Az innovációs miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy bár világszerte nehéz kérdés a széntüzelés kivezetése az áramtermelésből, de gyorsan leszögezte, hogy 

szerinte semmi nem indokolja a Mátrai Erőmű bezárását, ez egyáltalán nem reális opció.

Az erőmű, amit az állami MVM éppen mostanában készül megvenni Mészáros Lőrinctől, egyébként az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a magyar kibocsátás 14 százalékáért felelős, az engedélyei 2025 végén járnak le.

Palkovics László most arról beszélt, hogy mivel a Mátrai Erőmű a hazai áramtermelés mintegy 15 százalékát nyújtja, ezt a kapacitást helyettesíteni kellene valamivel, ha kivonnánk a rendszerből. Hozzátette azt is, hogy 2100-an dolgoznak ott, az ő családtagjaikkal együtt tízezer ember megélhetése kerülne veszélybe a létesítmény bezárásával. Az ottani infrastruktúrát pedig kár lenne kihasználatlanul hagyni. A cél ezért a dolgozók és az infrastruktúra megtartása úgy, hogy közben a létesítmény korszerűsödik. 

Az innovációs miniszter úgy látja, hogy mivel Mátrai Erőmű lignitet tüzel, a jelen technológiai szinten valóban nem használható fel környezetbarát módon. Az egyik megoldás szerinte az, hogy a lignittüzelést leállítjuk egészen addig, amíg a tüzelésből származó szén-dioxid begyűjtésére nem áll rendelkezésre magas hatásfokú, tiszta technológia. Úgy számol, hogy ha ez megvalósul, akkor az a hosszú távú ellátásbiztonságunk alapja lehet. Hangsúlyozta, hogy „a hazai lignitvagyon igenis előny, és stratégiai energiatartalékként kell kezelni”. 

Másfelől Palkovics szerint az erőmű a hazai villamosenergia-rendszer szabályozása szempontjából is jelentős szerepet tölt be, ezért a jövőben megfontolandónak tartja új, rugalmas gázüzemű blokkok telepítését. A telephelyet pedig alkalmasnak tartja a barnamezős beruházások kivitelezésére. Valamint a meglévő napelempark mellett megvizsgálják, hogyan növelhető a Mátrai Erőmű hulladékégető kapacitása.

A Mátrai Erőmű Zrt. 2018-ban 817 milliós veszteséget termelt, 2017-ben pedig több mint 10 milliárd forintos mínuszban volt. A tavalyi eredményen az javíthatott, hogy kaptak 7 milliárd állami támogatást is. 

A veszteség ellenére a tulajdonosok tavaly 11,2 milliárdos osztalékot vettek ki az eredménytartalék terhére, amit a korábbi tulajdonos, az RWE az erőmű modernizációjára tett félre. Az erőmű gazdálkodását elemző cikkében a G7 arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát, így az osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került. Igaz, ezután a felcsúti milliárdos húsvétkor egy-egy féldisznóval lepte meg az erőmű dolgozóit.