Orvosbéremelés: Túl nagy ár lehet a másodállás korlátozása és az átvezénylés tűrése a magasabb fizetésért cserébe

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Ellenzéki ellenszavazat nélkül sikerült elfogadtatnia az orvosok béremeléséről és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot a kormánynak az Országgyűléssel kedden. A szokatlan összhangot két tényező magyarázhatja:

  • A javaslat két fő témája: a valóban nagy léptékű orvosi béremelés és a legális hálapénz kivezetése az egészségügyből nem a kormány felülről erőltetett akarata, hanem a Magyar Orvosi Kamara reformer elnökségének javaslata alapján került a parlament elé.
  • Két ilyen témánál pedig politikai arcvesztés kockázata nélkül akkor sem tehették volna meg az ellenzéki frakciók, hogy leszavazzák a javaslatot vagy tartózkodnak, ha egyébként annak több pontjával vagy az előterjesztés módjával nem is értenek egyet.

Pedig ez volt a helyzet, a törvényjavaslat kedd délelőtti, zárószavazás előtti parlamenti vitáján szinte mindegyik felszólaló ellenzéki képviselő jelezte, a frakció támogató szavazata ellenére komoly gondjai vannak a törvénytervezettel.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere felszólal az orvosbérek emelését és a hálapénz büntethetőségét is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslat összevont vitáján, 2020. október 6-án.Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Amellett, hogy az egészségügyi szakdolgozók, vagy a többségében vállalkozóként praktizáló háziorvosok jövedelmének rendezését hiányolták a törvényjavaslatból (ez utóbbi rendezésére a felszólalásokra adott válaszában ígéretet tett Gulyás Gergely), az ellenzéki képviselőknek leginkább a javaslat benyújtásának módjával volt bajuk.

Miután Orbán Viktor szombaton bejelentette, a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara béremelésre és a hálapénz kivezetésére vonatkozó javaslatait, hétfőre már a parlament előtt volt az erről szóló törvényjavaslat. A Magyar Orvosi Kamara és más szakmai szervezetek viszont csak órákat kaptak, hogy véleményezzék azt, mielőtt az illetékes parlamenti bizottság tárgyalni kezdte volna.

Pedig a javaslat nem szimplán az elfogadott béremelés jogszabályi hátterének megteremtéséről szólt. Egy újfajta jogviszony, az egészségügyi szolgálat bevezetését kezdeményezte a jogrendszerbe, és számos, első látásra szigorúnak tűnő összeférhetetlenségi szabályt rendelt a státusz, ezzel együtt a magasabb bérek megszerzéséhez.

Az érintett szervezetek, például a MOK vagy a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) ennek ellenére fogalmaztak meg kritikákat a javaslattal kapcsolatban. A MOK javaslatainak egy része módosító indítványokon keresztül be is épült a kivételes eljárásban szavazásra bocsájtott törvényjavaslatba, az általánosabb aggályok pedig visszaköszöntek a parlamenti vitában felszólaló képviselők beszédeiből. Szabad Zoltánnal, a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) elnökével vettük végig, legalábbis a főbb pontokban, mik ezek:

1. A vállalkozói vagy személyes közreműködői szerződések tiltása az ellátás működőképességét veszélyezteti, és a vállalkozás szabadságát is indokolatlanul korlátozza.

A közegészségügyben jelenleg több területen, például a sürgősségi, traumatológiai, aneszteziológiai, intenzív terápiás területeken „személyes közreműködőként”, gyakorlatilag vállalkozóként végzik az ellátást a szakorvosok, egyszerre több intézményben is munkát vállalva. Ezt tiltja meg főszabály szerint a most elfogadott törvényjavaslat.

Infúziós pumpán keresztül gyógyszert kap egy ápolt gyerek a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának onkológiai és intenzív osztályán.Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Szabad Zoltán szerint nem arról van szó, hogy ez az állapot megfelelő lenne, szerinte sem jó, hogy az ezekben a szakmákban dolgozó orvosok „csak így tudnak elfogadható életszínvonalat fenntartani”, de tény, hogy a felsorolt állami ellátások az egyéni közreműködői jogviszonyra épülnek, 

„ennek kategorikus tiltása a rendszer összeomlásához vezet”, és a szakszervezet szerint a szabad vállalkozás jogát is sérti. 

A törvényt kiegészítő kormányrendeletek ugyan tehetnek majd kivételt olyan esetekben, amikor az ellátás folytonossága nem biztosítható másként, de ezek a részletszabályok egyelőre nem ismertek.

2. Az orvosi másodállás vállalásának engedélyhez kötése, ha világosak a feltételek, „rendben van”, de minden más kereső tevékenységet megtiltani értelmetlen.

Az orvosi kamara egyik alelnöke, Lénárd Rita a Hír Tv műsorában hétfőn este azt nyilatkozta, az orvosi másodállások vállalását, a „többes jogviszonyt” azért „nem szabad ilyen hirtelen, drasztikusan megállítani”, mert azokon a területeken, ahol eddig a leginkább jellemző volt, hogy a közegészségügyben dolgozó orvos magánpraxisban is dolgozik, az intézkedés nyomán borítékolhatóan orvoshiány lesz. Ugyanakkor hangsúlyozta, a kamara is azt szeretné, hogy az orvosoknak ne kelljen másodállásokkal kizsákmányolniuk önmagukat, ehhez kell, hogy az alapbérből, és esetleg a jogszabályi kereteken belül vállalt ügyeletből meg tudjon élni.

Szabad Zoltán is hasonlóképpen vélekedik, annyit hozzátéve, hogy a MOSZ „indokolatlan korlátozásnak tartja”, hogy

a törvény nem csak az egyéb szolgáltatónál végzett egészségügyi tevékenységet, hanem minden más, anyagi juttatás ellenében végzett tevékenységet is korlátoz, ide értve a szakértői, őstermelői, vagy akár a hivatásos sportolói-sportedzői tevékenységet is.

3. A jelenlegi egészségügy nem fogja kibírni a magán és állami ellátás szigorú szétválasztását.

A kedden elfogadott törvény értelmében az állami vagy önkormányzati intézményekben egészségügyi szolgálatot teljesítő orvosoknak tilos lesz olyan beteg ellátása, akit ugyanazzal a problémával már magánpraxisukban kezeltek. A magán és állami ellátás szigorú szétválasztását célzó rendelkezés azonban Szabad szerint lehetetlen helyzeteket eredményezhet majd az egészségügyben, aminek végső soron a betegek látják a kárát.

A magánrendelésen ellátott területi beteg ugyanis mostantól nem mehetne ugyanahhoz az orvoshoz, akkor sem, ha nincs más lehetősége, mert a területileg ellátásra kötelezett szakrendelőben csak az az egy orvos dolgozik. 

Szabad szerint elképzelhető, hogy ezeket az eseteket is a beígért rendeletek szabályozzák majd, de a szakszervezetnek egyelőre a törvény szövegéből kell kiindulnia, az pedig nem rendezi ezt az anomáliát.

4. Az akár két éves kirendelhetőség a szabadságjogok elfogadhatatlan csorbítását jelenti.

A MOSZ legnagyobb problémája a törvénnyel, hogy az előírja, az egészségügyi szolgálatot teljesítő orvosoknak vállalniuk kell, 1+1 évre átvezényelhetők, vagy ahogy a törvény fogalmaz, kirendelhetők lesznek más, akár a lakóhelyüktől távoli, állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézménybe.

Szabad Zoltán és a szakszervezet álláspontja szerint a közegészségügyben dolgozó orvosok szabadságjogainak súlyos korlátozása, hogy akár az ország másik felébe, „családjától, otthonától távolra” is áthelyezhetik őket, ráadásul nagyon rövid időn belül, mindössze tíz nap kötelező értesítési idővel. Ráadásul a MOSZ szerint a betegek szabad orvosválasztáshoz való jogát is korlátozza, ha az orvosukat máshová vezénylik bizonytalan időre.

Egy csuklósérült beteget látnak el a VIII. kerületi Fiuemi úti Péterfy Sándor utcai Kórház – Rendelőintézet és Baleseti Központban 2017. január 31-én.Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

„Az első visszajelzések alapján a látókörünkben lévő orvosokat is ez a rendelkezés háborítja fel leginkább, mert a magánéletükbe szól bele, és erős bizonytalanságérzetet kelt bennük”

- magyarázta Szabad, hozzátéve, ő is elképzelhetőnek tartja, hogy az említett korlátozásokat aránytalanul nagynak ítélik majd az ígért előnyhöz (a magasabb bérhez) képest, és inkább a szabadabb magánegészségügy, vagy a külföldi munkavégzés mellett döntenek. Épp azt választva, ami ellenében a kormány szeretett volna hatni a most elfogadott törvénnyel.

A béremelési javaslat gazdájaként a Magyar Orvosi Kamara véleményét is megkérdeztük a végül elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Egyik elnökségi tagjukkal szerettünk volna interjút készíteni a témában. E-mailben azonban az a válasz érkezett tőlük, hogy „[k]izárólag a ma elfogadott törvény részleteinek ismeretében és a szöveg értelmezését követően” tudnak érdemben nyilatkozni a témában, a törvény értelmezésén pedig „jelenleg is nagy erőkkel, tagjaink bevonásával” dolgoznak. Annyit hozzátettek, annak ellenére, hogy a kormány a „rendkívül rövid határidővel” bekért módosítási kéréseik egy részét elfogadta, a kamara „további egyeztetéseket tart szükségesnek” a törvénnyel kapcsolatban.

Már nyomdában a MAKRO

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.

Belépek
Kapcsolódó