogy a kvóta szerint meghatározott számú személyt kivigye az EU-ból. Ez elég bonyolult jogi eljárás, mert nem elég feltenni őket egy hajóra vagy repülőre: arra is szükség van, hogy megfelelő papírokkal legálisan lépjenek be egy EU-n kívüli országba, azaz fogadják is őket valahol. Ez alapján elvben a legegyszerűbb oda visszavinni őket, ahol állampolgárok.

Akit nem sikerül nyolc hónapon belül kitoloncolni, azt viszont be kellene fogadni a Bizottság javaslata szerint. Vagyis ha nem találnak mondjuk egy máltai táborban rekedt, menekültjogot nem kapó embernek befogadó országot a magyar hatóságok nyolc hónap alatt, akkor ide kell őt hozni.

Egyre kevesebben érkeznek

Az Európai Bizottság célja az, hogy ne legyen szükség e kvótarendszer élesítésére, vagyis ne legyen különleges nyomás az EU külső határain. A 2015-ös válság idején 1,8 millió ember zúdult Európára, tavaly már csak 140 ezren érkeztek megfelelő beutazási papírok nélkül az EU-ba, és a számuk évről évre csökkent az utóbbi öt évben.

Összehasonlításképpen: 2,4 millió ember érkezett tavaly az EU-ba teljesen legálisan, vagyis ennyien kaptak tartózkodási engedélyt hivatalos módon belépve, például családegyesítés, tanulás vagy munka indokával.

Vagyis a magyar kormány által "illegális migránsok"-nak nevezett csoport csak töredékét tette ki 2019-ben az EU-ba költözni akaróknak.

Az EU-ból tavaly egymillió ember költözött ki egyébként, vagyis a bevándorlás bő egymilliós többletet mutatott. A Bizottság szerint a lakosság elöregedése miatt ennyire szükség is van.

Egységesebben, gyorsabban

A Bizottság javaslata szerint az EU határához érkezőket egységes átvilágításnak kell alávetni, mégpedig öt napon belül: ezalatt kell őket regisztrálni, egészségügyi és biztonsági szűrésnek alávetni, és eldönteni, hogy ki és hogyan intézkedjen a sorsa felől. Ebben a munkában az EU központi segítséget adna annak a tagállamnak, amelyik ezt kéri.

A most javasolt új rendszer szerint már nem feltétlenül annak az országnak kell elbírálnia a menekültkérelmet, ahová a kérelmező először belépett az EU-ba (ez a még elvben hatályos, úgynevezett "dublini rendszer"). Ha az érkezőnek rokonai élnek valamelyik EU-s tagállamban, vagy tanult, dolgozott már valahol, akkor az elbírálást annak az országnak kell elvégeznie, amelyiknek van érintettsége.

Az új javaslat szerint ha olyan országból érkezik valaki, ahonnan a menekültkérelmek kevesebb mint 20 százalékát ítélték meg pozitívan eddig, akkor ennek az embernek gyorsított eljárással vizsgálják ki az ügyét, és 12 héten belül döntésnek kell születnie arról, hogy kiutasítják-e az EU területéről.

A Bizottság terve szerint az EU-nak partneri kapcsolatot kell kiépítenie a sok menekültet küldő országokkal. Csúnyábban fogalmazva félretesznek sok milliárd eurót afrikai országok lefizetésére, hogy védjék jobban a határaikat, és legyenek keményebbek az embercsempészekkel szemben. Továbbra is fenn akarja tartani Brüsszel a török kormánnyal kötött egyezséget is, ami alapján EU-s támogatásokért cserébe a törökök nem szabadítják Európára a náluk lévő több millió, főleg szíriai menekültet.

Legközelebb október elején találkoznak az EU-s tagállamok vezetői Brüsszelben, és bár azon a csúcson nem szerepel a napirendi pontok között a csomag megvitatása, minden bizonnyal beszélnek majd róla, és legkésőbb akkor látszik majd, hogy mennyire reális a terv élesítése.