Magyarországról főleg rossz példák kerültek bele az EU jogállamisági jelentésébe

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Szerda délután tette nyilvánossá az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseit, amelyekkel első alkalommal készítettek elemzést az összes tagállam demokráciájának minőségéről.

A válságokra jelentésekkel válaszolnak

A tagállamok gazdasági politikájáról már 2010 óta készít hasonló jelentéseket a Bizottság. Azt a sorozatot a 2008 végén kezdődő gazdasági válság hívta életre: a cél az volt, hogy időben, és tanulmányokkal megalapozottan jelezzék, ha egy ország túlköltekezne, eladósodna, felelőtlen pályára kerülne. Az eurót használó országoknak akár pénzbüntetés terhe mellett kellene teljesíteniük a jelentésekben foglalt ajánlásokat, de az eurót nem használók esetében nincs ilyen kemény szankció. Magyarország az ajánlásoknak általában csak a kisebb részét szokta megfogadni. 

Hogy a jogállamiságot is évente vizsgálják, azt elsősorban a magyar és a lengyel helyzet provokálta ki. Mindkét ország ellen eljárás folyik már évek óta a jogállamiság rendszerszintű problémái miatt - ez az úgynevezett "hetes cikkely szerinti" eljárás. 

Jól látszik az elmúlt évek tapasztalataiból, hogy politikai vitákon kívül sok hatása nem volt az eljárásoknak. A végén elvben el lehetne venni az eljárás alá vont tagállam szavazati jogát az EU-ban, de ez olyan súlyos szankció volna, amivel egyrészt senki sem akar élni, másrészt olyan széles és időben tartós egyetértés kellene az érvényesítéséhez, amire csak egészen rendkívüli helyzetben volna esély - például ha az egyik érintett országban katonai puccs történne. Ezért is keresett a Bizottság egy új eszközt a téma kezelésére, és ennek része a jelentések elkészítése. 

A jogállamisági jelentés mellé az Európai Bizottság szankciós eszközt is szeretne. Ez lenne az EU-s pénzek kifizetésének leállítása: vagyis ha a Bizottság súlyos problémákat talál, és azt a tagállam nem javítja ki, akkor 2021-től vissza lehetne tartani a támogatásokat. 

Mivel ezeket a támogatási pénzeket a keleti tagállamok - például Magyarország - veszi fel nagy mennyiségben, már innen is látszódott, hogy az egész rendszert az egykori szovjet blokk országaira találták ki. Ahogy a gazdasági jelentések a nyugatiakat, (illetve az eurózónát) veszi rövidebb pórázra, úgy a jogállamisági jelentések inkább keletiek féken tartásának szándékával történt.

Persze ettől még a jelentéseket mindkét esetben minden országra hasonló szempontok szerint, és hasonló mélységben készítik el. 

Az Orbán-kormány kezdettől ellenezte

A magyar kormány kezdettől, a jelentések 2018-as kitalálása óta utálja ezt az új rendszert. Az Orbán-kormány eleve vitatja, hogy lehetnek objektív szempontjai a jogállamiságnak, és politikai nyomásgyakorlást, sőt, sorosista furmányt lát az eljárás mögött. 

A jelentések elkészítését Budapest nem tudta megakadályozni, de hogy az abban álló megállapítások tényleg pénzbüntetéshez vezethessenek, azért még komoly harcban áll az Európai Parlamenttel, és több nyugati országgal, illetve magával az Európai Bizottsággal is. 

Vera Jourová és Didier Reynders biztosok bejelentik a jelentések elkészültét Brüsszelben.Fotó: AFP

A jelentésben foglalt kifogások és az EU-s pénzek összekapcsolásáról alapos vita várható a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson. Az elvi szándékot már nyáron rögzítették arról, hogy a jogállamiságot számon lehet kérni a kifizetésekkor, de ennek pontos módjáról, és ebben a bizottsági jelentések szerepéről még tart a vita. Nem véletlen, hogy a jelentéseket éppen a vita előtti napon mutatta be az Európai Bizottság.

Magyar példák a jelentés általános részében

Az országjelentésekben négy fő témakört vizsgáltak minden országban: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtó szabadságát és sokszínűségét, a korrupció-ellenes fellépés intézményi gyakorlatát, illetve a fékek és ellensúlyok alkotmányos helyzetét. 

A jelentéseket a tagállamok kormányainak, illetve szakmai- és civil szervezeteinek meghallgatásával, és nemzetközi szervezetek jelentéseinek felhasználásával készítették, egységek szempontrendszer szerint. 

A Bizottság által kiadott 30 oldalas összefoglaló, ami a 27 országban tapasztaltakat összegzi, túlnyomó többségben negatív példákat hoz Magyarországról, pedig a tanulmány rendre kitér a pozitív esetekre is.

Az összefoglaló szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarországon, hogy a bíróságok irányításában illetékes szakmai testület döntéseit rendre felülírja egy politika által kinevezett másik testület - ezzel az OBT (a szakmai testület) és az OBH (a politika által küldött felügyelő) közti háborúra utalnak. 

Szintén a rossz példák között sorolja a jelentés általános része, hogy a magyar alkotmánybírók hivataluk lejártakor a Kúriára mehetnek bírónak. Ezzel az a baj, hogy így politikai kinevezettek ítélkezési gyakorlat nélkül kerülhetnek az igazságszolgáltatási rendszer élére.

Az összefoglaló szerint Magyarországon előfordul, hogy a legfelsőbb köröket érintő korrupciós nyomozások nagyon visszafogottak, és nem történnek meg fontos lépések, még akkor sem, ha igen komoly gyanú merül fel. 


Három ország esetén veti fel a jelentés, hogy a médiahatóság politikai döntéseket hozhat a kormány érdekében: Magyarország, Lengyelország és Málta a rossz példák.   

Amikor az állami hirdetések átláthatatlanságának problémája kerül elő, akkor is Magyarország az egyik rossz példa, és itt külön megjegyzik, hogy igen jelentős összeggel támogatja a kormányzat a hozzá lojális sajtótermékeket reklámokkal.

A sajtó sokszínűségét korlátozta Magyarország, amikor 470 kormánybarát kiadványt egyesítettek egyetlen alapítványban (KESMA), és a versenyhivatalnak nem engedte meg a kormányzat, hogy kivizsgálja ennek a piactorzító hatását. A jelentés szerint általában is aggasztó, hogy egyre több független kiadványt vesznek át kormánypárti tulajdonosok Magyarországon.  

A kormánykritikus újságírókat ért támadások, lejáratások a bolgár, a horvát, a szlovén és a spanyol országjelentéseken kívül a magyarban is a komoly problémák között szerepel.

A civil szervezeteket ért zaklatások között a jelentés kiemeli a külföldi támogatásokról szóló bejelentési kötelezettséget Magyarország esetén, emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar törvényről az EU bírósága idén júniusban kimondta, hogy sérti az uniós szerződéseket. 

Az általános jelentés egyetlen esetben hoz pozitív példát Magyarországról: a bíróságok digitalizációjának gyors haladását, például hogy az ítéletek már elektronikusan is hozzáférhetők.

A kifejezetten Magyarországról szóló jelentésről részletesebben is írunk hamarosan.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót