Százezrek tüntetnek Lengyelországban, péntekre várják a legnagyobb megmozdulást

• 430 ezer ember tüntetett szerdán Lengyelország-szerte az abortusztilalom ellen.
• A kommunizmus bukása óta ez lehet a legnagyobb tiltakozás, pénteken pedig újabb óriás tüntetés jön Varsóban.
• A tüntetőknek nem a rendőrökkel, hanem erőszakos szélsőjobboldali csoportokkal gyűlik meg a baja.
• Andrzej Duda elnök már azt mondja, pontosítana a szabályozáson.

Lengyelországban napról napra növekszik a tüntetők támogatottsága, akik azért vonultak utcára, mert a szélsőjobboldali kormánypártok által feltöltött alkotmánybíróság gyakorlatilag ellehetetlenítette a legális abortuszt az országban. A lengyel abortusztörvény eleve az egyik legszigorúbb volt Európában, most pedig törölték belőle azt a részt, ami megengedte a sérült, súlyos maradandó károsodástól szenvedő magzatok művi vetélését. Az országban évente körülbelül ezer abortuszt végeznek el, szinte az összeset a magzat súlyos sérülései miatt.

A döntés után tüntetések kezdődtek, a létszámuk folyamatosan növekszik. A 28-i, szerdai megmozdulásokon összesen 430 000 ember vett részt, 410 különböző demonstráción Jarosław Szymczak rendőrtiszt szerint. Az ország a kommunizmus bukása óta nem látott ilyen léptékű tüntetéseket. A legnagyobb tömeget péntekre várják Varsóba, ahol már a közösségi médiában ajánlanak fel szállást és segítséget az ott lakó tüntetők a távolabbról érkezőknek. A kormánypártokkal szemben a városvezetés több településen szimpatizál a tüntetőkkel,

Varsó polgármestere például a közúti kijelzőkön jelenített meg támogató üzeneteket a szerdai megmozdulások idején.

A tüntetők és a rendőrök kapcsolata egyébként jórészt békés, megjelentek viszont a lengyel utcákon szélsőjobboldali, nacionalista csoportok, akik bátran alkalmaztak fizikai erőszakot a tüntetőkkel szemben. Szerdán Wroclawban fekete ruhás, kopasz férfiak kövekkel és botokkal támadtak a tüntetőkre, volt, akinek a fogát verték ki, a Wyborcza újságíróját pedig földre lökték, társának kezéből kiütötték a kamerát.

A tüntetők másnapra védekezési csoportokat szerveztek, hogy jobban tudják kezelni a támadásokat, és így vonultak ismét a város utcáin.

„Nem fogjuk hagyni, hogy néhány tucat ember terrorizálni próbáljon több tízezer tüntető nőt és a támogatóikat”

- nyilatkozta egyikük.

A szélsőjobbos csapatok agresszív támadásait Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, a PiS elnökének kedd esti beszéde is buzdíthatta, amiben arra kérte a támogatóikat, hogy védjék meg a templomokat a „Lengyelország elpusztítására törekvő” tüntetőkkel szemben.

A törvénymódosítást követő hétvégén ugyanis országszerte tiltakoztak a vasárnapi misék alatt a nők. Azért ott, mert az erősen vallásos keresztény országban szerintük a katolikus egyház túl nagy befolyással bír a kormány felett. (Kaczyński például úgy érvelt amellett, hogy az anyák szüljék meg életképtelen magzataikat is, mert így megkeresztelhetik őket, mielőtt eltemetik.)

Szerdán utasítást adtak a sziléziai rendőröknek, hogy mostantól minden templomot, képviselői irodát és a PiS képviselők házait is fél óránként ellenőrizniük kell, hogy nem jelentek-e ott meg tüntetők.

A Wyborcza lengyel lapnak nyilatkozó rendőrök felháborodva fogadták a döntést. A koronavírus-járvány miatt eleve jelentősen nőtt a feladataik mennyisége, mert nekik kell ellenőrizniük a karanténozókat, ez az utasítás pedig akkora kapacitást vesz igénybe, hogy az alapvető feladataik elvégzésére nem marad idejük.

