A csütörtök délután kezdődő brüsszeli EU-csúcson nem csak arról lesz szó, hogy kik legyenek az új főnökei az EU legfontosabb intézményeinek, hanem arról is döntenek a miniszterelnökök és elnökök, hogy vállalják-e, hogy

2050-re klímasemlegessé tegyék Európát, azaz nullára csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását. Eddig a hétig úgy tűnt, hogy a bátor ambíció, amit az Európai Bizottság még tavaly ősszel javasolt, nem fog átmenni. Éles kelet - nyugati megosztottság volt az országok között, mert a keleti tagok többsége nem akart ekkora elköteleződést vállalni. A V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) például egységesen elutasította a javaslatot. 

A héten azonban Magyarország és Szlovákia feladta az ellenállását, és mindkét ország jelezte, hogy vezetőik megszavazzák a határozatot. Az Euractiv információi szerint a budapesti kormányt a németek győzték meg erről. Szlovákia átállása összefügghet az új köztársasági elnök, a környezetvédelmi ügyekben elkötelezett Zuzana Caputova hivatalba lépésével is. 

Szintén ezen a héten állt át a zöld oldalra Bulgária is, Bojko Boriszov miniszterelnök azt mondta, hogy őt az ENSZ főtitkára telefonon győzte meg. Ezen a héten csatlakozott Írország is a tervet támogató országokhoz, amelyek immár 22-en vannak a 28-ból.

Csehország és Lengyelország ugyanakkor továbbra sem jelezte, hogy támogatnák a 2050-es klímasemlegességet, de a zöld ügyben elkötelezett nyugati szakértők több fórumon is reménykeltőnek nevezték, hogy sikerült megtörni a V4-ek egységes ellenállását. 

Lengyelországban különösen érzékeny kérdés ez, mert ott sok szenet bányásznak és sok szénerőmű üzemel. E két országon kívül Horvátország, Észtország, Litvánia és Románia nem jelezték még, hogy támogatnák a tervet. Minden tagállamnak vétójoga van, így elvben egyetlen ellenálló ország is megakadályozhatja a vállalás elfogadását. 

A klímavédelem ügye politikai szempontból is egyre fontosabb Európában, különösen északon és nyugaton vált meghatározó témává az idei EP-választásra. 

Németországban a Zöldek a második legerősebb párt lettek, egyes felmérések szerint idén nyáron akár már győzni is tudnának. Az északi államok pedig jóval 2050 előtt kész lennének a zéró kibocsájtás elérésére, az EU soros elnökségét júliusban átvevő Finnország például 2035-re vállalta ennek elérését, és Svédország sem várna még 31 évet a cél elérésével.

Gyorsan többség lett a kisebbségből

Május elején még csak nyolc EU-s ország támogatta a tervet, amit a brüsszeli biztosokon kívül leginkább Emmanuel Macron francia elnök sürgetett. Januárban még Németország is az ellenállók között volt, de két héttel az EP-választás előtt Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy meggondolta magát. Azt mondta, hogy "több mint kényelmetlen" látnia a fiatalok tiltakozását, a pénteki klímatüntetéseket, és a német kormány nem teheti meg, hogy nem hallja meg a hangjukat, hiszen az ő jövőjükről van szó. 

Nagy-Britannia már korábban jelezte, hogy ha ki is lépnek az EU-ból, a maguk részéről 2050-ig elérik a nulla kibocsájtást, míg a nagyobb európai államok közül Olaszország is beadta a derekát idén tavasszal, pedig télen még a római kormány sem támogatta a tervet.

Szlovákia csatlakozik a szénmentesekhez is

Szlovákia új elnöke az ország miniszterelnökével együtt kedden azt is megígérte, hogy 2023-ig leállítják a széntüzelésű erőműveket. Erről júliusban születhet végleges döntés. A szlovák kormány arról már tavaly határozott, hogy 2023-ra leállítják a szénbányászat évi 100 millió eurós állami támogatását. 

