Kaotikus időszakon van túl Peru, ahol kedden alig több mint egy hét alatt már az ország harmadik elnökét iktatták be. A dél-amerikai országgal foglalkozó elemzők egyetértenek abban, hogy évtizedek óta nem volt ennyire súlyos alkotmányos válságban az ország, amit a gazdaság növekedése miatt sokan a kontinens sikertörténetének tartottak.

Peru új elnöke Francisco Sagasti lett, aki beiktatásakor azt ígérte, hogy helyre fogja állítani az emberek és a kormány között megingott bizalmat, és külön kitért annak a két tüntetőnek az emlékére, akik az elmúlt hét tüntetései alatt vesztették életüket.

Az AP beszámolója szerint Limában, a fővárosban az emberek óvatos optimizmussal figyelték az új elnök beiktatását: Sagasti régi szereplője a perui politikának, és sokan azt várják tőle, hogy tapasztalatával sikerül stabilizálnia az országot. De az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga.

A mostani válság azután tört ki, hogy hogy múlt hét elején a perui törvényhozás úgy döntött, hogy meneszti az addigi elnököt, Martín Vizcarrát, arra hivatkozva, hogy évekkel ezelőtt, még regionális kormányzóként kenőpénzt fogadott el. Vizcarra 2018 óta volt az ország elnöke, amikor egy szavazatvásárlási botrányba belebukott elődje, Pedro Pablo Kuczynski.

Mint az Eurasia Group írja elemzésében, az erős korrupcióellenes üzenettel érkező Vizcarra kifejezetten népszerű volt a perui közvéleményben, ugyanakkor hamar viharos lett a kapcsolata a kongresszussal. A törvényhozás képviselői ugyanis úgy látták, hogy az elnök korlátozni akarja a hatalmukat, ráadásul attól is tarthattak, hogy a korrupcióellenes intézkedések őket is utolérhetik: jelenleg a perui kongresszusi képviselők több mint fele ellen zajlik valamilyen eljárás, pénzmosástól gyilkosságig a legkülönfélébb vádakban.

Nem meglepő módon az elnök menesztése heves tiltakozásokat okozott: a tüntetők úgy látták, hogy a parlament puccsot hajtott végre az elnök ellen. Sokan háborodtak fel azon is, hogy átmeneti elnöknek a kongresszus vezetőjét, az országos politikában kevéssé ismert rizstermesztőt, Manuel Merinót nevezték ki.

A napokon át zajló tüntetések egyre nagyobbak lettek, hétvégére pedig a rendőrség is jóval keményebben lépett fel, több tüntető életét vesztette az összecsapásokban. Emiatt viszont vasárnap a kormány több tagja, majd maga Merino is lemondott, így több mint egy napig senki nem állt az ország élén.

A kongresszus ezután döntött úgy, hogy a 76 éves Sagasti legyen a következő államfő. Sagastit centrista technokrataként szokás jellemezni, dolgozott a Világbanknak is, és a megbízása a következő választásokig, 2021 áprilisáig szól. A kongresszus tagjai abban is bízhatnak, hogy mivel Sagati volt az egyike azoknak a képviselőknek, akik nemmel szavaztak a megbuktatott elnök, Vizcarra elleni vádemelés ötletére, ezért kiválasztása a tüntetők számára is elfogadható lehet.

Sagasti egyik első elnöki cselekedeteként a kórházba került tüntetőket látogatta meg, és azt ígérte nekik, hogy vissza fogja hozni a reményt Peruba. Szemben Vizcarrával, Sagasti előnye, hogy pártja is benn ül a kongresszusban, ezért nehezebben lehetne elmozdítani. A most kinevezett elnök is azt ígérte, hogy harcolni fog a korrupció ellen, ezért nem nehéz elképzelni, hogy hamar konfliktusossá válhat a viszonya a törvényhozással.

Mint az AP írja, Vizcarrát a képviselők egy 19. századból származó záradék segítségével mozdították el a posztjáról, arra hivatkozva, hogy erkölcsileg nem megfelelő az elnöki tisztségre. Vizcarra végig tagadta, hogy kormányzóként kenőpénzt fogadott volna el, és a perui legfelsőbb bíróság dönheti majd el, hogy jogszerű volt-e egyáltalán a menesztése. Ha úgy döntenek, hogy nem, attól még nem lesz Vizcarra ismét elnök, de komolyan befolyásolhatja a politikai közhangulatot az országban.

Ami amúgy meglehetősen borús: a beszámolók rendre megjegyzik, hogy a perui társadalomnak nagyon elege van a politikai elit korrupciójából. A közelmúlt összes elnöke ellen vagy felmerültek korrupciós vádak, vagy nyomozás is indult ellenük. Az ország gazdasága ennek ellenére tudott folyamatosan növekedni, de ennek a járvány most véget vetett. Épp ezért beszélt egy elemző arról az AP-nek, hogy vége lehet annak évtizedeken át zajló időszaknak, amíg a szörnyű politikai viszonyok mellett tudott nőni a gazdaság.

Az IMF előrejelzése szerint idén 14 százalékot csökkenhet a perui gazdaság, ami globálisan is kiugróan nagy visszaesést jelent, közben pedig a járvány rengeteg áldozatot szedett az országban: 100 ezer főre vetítve csak Belgiumban és a jóval kisebb San Marinóban volt több áldozata a koronavírusnak.

Az Eurasia Group elemzése kiemeli azt is, hogy a perui politikát nem csak a korrupció, de a sokszor kaotikus viszonyok is jellemzik: 2000, azaz a katonai diktatúra vége óta nem alakultak ki az országban stabil politikai pártok, hanem folyamatosan váltakozó, rendkívül sokszínű politikai mezőny van. Jól jellemzi a helyzetet, hogy 2001 óta minden elnökválasztást olyan párt jelöltje nyert, ami négy évvel azelőtt vagy nem is létezett még, vagy pedig gyakorlatilag ismeretlen volt. A 2021-es választásokhoz közeledve a legnépszerűbb jelölt most is egy egykori focista, viszonylag kevés politikai tapasztalattal.