A rezsicsökkentést, a Mátrai Erőművet és Paksot semmiképp nem áldozza be a kormány az új klímastratégia vállalásai szerint

Csütörtökön késő délután egy rakás dokumentum kerül föl a kormany.hu-ra. A fájlokat csomagban, tömörítve lehet letölteni, ez a kormány 2030-ig számoló klíma- és energiastratégiája, valamint az ezt megalapozó dokumentumok. A csomagban van egy jelentés az éghajlatváltozás várható hatásairól a Kárpát-medencére vonatkozóan, és ezt áttekintve úgy tűnik, a dokumentum készítői alapvetően tisztában vannak a legfőbb veszélyforrásokkal.

Az energiastratégia azonban nem feltétlenül illeszkedik ebbe a képbe, kiderült belőle például, hogy a kormány nem számol a Mátrai Erőmű bezárásával, ami jelenleg az egyik legnagyobb szennyező Magyarországon. Emellett a kormány ragaszkodik a rezsicsökkentéshez is, szerintük az energia ára nem emelkedhet, még akkor sem, ha ez az ára annak, hogy átálljunk a megújulókra. A kormány Paks 2-höz is ragaszkodik, még annak ellenére is, hogy világosan látják, a várhatóan egyre gyakoribb és hosszabb nyári aszályos időszakok miatt az erőmű hűtésére használt Duna vízszintje csökkenni, hőmérséklete pedig emelkedni fog.

A kormány a környezetbarát technológiákra való átálláshoz számít az EU forrásaira is, és úgy számoltak, hogy a teljes átállás 50 ezer milliárd forintba kerülne.

Magyarország fő vállalásai az alábbiak:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése legalább 40%-kal 2030-ig 1990-hez képest,
  • a megújuló források arányának legalább 20%-ra növelése 2030-ig a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban (ehhez képest az uniós javaslatok nagyobb arányt irányoznak elő)
  • 2040-re 20 százalék alá csökkentjük a most még 30% feletti villamosenergia-importarányt a hazai termelőkapacitások megőrzésével és fejlesztésével,
  • a gázimport-arányt a mostani 80 százalékról 70 százalékra csökkentjük 2030-ra, a fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd m3-es importigényt pedig a lehető legdiverzifikáltabb forrásból fedezzük,
  • Szeretnénk, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket – az energiahatékonysági célok költséghatékony elérése érdekében kötelezettségi rendszer bevezetését tervezi a kormány
  • Magyarország 2030 után vállalja, hogy a végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
  • A dekarbonizáció egyik legfontosabb feladata a lignit-tüzelésű Mátrai Erőmű alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig.
  • A közlekedés esetében a megújuló energia részarányát a 2020-as 6,6 százalékról 16,9 százalékra emelik 2030-ra.

A korábbi kormányzati bejelentések szerint az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges, 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát 2020 végéig dolgozza majd ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium. (via hvg.hu)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.