A kormány azt sem tudja megmondani, lesznek-e még szélerőművek Magyarországon 10 év múlva

Szél Bernadett független képviselő nemrég 10 írásbeli kérdést tett fel a kormány klímaterveivel kapcsolatban, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának válaszaiból pedig leginkább az derült ki, hogy a magyar kormányban nincs döntés sem a szélerőművek jövőjéről, sem Mészáros Lőrinc szénerőművének leállításáról. A megújulók aránya pedig főleg azért marad alacsonyan, mert az átálláshoz nagyobb beruházásokra lenne szükség a következő 10 évben. 

A magyar kormány még 2016-ban lehetetlenítette el az újabb szélerőművek építését, mivel nem tartották indokolnak újabb turbinák építését, miközben Európában egyre jobban erősödött a szélenergia részaránya. Ráadásul a 2030-as energiamix-tervezetben már nem is szerepel egyáltalán szélenergia. 

Cseresnyés Péter mostani válaszából csak annyi derült ki, hogy a kormány egyelőre azt sem döntötte el, hogy 2030 után lesznek-e még működő szélerőművek Magyarországon. A Nemzeti Energia- és Klímaterv pedig a turbinákat tiltó szabályozási környezet fenntartásával számol.

Szélturbinák NémetországbanFotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance/AFP

Azzal kapcsolatban is csak nagyon homályosan fogalmazott az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy mikorra tervezi bezárni a kormány Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját, a Mészáros Lőrinc kezére került Mátrai Erőművet. 

A magyar kibocsátás 14 százalékáért felelős Mátrai Erőmű Magyarország utolsó szénerőműve, az engedélyei 2025 végén járnak le. Ugyanakkor a Greenpeace Magyarország szerint a minisztérium a hosszabbításban gondolkodik, hiszen az erőmű üzemeltetési tervei 2029-ig szólnak. A környezetvédő szervezet úgy számol, hogy mindez további 4-5 év környezetszennyezéssel, akár 20-25 millió tonna plusz szén-dioxid kibocsátásával járna. Közben az elavult erőmű termelése folyamatosan csökken. 

A Mátrai HőerőműFotó: Greenpeace

Ezzel szemben Cseresnyés Péter államtitkár úgy látja, hogy „a Mátrai Erőmű esetében olyan Közép-Kelet-Európában is mintaértékű, innovatív fejlesztési koncepció kialakítása kezdődött el, amellyel együttesen garantálható a hazai energiaellátásban meghatározó erőmű megváltozott körülményekhez igazodó, korszerű működése, valamint az erőműben felhalmozott tudás hasznosítása”. Hozzátette azt is, hogy egyelőre nem született kormányzati döntés a szén kivezetéséről az energiaiparban és egyéb ágazatban.

És miközben a magyar kormány csak kényelmesen vár a döntéssel, Szlovákia már 2023-ra leállítaná a széntüzelésű erőműveit. Franciaország 2022-re tervezi a teljes szénmentességet, Írország és Olaszország pedig 2025-re. Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország és Svédország 2030-ra állna le, 2038-ra Németország is átállna. Már nem használ szenet energiatermelésre Belgium, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta sem. 

A magyar kormány a megújuló energia arányának növelésével sem esne túlzásba:  2030-ig csak 20 százalékra növelné azt. Szél Bernadett szerint 2030-ig legalább 35 százalékos megújuló részarányt lehetne elérni, amihez a napenergián kívül a szélenergia is hozzá tudna járulni.

Az államtitkár a nem túl ambiciózus , 20 százalékos vállalás mellett válaszában azzal érvelt, hogy ez az arány nemcsak a lakossági fogyasztók teherbíró képességét veszi figyelembe, de az ipari fogyasztók versenyképességét is, 

valamint a villamosenergia-rendszer is ennyire képes befogadni az időjárásfüggő energiatermelést. Egy másik válaszban az államtitkár valamivel ahhoz is közelebb visz, hogy miért tart a kormány a megújuló energiára való áttéréstől. Cseresnyés szerint ugyanis az átállás olyan nagy hálózati fejlesztéseket igényelne (alállomások fejlesztése, új csatlakozópontok létesítése, a hálózat bővítése, a rendszer okosítása, a tárolási technológiák alkalmazása), hogy az a becslések szerint hosszabb távon 30-40 százalékos áremelkedést jelentene végfogyasztói szinten.

Szerinte egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vállalt kötelezettségeket 20 százalékkal is teljesíteni lehet. Ebben persze az is segít, hogy ebben a magyar kormány csak a minimumot vállalta. Az egyik válaszban azt is világossá teszi, hogy a párizsi klímacélok teljesítéséhez mindenképpen szükségesnek tartja az új paksi blokkok üzembe helyezését.