Iskolaőrség: a szkeptikusoknak és a támogatóknak is igazuk lett

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Szeptemberben megérkeztek az iskolaőrök az iskolákba, van ahova kettőt is kivezényeltek megyei tartalékként. Júniusban arról írtunk, hogy a tanárok és az azokat tömörítő szakszervezetek az iskolaőrséget csak tüneti kezelésnek tartják, nem pedig az iskolai erőszak valós megoldásának, de voltak tanárok, akik tényleg örültek a számukra biztonságot jelentő iskolaőröknek. 

Csaknem két hónappal a tanítás kezdete után az látszik beiigalozódni, hogy mindkét tábornak igaza volt: a szkeptikusoknak és a támogatóknak is. Ugyanis egyrészt az iskolaőrök sok vizet nem zavarnak, ugyanakkor a jelenlétüknek mégis van egyfajta elrettentő szerepe, ami miatt a tanárok és a diákok is nagyobb biztonságban érzik magukat. Viszont úgy tűnik, hogy az iskolaőrség valóban csak a tüneteit kezeli az iskolai agressziónak, mert az nem szűnik meg, csupán egy másik színtérre helyeződik át. Az is látszik, hogy a kormány igyekszik elnyomni a szkeptikus hangokat, és bizonygatni, hogy az iskolaőrség legitim, és megold minden problémát.

Bújócskázik az iskolaőr

Egy vidéki nagyváros szakképző iskolájába azért kértek iskolaőrt, mert a problémás gyerekek miatt korábban is szükség volt biztonsági szolgálatra, de amikor hallották, hogy lesz lehetőség iskolaőr alkalmazására, inkább azt választották. Egy ott dolgozó tanár arról mesélt a 444-nek, hogy szeptemberben két iskolaőr is érkezett, egy fiatal és egy idősebb. A fiatalabb, 20-as éveiben járó iskolaőrt már átvezényelték máshova, pedig a tanár szerint vele mindenki meg volt elégedve, segített a hőmérőzésnél, rászólt azokra, akiken nem volt maszk, de olyat is csinált, hogy ha valaki nem hagyta el az udvart a becsöngőig, akkor bezárta az udvar kapuját, és a diáknak kinn kellett maradnia az óra végéig. Az idősebb iskolaőr, aki a megyei rendőrkapitányságról érkezett az iskolába, viszont a tanár elmondása alapján nem csinál semmit, mindenért könyörögni kell neki.

A tanár szerint csak a kisebb diákokra mer rászólni, a szünetekben az irodában ül, és továbbképzés címszó alatt a Derek című sorozatot nézi.„Én úgy fogalmaztam meg, hogy az iskolaőr bújócskázik, amikor kinn kellene lennie a folyosón, mert a diákok is kinn vannak, akkor az irodájában ül, amikor pedig a diákok órán vannak és nincs szükség rá, akkor tesz egy kört az iskolában”  - magyarázza.

Egy alkalommal, amikor a diákok összeverekedtek a szünetben, akkor a tanárnak kellett bemennie az irodába szólni az iskolaőrnek, hogy jöjjön, mert az éppen koncertfilmet hallgatott fülhallgatóval.

A tanár szerint az iskolaőrt egyszerűen egyáltalán nem érdekli a munka, és ugyanezt a feladatot a portások is el tudják látni, amit ő végez. A verekedésekhez pedig inkább az iskolapszichológust szokták a tanárok riasztani, mert ő küzdősport oktató is. Már panaszkodtak is az iskola vezetésénél, de a tanár szerint az igazgató nem meri jelezni a központnak, hogy nem elégedettek, így viszont ,,csak a levegőt szorítja ki”.

Az iskolaőröknek placebo hatása van

Egy kisvárosi szakgimnázium végzős diákja, Péter arról mesélt nekünk, hogy a szakképzőként is működő iskolájában teljesen indokolt volt, hogy iskolaőrt hívtak, ugyanis rengeteg a problémás gyerek, így nem ritka az iskolai verekedés vagy bullying sem. Péter szerint a legtöbb probléma minden évben a 9.-eseknél van, ahonnan sok gyerek le is morzsolódik, a 40 fős osztályokban, 10.-re már csak 15-30 gyerek marad. Péter szerint ez azért van, mert az iskola mindenkit felvesz, de nem csak a gólyákkal, a szakképzésbe járókkal is sok probléma van.

Az iskolába egy 20-as évei végén járó, roma származású iskolaőrt küldtek, aki az első tanítási napon minden osztályba bement bemutatkozni. Azóta leginkább a portások mellett segédkezik reggelente a hőmérőzésnél, és figyeli, hogy illetéktelenek ne lépjenek be az épületbe, bár Péter szerint erre a portás is tökéletesen alkalmas volt.

„Általában napközben is a portás mellett van, vagy céltalanul járőrözik, netán figyeli, hogy a tanulók csak a dohányzásra kijelölt helyen gyújtsanak rá, esetleg valamit csinál a számára kijelölt helyiségben. A főépületben, a folyosókon, ahol az órák jelentős része zajlik, különös módon relatíve ritkán lehet látni”- mondja.

Péter szerint összességében nem sok vizet zavar, de elrettentő szerepe mindenképpen van.

„Azt figyeltem meg, hogy az iskola területén semmilyen balhé nem történt mióta itt van, a folyosókon mintha kevesebb lenne a céltalan üvöltözés, beszólogatás, tehát egyfajta "elrettentő", vagy placebo hatása mindenféleképpen van. Az első gondolatom az volt, hogy egy feleslegesen fizetett bábu, mintsem rendfenntartó lesz, de végül úgy gondolom, a kettő között sikerült egy korrekt helyen elhelyezkednie” - mondja.

Egy vidéki nagyváros szakképző iskolájának diákja, Kata szintén arról számol be, hogy elrettentő erejük van az iskolaőröknek. Kata csak idén került az iskolába, amiről korábban nagyon rosszakat hallott, például, hogy a lányok tépik egymás haját, a fiúk verekednek. Ehhez képest ő még egyszer se látott erre példát.

 ,,Nagyon nagy a rend. Szerintem ez annak köszönhető, hogy mindkét iskolaőr elég félelemkeltő, jó a kiállásuk, látszik rajtuk, hogy nem lehet bármit megtenni velük” - mondja.

 A diákok a két őr közül a fiatalabbat kedvelik jobban, aki sokkal közvetlenebb, mint az idősebb, aki korábban katonaként dolgozott. Kata szerint az iskolaőrök leginkább a járványügyi intézkedések betartásában segédkeznek, például rászólnak azokra, akiken nincs maszk, és a folyosón is rendszeresen sétálgatnak.

Felülről nagy a nyomás

Egy vidéki szakközépiskola igazgatóhelyettese egy megdöbbentő történetet mesélt nekünk, amiből látható, hogy a felszín alatt valójában hogyan is működhet az iskolaőri rendszer.

Az iskolában a múlt héten az egyik diák megsértette a házirendet egy egyáltalán nem nagy dologgal. Az iskola vezetése el is rendezte maguk között, a diák pedig egy igazgatói figyelmeztetésben részesült. Csakhogy az iskolaőrök napi és heti jelentések írnak az iskolában történtekről, amit továbbítanak egy megyei koordinátorra, aki továbbítja azt országos szintre.

„Az iskolaőr egyáltalán nem tett feljelentést, csak leadta a napi jelentést, amiről felsőbb szinten valamiért azt gondolták, hogy rendőrségi ügyet lehetne belőle csinálni, ezért az ügyészségről leszóltak a helyi rendőrkapitányságra, hogy indítsanak nyomozást” - mondja.

