Politikai perpatvar lett a hegyvidéki március 15-i ünnepségből egy ott sem lévő fideszes képviselő kifakadása nyomán
A XII. kerületi önkormányzat március 15-i ünnepségén mások mellett fellépett Pion István költő, slammer, az Országos Slam Poetry bajnokság dobogósa és a Fonográf-díjas Amoeba együttes is. A program az ország többi háromezer önkormányzatának március 15-i műsorához hasonlóan a feledés homályába merülhetett volna, ha nincs Fonti Krisztina fideszes önkormányzati képviselő.
Aki az ünnepségen ugyan nem volt ott, ám másnap a Facebookon megosztotta a véleményét arról, hogy „az egyik műsorszám nemcsak méltatlan volt legnagyobb nemzeti ünnepünk szellemiségéhez, hanem tartalmában is súlyosan kifogásolható elemeket tartalmazott”. Két nappal később, kedd délelőtt a kerületben lévő állami iskolák igazgatói is észbe kaptak, és nyílt levélben fakadtak ki az „ünnep szellemiségét sértő” és meggyalázó, „az értékeket kifordító” műsor miatt, amit természetesen keresztényellenesnek, blaszfémnek és háborúpártinak is találtak. A keresztényellenesség miatt már Azbej Tristan keresztényüldözés-ügyi államtitkár sem hallgathatott, bocsánatkérésre szólította fel Kovács Gergely polgármestert.
Aki, akárcsak Pion István, kedden a Facebookon reagált a felháborodásra. Mindketten leírták, hogy „az elhangzott szövegek külön-külön és egyben is számtalanszor elhangzottak már az ország több állami és egyházi fenntartású iskoláiban egyaránt”, Pion – aki egyébként a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének Sinkó Ferenc-díjasa – ehhez hozzátette: „Az elhangzottak az iskolák vezetőségének, tanárainak és diákjainak mindannyiszor általános tetszése és elégedettsége mellett soha semmilyen formában nem okoztak felháborodást, ellenérzést nem váltottak ki, és továbbra is rendszeresen hívnak és várnak hasonló körülmények közé”.
Kovács Gergely azt üzente a fideszes politikusnak:
„Őszintén remélem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr ünnepi beszéde miatt is szót emel, amikor civil aktivistákat, bírókat és újságírókat poloskához hasonlít”,
majd úgy folytatta: „Megdöbbentő, hogy nem múlhat el egy ünnep, ahol nem a gyűlölködés, félelemkeltés vagy fenyegetés játssza a szerepet. Ezek a kijelentések egy ország vezetőjétől komoly súllyal bírnak, és nem csak méltatlanok voltak, de tartalmukban is súlyosan kifogásolható elemeket tartalmaztak”. A hegyvidéki előadásról azt írta: „vannak olyan dolgok a kulturális termékekben, amik nem mindenkinek tetszenek és nem mindenki ért vele egyet, és ez nem is azt jelenti, hogy ez a totális igazság, hanem a művész véleménye a világról”.
Pion szerint Fonti megjegyzése nem más, mint politikai támadás, ezért azt is írta: „a vádjait kikérem magamnak, egyúttal maximálisan visszautasítom, kiváltképp, hogy nevezett képviselő ott sem volt az eseményen, és nem láthatta, ahogy a közönség – köztük a külön is emlegetett cserkészek, valamint egyházi személyiségek – végigmosolyogták az előadást, amelyet közös tapssal köszöntek meg”.
A költő egyébként posztolta egyik szövegét, ami az ezen a linken 10:50 körül kezdődő műsorban is szerepelt:
Az esetről az jut eszünkbe, amikor 1996 tavaszán Torgyán József felállt a parlamentben, hogy szóvá tegye Esterházy Péter és Petri György Kossuth-díját. Az Orbán Viktor előtti első Nagy Magyar Ízeltlábúzó Politikus – akire akkor még a Fidesz is kiakadt – azt kifogásolta többek között, hogy „Petri György írta azt az ocsmányságoktól hemzsegő, vallásgyalázó verset, melynek hírhedtté vált első sora így hangzik: »Zakatol a szent család, isten tömi Máriát«.”