Szijjártó élenjárónak tartja az országot a klímaharcban, de ez még mindig a szocialista nagyipar összeomlásának köszönhető

Kedd élelőtt Szijjártó Péter Győrben, az Audi Hungaria Zrt. logisztikai központjában átadta „Európa legnagyobb tetőn kialakított napelemparkját”. A külügyminiszter azt találta mondani, hogy Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, „ezt mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül állíthatjuk”. Majd azzal a népszerű kormányzati szólammal jött, hogy „a világon 21 olyan ország van, amely tavaly úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben folyamatosan csökkentette károsanyag-kibocsátását, és Magyarország közéjük tartozik”.

Általában Orbán Viktor is arra hivatkozva szereti klímabajnoknak nevezni az országot, hogy 1990-től számítva a szén-dioxid-kibocsátást leginkább csökkenteni képes országok közé tartozunk. Ezzel párhuzamosan persze az EU klímacéljait már abszurdnak tartja.

Azt már ritkábban teszik hozzá, hogy ez nem a környezetvédelmi minisztérium megfeszített munkájának köszönhető (ilyen nem is létezik), hanem annak, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági összeomlásban leépült a nehézipar. Az iparban a nagyobb visszaesések általában a válságoknak voltak köszönhetőek. Ez a KSH adataiból le is követhető:

A KSH 2017-es elemzése megjegyzi, hogy a feldolgozóipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása a nehézipar leépítése, a vegyipar modernizációja, illetve a 2008-as pénzügyi, gazdasági válság miatt mérséklődő tüzelőanyag-felhasználás következtében csökkent. Így a feldolgozóipar 1991-től a második legszennyezőbb gazdasági ág lett. Ugyanakkor a feldolgozóipar kibocsátása még az elmúlt években is nőtt, ahogy a mezőgazdaságé is.

És miközben a Mészáros Lőrinctől drágán megvett Mátrai Erőmű számít a legnagyobb szennyezőnek, a kormány 2030-ig számoló klíma- és energiastratégiája sem számol a bezárásával. Bár az erőmű jelenlegi működési engedélyei 2025-ben lejárnak, nem tartják reális opciónak a bezárását.