Teljes szénmentességet ígért 2022-re Franciaország, 2025-re Írország és Olaszország, és 2030-ra Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország és Svédország, és 2038-ra Németország is. Már nem használ szenet energiatermelésre Belgium, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta. Mivel a szén elégetése a leginkább környezetszennyező energiatermelési mód Európában, ezért ezek a döntések szorosan összefüggenek a zéró kibocsájtásra törekvő ambíciókkal.

A Greenpeace éppen a csütörtöki brüsszeli döntésre időzítve követeli, hogy a magyar kormány is csatlakozzon, és legkésőbb 2025-ben zárják be a Mátrai Erőművet. A nemrégiben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került szénerőmű engedélyei akkor ugyanis lejárnak, de a kormány aktuális tervei szerint 2030-ig meghosszabbítanák a működését. A környezetvédő szervezet egy nagy Stop Szén feliratot helyezett el az erőmű mellett szerda délelőtt.

A bizottság a magyar vállalásokról: több konkrétum kellene

Kedden hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az egyes tagállamok 2030-ig érvényes klímavédelmi stratégiáinak értékelését. Először kellett leadni nagyon részletes terveket arról, hogyan kívánnak az egyes országok hozzájárulni az EU által már korábban elfogadott célokhoz, vagyis ahhoz, hogy 2030-ra a megújulók aránya az energiafelhasználásban 32 százalék legyen, és legalább 32,5 százalékkal javuljon az energiafelhasználás hatékonysága. 

A tervek értékelésekor a bizottság jelezte, hogy ha mindenki betartja, amit 2030-ig ígért, akkor sem elegendőek a vállalások. A megújulók esetében 1,6 százalékpontos, a hatékonyságban pedig 6,2 százalékos az elmaradás. Minden ország kapott kedden egy ajánlást a bizottságtól, hogyan pontosítsa a terveket, fél év múlva kell leadni a módosított változatokat Brüsszelnek.

A magyar stratégia 114 oldal, és pont egy hónap csúszással lett kész, tavaly szilveszter helyett idén január 31-én adta le a kormány. Mivel a 2030-as célok összeurópai átlagot jelentenek, Magyarországnak elég csak 23 százalékban megújulókat használnia 2030-ig. 

A bizottság kedden kiadott ajánlása szerint több konkrétum kellene a magyar stratégiába, túl sok általánosítást, és kevés világos intézkedést találtak. 

Hiányos a fűtésről szóló rész szerintük, és a biomasszába vetett nagy remények megalapozottságának kifejtése. A megújulók állami támogatásáról is több tervet várnak. Az energiamegtakarítás ügyében leadott terveket különösen elnagyoltnak látja a bizottság, hatásvizsgálatokat és pontosabb becsléseket is kérnek. Az új paksi erőmű hosszútávú tüzelőanyagellátásáról is többet akarnak tudni, ez arra utalhat, hogy a teljes orosz függést túlzásnak tartják. 

Kritizálják, hogy a piaci szereplők nem szólhatnak bele a szabályozási kérdésekbe, és nem tartják jónak a hatósági rezsiárakat sem, mert így nem éri meg a  szolgáltatóknak fejleszteni a hálózatokat. 

Szorgalmazzák, hogy a szomszédos országokkal hatékonyabb legyen az együttműködés, és épüljenek új gázvezetékek észak-déli irányban. Az épületek energiahatékonyságáról (magyarul a szigetelésről és korszerűbb fűtési rendszerekről) szóló részt is hiányosnak tartják, ahogy az elektromos járművek terjedésének segítéséről szóló részt is. 

Azt is szeretnék, hogy világosan mondja meg a kormány, hogy a szennyező energiatermelők támogatását mikor és hogyan vezetné ki. A légszennyezéssel kapcsolatos elemzést sem találta elég alaposnak a bizottság, és azt sem látják Brüsszelben, hogyan készül kompenzálni a kormány azokat, akiknek az átállás túl drága lesz. Vagyis egyszerre kritizálják a rezsi hatósági árát, de azt is, hogy nincs elég részletes stratégia a piaci árakat megfizetni képtelen háztartások segítésére.