A Heves megyei katasztrófavédelem először november 12-én adott ki közleményt arról, hogy valami nincs rendben a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyénél, mivel az egyik közeli  víztározóban kén- és foszfortartalmú gáz képződött. Hozzátették, hogy a gáz emberre nem veszélyes, ugyanakkor pénteken már arról szóltak a hírek, hogy az erőműből rengetegen mentek haza munka közben, légúti és egyéb rosszullétre, hasmenésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodva.

Eljutott hozzánk egy belső levél, ami szerint az erőműben már napokkal korábban is észlelték a szennyezést, több dolgozó is rosszul lett. A Mátrai Erőmű biztonsági osztályvezetője már november 8-án arról írt, hogy „az elmúlt napokban” több jelzést is kaptak azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalóknál egészségügyi problémák jelentkeztek a kéntelenítő technológia vizéből áradó gázok miatt, 

„jellemzően a torok nyálkahártyájának és a szem irritációjáról számoltak be. Továbbá a zsebeikben lévő fémek, pénzérmék, láncok elszíneződését tapasztalták.” 

A levél szerint a helyszínen nitrogén-monoxidot mutattak ki a levegőből, ami súlyos szemkárosodást, légúti irritációt és égési sérülést okozó, veszélyes gáz. A levél szerint a gáz koncentrációja 22,5 ppm volt, miközben az egészségügyi határértéket a 25 ppm-es szinten határozták meg. (Ugyanakkor az erőmű működését ismerő forrásunk hozzátette, hogy ezek a határértékek nem folyamatos kitettség esetére vannak megállapítva.)

A szövegből kiderült az is, hogy a problémát az Őzse-völgyi tározóból vett víz okozhatta, amit a mérgezések miatt megpróbáltak kiváltani, de ez nem volt megoldható, mivel a tározó két napon belül tetőzött volna.

Visonta polgármestere, Szarvas László a város oldalán arról írt, hogy a hírekből értesültek november 12-én a szaghatásról, hivatalos tájékoztatást sem az érintett cég, sem az érintett hatóságok napokig nem adtak nekik. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mobil laborjával csak november 16-án végeztek méréseket a falu 5 pontján, amivel arra jutottak, hogy Visonta belterületén a levegőben az egészségre ártalmas káros anyag nincs. Szarvas László megkeresésünkre elmondta, hogy az erőművel kapcsolatos problémák inkább a szomszédos Detken szoktak jelentkezni. 

Ugyanakkor a nitrogén-monoxid jelenléte miatt az erőmű munkásainak előírták, hogy a szennyezéssel érintett területeken, vagyis a szivattyúházban és a gipszraktárban egyedül ne végezzenek munkát. A többi területen szűrőbetétes félálarc és védőszemüveg viselését írták elő, a zárt épületben pedig mérést rendeltek el, és ha a gáz kimutatható, akkor az előírás szerint szellőztetni kell.

Mészárosékat már megbüntették a víztározó miatt

Az Őzse-völgyi tározóval már idén júliusban is voltak gondok, amikor az onnan kikerült szennyező anyagok miatt a Bene-patak vize szúrós szagúvá vált, habzani kezdett, a halpusztulást pedig még a Tarnában is észlelték.  Ebbe a víztározóba engedi a szennyvizet Mészáros Lőrinc év elején felavatott gabonafeldolgozója, a Viresol Kft. is. A Viresol és a Mátrai Erőmű nem véletlenül működik egymás mellett, mindkettő ugyanúgy Mészáros holdingjához, az Opus Global Nyrt.-hez tartozik. 

És bár a februári avatón Orbán Viktor még arról beszélt, hogy a Viresol gyára évi 250 ezer tonna, GMO-mentes búzát fog feldolgozni, világszínvonalú, környezetbarát technológiával és hulladékmentesen, a vízügyi és vízvédelmi hatóság már a nyáron vízszennyezési bírság kiszabását kezdeményezte a cég ellen. Pintér Sándor belügyminiszter augusztusban pedig arról tájékoztatta a vízszennyezésről érdeklődő Kocsis-Cake Olivió párbeszédes politikust, hogy a szabálytalan hulladékgazdálkodás miatt a Heves Megyei Kormányhivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte Mészáros Lőrinc cégét. A vízügyi hatóság vizsgálata arra jutott, hogy a szennyezést a víztározóból leeresztett, magas szervesanyag-tartalmú víz okozta. A Viresol egyébként fellebbezett a bírság ellen.

Az egészségre veszélyes gázok olyan mértékben voltak kimutathatók a víztározó környezetében, hogy a biztonsági igazgatóság arra is figyelmeztette a dolgozókat, hogy az Őzse-völgyi víztározó közvetlen közelében tilos sűrített levegős készülék nélkül megközelíteni, valamint a nyílt láng vagy szikra használata is tilos, mivel a gázok fokozottan tűzveszélyesek. Ugyanakkor a dolgozókat azzal biztatták, hogy a szivattyúházban és a pótvízmedence körzetében már nincs jelen a gáz, ezért az erőmű vezetése ott feloldotta a zárást.

Kerestük a Viresol Kft. a szennyezéssel kapcsolatban, de a Mátrai Erőműhöz irányítottak. Érdeklődtünk a Mátrai Erőműnél is, hogy pontosan hány dolgozót érintettek a rosszullétek, mikor értesítették a katasztrófavédelmet, illetve hogy kerülhetett szennyezett anyag a tározóba. 

A cikk megjelenése után a Mátrai Erőmű Zrt. egy közleményt küldött, amiben cég PR osztályvezetője arról írt, hogy „az Erőmű és az Ipari Park dolgozói az észlelés napján sem voltak veszélyben. A folyamatos légtérelemzési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az Erőmű és az Ipari Park területén a bomlástermékek jelenléte mára már megszűnt, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent”. A  bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól pedig csak a vizsgálat után nyilatkoznak.

Címlapkép: Kiss Bence