„Vannak olyan kerületek, ahova nem jut járőr, egyszerűen azért, mert nem vagyunk elegen” - mondta egyikük a lapnak. Elmondásából az is kiderült, úgy érzik, hogy politikai célokra használja őket a kormányzat.

„Napi több százszor törnek be boltokba és otthonokba az országban. Mi történne akkor, ha a boltosok szakszervezete arra kérne, hogy védjük meg az üzleteket? Mindegyik elé járőrt állítanánk? Nyilvánvalóan nem. Szóval kezeljünk mindenkit egyenlően és a veszélyhelyzetekre reagáljunk ahelyett, hogy a széleskörű megelőzéssel tönkretesszük a mindennapi munkát.”

A tüntetők Kaczyński keddi beszéde óta tudatosan nem a templomokat célozzák, inkább semleges helyszíneken gyülekeznek. Ha békén hagyják a templomokat, akkor szerintük erejét veszti Kaczyński üzenete arról, hogy a tüntetők a katolikus Lengyelországot akarják romba dönteni.

Kaczyński a járványhelyzetre hivatkozva azt is hangsúlyozta, hogy ezek a tüntetések „általános veszélyt” jelentenek, és sok ember életébe fognak kerülni. A tüntetők szerint szándékosan időzítették a törvénymódosítást egy olyan időpontra, amikor sokkal nehezebb tömegtüntetéseket szervezni és mozgósítani, hiszen a járványtól való jogos félelem sokakat visszatarthat, és a rendőrségnek is több lehetősége van a tüntetések feloszlatására. Őrizetbe egyébként nem vehetnek emiatt embereket, mert ugyan maximum öt fő gyülekezése engedélyezett a járványhelyzetben, de a tüntetésen való részvétel csak szabálysértés, nem bűncselekmény.

A hatalom ennek ellenére keresi a módját annak, hogyan lehetne fellépni a tüntetőkkel szemben. Bogdan Święczkowski állami főügyész levelet küldött a beosztottjainak arról, hogyan járjanak el a tüntetések szervezőivel szemben. Ebben azt írja, hogy azokat, akik a járványhelyzetben illegális tüntetést szerveznek vagy ilyenen való részvételre buzdítanak, emberek életének és egészségének veszélyeztetéséért kell előállítani. Ez a bűncselekmény hat hónaptól nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Święczkowski arra szólította fel az ügyészeket, hogy a potenciális eseteknél azonnal intézkedjenek és kezdeményezzenek eljárásokat. Erről jelenteniük is kell Święczkowski felé, azokban az esetekben is, amikor úgy döntenek, nem kezdeményezik az eljárást.

A tüntetők a fenyegetések ellenére nem hátrálnak, készülnek a nagy pénteki tüntetésre.

A társadalom többsége pedig úgy tűnik, mellettük áll.

A legnagyobb lengyel piaci közvéleménykutató, a Kantar hét elején készített kutatása szerint a társadalom 54 százaléka támogatja a tüntetéseket. A PiS szavazóinak 89 százaléka elítéli a megmozdulásokat, ami viszont érdekes, hogy a hívők 45 százaléka támogató. A PiS támogatottsága mindeközben a Kantar szerint jelentősen bezuhant, a válaszadóknak csak a 26 százaléka mondta azt, hogy biztosan Kaczyński pártjára szavazna, ha most lennének a választások. Ez a szám a hónap elején még 36 százalék volt, szeptemberben pedig 39.

És ha Kaczyński nem is akar hátrálni az abortuszvitában, Andrzej Duda elnök úgy tűnik, hogy igen: a Polsat News-nak szerdán azt nyilatkozta, pontosítana a szabályozáson. Figyelembe kell venni szerinte, hogy milyen testi és lelki szenvedéssel jár, ha egy anyának meg kell szülnie az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességekkel rendelkező gyermekét. Azt mondta, szeretné, ha törvény védené a Down-szindrómás gyermekeket, de nem okozna szenvedést az anyáknak.