Mészáros Lőrinc holdingja, az OPUS Global Nyrt. a BÉT oldalán jelentette be, hogy kedden szándéknyilatkozatot írt alá a MVM Magyar Villamos Művek ZRt-vel a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékos tulajdoni hányadának eladásáról. Vagyis megindulhatnak a tárgyalások arról, hogy a magyar állam megvenné a múlt héten bajba került erőművet a felcsúti milliárdostól. 

Az Opus közleménye szerint a szándéknyilatkozat egyik fél számára sem keletkeztet szerződéskötési kötelezettséget vagy bármely más kötelező erejű kötelezettségvállalást, amely kizárólagosan a potenciális vevő általi független döntésen alapulhat.

Ugyanakkor a tárgyalások során a résztvevő felek minden tőlük telhető erőfeszítést megtesznek azért, hogy a lehető legrövidebb ésszerű határidőn belül sikerrel záruljanak.

Az ország egyik legnagyobb erőművét két éve vette meg a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. Az Index nemrég írt arról, hogy  az állami MVM hamarosan visszavásárolhatja, mivel a szén-dioxid-kvóta drasztikus drágulása miatt az erőmű veszteséges lett. A lap megjegyezte, hogy a Mészáros befektetése nem alakult a legjobban, mert amíg 2015-ben és 2016-ban még 13,6, majd 6,5 milliárd forintos üzleti nyereséget termelt a széntüzelésű erőmű, 

addig 2017-ben és 2018-ban már 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.A múlt héten a Mátrai Erőmű dolgozói közül többen rosszul lettek az ott felszabaduló gázok miatt, majd a hozzánk eljuttatott belső levélből az is kiderült, megemelkedett mértékű nitrogén-monoxid miatt az érintettek a torok nyálkahártyájának és a szem irritációjáról számoltak be, valamint a zsebeikben lévő fémek, pénzérmék, láncok elszíneződését tapasztalták.

A szövegből kiderült az is, hogy a problémát az Őzse-völgyi tározóból vett víz okozhatta, ahová egyébként Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozója a Viresol Kft. a nyáron szabálytalanul engedte a hulladékát.

Az erőmű elsősorban lignittel működik, amit az erőműhöz tartozó bányákból termelnek ki, de van gázüzemű turbinája is. Még augusztusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszában  csak nagyon homályosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mikorra tervezi bezárni a kormány Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját. 

A magyar kibocsátás 14 százalékáért felelős Mátrai Erőmű Magyarország utolsó szénerőműve, az engedélyei 2025 végén járnak le. Ugyanakkor a Greenpeace Magyarország szerint a minisztérium a hosszabbításban gondolkodik, hiszen az erőmű üzemeltetési tervei 2029-ig szólnak. A környezetvédő szervezet úgy számol, hogy mindez további 4-5 év környezetszennyezéssel, akár 20-25 millió tonna plusz szén-dioxid kibocsátásával járna. Közben az elavult erőmű termelése folyamatosan csökken. 

Közben Szlovákia már 2023-ra leállítaná a széntüzelésű erőműveit. Franciaország 2022-re tervezi a teljes szénmentességet, Írország és Olaszország pedig 2025-re. Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország és Svédország 2030-ra állna le, 2038-ra Németország is átállna. Már nem használ szenet energiatermelésre Belgium, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta sem.