„Mivel az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök új mandátumnak nincs demokratikus legitimitása” - jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában csütörtökön az MTI tudósítása szerint.
Az Európai Unió nem ismeri el a választások meghamisított eredményét.
Lukasenka szerdai beiktatása tovább mélyíti az országban kialakult politikai válságot, és ellentmond a fehérorosz lakosság jelentős részének akaratának, amelyet a választások óta számos, sokak részvételével zajló, békés megmozduláson fejeztek ki, mondta Borrell. Szerinte „lenyűgöző és megható” a fehérorosz nép bátorsága, hogy a hatóságok brutális fellépése ellenére továbbra is békésen állnak ki demokratikus és az alapvető jogaik mellett.
Az Európai Unió a megmozdulások résztvevői mellett áll, és támogatja, hogy nemzetközi megfigyelők részvételével zajló új, szabad és hiteles választások révén fejezzék ki akaratukat.
Az unió álláspontja egyértelmű: a fehéroroszoknak joguk van arra, hogy új, átlátható és hiteles választásokon szabadon voksoljanak - mondta. A főképviselő arra szólította fel a helyi hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel az erőszakkal, és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes őrizetbe vett tüntetőt, és a politikai foglyokat. A jelenlegi helyzet ismeretében az Európai Unió felülvizsgálja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait - tette hozzá Borrell.
Az EU álláspontja tehát egyértelmű, az viszont eddig nem volt az, mit gondol a magyar kormány. Szerdán a lengyel, a német, a szlovák, a lett, a litván és az észt kormány külön is jelezték, nem tekintik legitim elnöknek Lukasenkát. Megkérdeztük a külügyminisztériumot, a magyar kormány annak tekinti-e, ezt a választ kaptuk:
„Magyarország is csatlakozott ahhoz a közös uniós nyilatkozathoz, amely többek között erre a kérdésre is kitér. A közös uniós megnyilvánulás így nyilvánvalóan Magyarország álláspontját is tükrözi.”
A nyilatkozat hangvétele illeszkedik az eddigi kommunikációhoz az ügyben: a kormány nem megy szembe az uniós állásponttal, de nem is kritizálja igazán nyíltan a belarusz diktátort. Augusztusban Szijjártó Péter azt mondta, hogy a „lengyel álláspontot támogatjuk”, ami tartalmilag az elnökválasztás megismétlésére utal, ezt nyíltan mégsem mondta ki a magyar kormány.
Lukasenka szerdán tette le hivatali esküjét, előzetes bejelentés nélkül. Az emiatt indult tüntetéseket a hatóságok brutálisan szétverték.