Szaúd-Arábia, Kína és Oroszország is az ENSZ emberi jogi bizottságának tagjává válhat kedden

Az előzetes várakozások szerint kedden Kína, Oroszország, Pakisztán, Kuba és Szaúd-Arábia is tagjává válhat az ENSZ  Emberi Jogi Bizottságának, és ezt világszerte rémülve figyelik az emberi jogi szervezetek. A Guardian cikke szerint a genfi székhelyű UN Watch civil szervezet például úgy fogalmazott, hogy olyan ez, mintha öt elítélt gyújtogató léphetne be a tűzoltóságba. 

Az ENSZ 47 tagú bizottságában 15 posztot mindig három-három évre osztanak ki a világ országai között. A bizottság helyei öt régió szerint vannak felosztva, és négy régióban jellemzően nincs több induló, mint ahány üres hely van, hanem az adott területhez tartozó országok diplomáciai alkuk során döntenek a helyekről. Ezek után egy ország csak akkor nem kerülhet be a bizottságba, ha az ENSZ közgyűlésén zajló titkos szavazáson 97-nél kevesebb ország támogatja a jelöltségét. 

Vladimir Kara-Murza egy orosz ellenzéki, akit már kétszer mérgeztek meg, és ő beszélt arról, hogy sok meglepetést nem kéne hogy keltsenek ezek a jelölések, hiszen korábban Szudán, Líbia és a Szaddám Huszein vezette Irak is kapott már helyet a bizottságban. 

Az egyetlen régió, ahol versengés lesz az üres helyekért, az az ázsiai és Csendes-óceániai régió, ahol Szaúd-Arábia és Kína mellett Nepál, Pakisztán és Üzbegisztán indul a lehetséges négy helyért. Afrikában négy ország jelentkezett be a négy helyre: Elefántcsontpart, Malawi, Szenegál és Gabon. Dél-Amerikában szintén három ország indul a három helyért: Kuba, Bolívia és Mexikó, Kelet-Európában Oroszország mellett Ukrajna indul a két helyért, míg Nyugat-Európában Nagy-Britannia és Franciaország a szintén két helyért. 

A Donald Trump vezette Egyesült Államok két éve lépett ki a bizottságból. Mint a Guardian megjegyzi, bármennyi kritikát is szokott kapni az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának működése, ugyanakkor az emberi jogi szervezetek azt is elismerik, hogy ez a legjelentősebb fórum, ahol panaszaikat és kritikáikat a világ vezetői felé közvetíthetik. 

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.