Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek csütörtökön az MTI-nek bezsélt arról, hogy néhány ország tavaszi gyakorlatával ellentétben a magyar katolikus templomok a járványhelyzetben is nyitva tartottak, és a hívők sem maradtak távol. Szerinte a hitélet gyakorlása Magyarországon élő szokásnak számít, ezért a járvány nem szoktatta le az embereket az imádságról, és a templomba való betérésről sem.
„A tavaszi első hullám idején a szükségintézkedések keretében nem hirdettünk meg istentiszteleteket, de egyes országok, például az olasz katolikus egyház gyakorlatával ellentétben templomainkat nem zártuk be. A mostani szakaszban a civil élethez hasonlóan fenntartjuk a mindennapi munkavégzést, és nem maradnak el a misék sem, természetesen úgy, hogy papok és a hívők is betartják az óvintézkedéseket, a szájmaszkviseléstől, a kézfertőtlenítésen át, a távolságtartásig” - mondta az érsek.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenki tudatosan betartja az előírásokat. A plébániák életében nincsen komoly fennakadás, a hittanórák, csoportos foglalkozások sem szűntek meg, legfeljebb nagyobb helységben, ritkább ültetéssel zajlanak, a résztvevők létszáma sem csökkent jelentősen. A vasárnapi és más ünnepnapi miséken a padokban mindenhol ülnek, a közösségi találkozás nem szűnt meg annyi különbséggel, hogy maszkban énekelnek, imádkoznak, távolabb egymástól.
A közösségi mise jóval többet jelent, mint a televízión vagy interneten keresztül követett, a tényleges jelenlét számít igazi részvételnek" - fejtette ki.
Erdő Péter elmondta, hogy a Vatikánból hazatérve teszteli magát, ahogyan indulás előtt is tette az egyházmegye munkatársaival együtt. Megjegyezte, hogy a római Pápai Magyar Intézetbe is vissza tudtak térni a hallgatók, akik zavartalanul végzik a pápai egyetemeket. „A világban és a történelem folyamán már sok járvány volt, valamennyi nyomot mindegyik hagyott, de az emberiség azután mindig tovább ment, azt hiszem, most is ez lesz a helyzet” - jegyezte meg. Hozzátette, „az utóbbi hónapokban átéltük, mennyire igaz az ember tervez, Isten végez mondás ”.
A járvány miatt jövő szeptemberre halasztott magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) kapcsolatban elmondta, hogy a nyár közepén a kongresszus jelképeként ismert missziós kereszt még be tudta járni a Felvidéket. Szeptemberben, a NEK eredetileg tervezett időpontjában, a résztvevők videó-üzeneteit tették fel közösségi felületekre.
A szervezőmunka nem állt le, jelenleg a helyszínek ismételt lefoglalása, biztosítása folyik, a NEK központi rendezvényei jövőre is a Hungexpo területén és a Hősök terén lesznek, ahol a 1938-as eucharisztikus kongresszus nyitó és zárómiséjét is bemutatták. „Az egy év halasztás lehetőséget is adott, hogy sok minden, amivel késésben lettünk volna, most még pontosabb formát kaphasson” - mondta Erdő bíboros. Kiemelte az évtizedek után megújított nagy magyar katolikus énekeskönyv megjelentetését, amelyben komoly szakértői munkával helyet kapnak a magyar gregorián énekek, a népzenei örökség kincsei és a modern egyházi dalok is. Nyomdai kiadás előtt áll az új misekönyv, amelyet szintén már a NEK-en használhatnak. A kongresszus miséit és más eseményeit kísérő énekek, zenedarabok ősbemutatójára is sor kerülhet még szeptember előtt, ha lehet közönség előtt, máskülönben interneten. A NEK legnépszerűbbnek szánt énekeinek, zenéinek a közösségi gyakorlása is kezdetét veheti a templomokban és iskolákban.
A NEK-re várt több mint négyezer első áldozó egy része jövőre halasztotta a szentség felvételét, és jövőre már csatlakoznak hozzájuk az új első áldozók is. Akik pedig 2020-ban első áldoztak, azoknak is külön szektort tartanak fent a közös szertartáson.A bíboros elmondta, felelősségteljesen a NEK-re történő regisztrációt tavasztól indítják újra, mivel a számítások szerint addigra várható a járványhelyzet lecsillapodása.