Az igazgatóhelyettes kapott egy telefont egy nyomozótól, hogy közveszély okozása miatt eljárást indítottak a diákja ellen. Másnap két járőr jelent meg az igazgatóhelyettes irodájában, hogy azonnal mennie kell tanúskodni. Nem csak érte, a gyanúsítottat diákért is is két járőr ment el, de még a portást és az iskolaőrt is behívták.

„Hét rendőr dolgozott az ügyön, ez a városi 25 fős rendőrkapitányságnak a negyede. A rendőrök is nyilvánvalóan érzékelték, hogy az egész teljesen értelmetlen, és panaszkodtak is nekem, hogy ,,ezzel basszuk el az időnket” - meséli az igazgatóhelyettes.

Ugyanis az teljesen nyilvánvaló, hogy az ügyből úgysem lesz semmi, hiszen nem történt semmiféle kirívó szabálysértés, és egyébként meg az elkövető egy enyhén értelmi fogyatékos, magatartászavaros diák.

Az igazgatóhelyettesnek a rendőrség azt mondta, hogy azért van szükség erre a műsorra, mert felülről nagyon nagy nyomás van rajtuk. Az igazgatóhelyettes szerint arról van szó, hogy a rendőrségnek eredményeket kell felmutatnia arról, hogy legitim és jól működik az iskolaőr-rendszer. Az igazgatóhelyettes számított arra, hogy lesznek ilyen összetűzések, ugyanis szerinte az iskolákban sok olyan eset van, amit egy pedagógus mérlegelni tud, hogy érdemes-e rendőrségre vinni az ügyet, de egy iskolaőr nem tudhatja jól felmérni.

„Sokszor lehetne rendőrségi ügyet csinálni abból, amit a diákok csinálnak, de ezeket jobb, ha az iskola rendezi el saját hatáskörben, például egy iskolapszichológus segítségével, mintha egyből büntető rendszerbe nyomnánk be a gyereket” - magyarázza.

Az, hogy a kormány igyekszik minél jobb színben feltűntetni az iskolaőrséget, abból is látszik, hogy a Kompolton a buszmegállóban megvárt tanár ügye után, a térség fideszes országgyűlés képviselője, Horváth László azonnal iskolaőrt rendelt az iskolába, ami eredetileg nem kérte a szolgálatást. A Facebookján pedig azt írta:

„Az iskolaőr jelenlétével megelőzhető a konfliktus akkor is, ha egy renitens diák ellehetetleníti a tanítást, akkor is, ha a tanárnál elszakad a cérna, és akkor is, ha szülői agresszió fenyegeti a pedagógust. ”

Az iskolai erőszak nem szűnt meg

Csakhogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az iskolai erőszakot egyáltalán nem képes kezelni az iskolaőri rendszer. A szakszervezetbe beérkezett információk és történetek alapján az látszik, hogy leginkább az jellemző, hogy az iskolaőr a portás feladatait látja el: sorakoztat, lázat mér, ki- és beengedi a diákokat az iskola épületébe. Tudnak is egy olyan vidéki iskoláról, ahol kifejezetten azért kértek iskolaőrt, mert nem találtak a portás pozícióra senkit.

Más beszámolók szerint az iskolaőr ugyan igyekszik ellátni a funkcióját, de az erőszakot teljes egészében nem tudja megfékezni, például egy vidéki iskolában azért kellett rendőrt hívni a verekedő diákokhoz, mert az iskolaőr éppen az intézmény egy másik, távolabb eső épületében tartózkodott.

,,Az elmondások alapján azt látjuk, hogy bár a pedagógusok nagyobb biztonságban érzik magukat, az iskolai erőszak nem szűnt meg az iskolaőröktől, csak áttevődött egy másik színtérre, például az iskola elé” - mondja Totyik Tamás.

Az intézményvezetők viszont arra rendszeresen panaszkodnak, hogy az iskolaőrt nem utasíthatják feladatok elvégzésére, és nem is merik jelezni a központnak, ha nem elégedettek az iskolaőrrel.