A rezsicsökkentést, a Mátrai Erőművet és Paksot semmiképp nem áldozza be a kormány az új klímastratégia vállalásai szerint

2020 január 16., csütörtök 20:38
34

Csütörtökön késő délután egy rakás dokumentum kerül föl a kormany.hu-ra. A fájlokat csomagban, tömörítve lehet letölteni, ez a kormány 2030-ig számoló klíma- és energiastratégiája, valamint az ezt megalapozó dokumentumok. A csomagban van egy jelentés az éghajlatváltozás várható hatásairól a Kárpát-medencére vonatkozóan, és ezt áttekintve úgy tűnik, a dokumentum készítői alapvetően tisztában vannak a legfőbb veszélyforrásokkal.

Az energiastratégia azonban nem feltétlenül illeszkedik ebbe a képbe, kiderült belőle például, hogy a kormány nem számol a Mátrai Erőmű bezárásával, ami jelenleg az egyik legnagyobb szennyező Magyarországon. Emellett a kormány ragaszkodik a rezsicsökkentéshez is, szerintük az energia ára nem emelkedhet, még akkor sem, ha ez az ára annak, hogy átálljunk a megújulókra. A kormány Paks 2-höz is ragaszkodik, még annak ellenére is, hogy világosan látják, a várhatóan egyre gyakoribb és hosszabb nyári aszályos időszakok miatt az erőmű hűtésére használt Duna vízszintje csökkenni, hőmérséklete pedig emelkedni fog.

A kormány a környezetbarát technológiákra való átálláshoz számít az EU forrásaira is, és úgy számoltak, hogy a teljes átállás 50 ezer milliárd forintba kerülne.

Magyarország fő vállalásai az alábbiak:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése legalább 40%-kal 2030-ig 1990-hez képest,
  • a megújuló források arányának legalább 20%-ra növelése 2030-ig a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban (ehhez képest az uniós javaslatok nagyobb arányt irányoznak elő)
  • 2040-re 20 százalék alá csökkentjük a most még 30% feletti villamosenergia-importarányt a hazai termelőkapacitások megőrzésével és fejlesztésével,
  • a gázimport-arányt a mostani 80 százalékról 70 százalékra csökkentjük 2030-ra, a fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd m3-es importigényt pedig a lehető legdiverzifikáltabb forrásból fedezzük,
  • Szeretnénk, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket – az energiahatékonysági célok költséghatékony elérése érdekében kötelezettségi rendszer bevezetését tervezi a kormány
  • Magyarország 2030 után vállalja, hogy a végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
  • A dekarbonizáció egyik legfontosabb feladata a lignit-tüzelésű Mátrai Erőmű alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig.
  • A közlekedés esetében a megújuló energia részarányát a 2020-as 6,6 százalékról 16,9 százalékra emelik 2030-ra.

A korábbi kormányzati bejelentések szerint az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges, 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát 2020 végéig dolgozza majd ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium. (via hvg.hu)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt