Októberben 62,1 milliárddal volt magasabb az államháztartási hiány, mint tavaly ilyenkor

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Októberben az államháztarás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszer 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, 62,1 milliárd forinttal magasabban az egy évvel korábbinál a Pénzügyminisztérium közleménye szerint. 

A védekezési kiadások és a gazdaságnak nyújtott támogatások, valamint az uniós fejlesztések előfinanszírozása következtében az év első tíz  hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2604,2 milliárd forintos hiánnyal zárt.

A központi költségvetés 2140,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 489,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,7 milliárd forintos többletet könyveltek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 575,4 milliárd forintot tett ki.

Októberben 88,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így a tízhavi bevétel 997,4 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az uniós kiadások meghaladták az 1642,0 milliárd forintot. A minisztérium szerint idén október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.

Október végére  központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 830,7 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal, a kiadások viszont 2859,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal nőttek.Az év első tíz hónapjában általános forgalmi adóból 3783,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbitól  mindössze 8,8 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból származó bevétel viszont 14,2 milliárd forinttal  982,7 milliárd forintra nőtt.

A központi költségvetés adóssága tíz hónap alatt 4379,3 milliárd forinttal 34 061,2 milliárd forintra nőtt. A forintadósság október végéig 3209,6 milliárd forinttal nőtt, és 27 566,7 milliárd forintot ért el, ami a teljes államadósság 80,9 százalékát teszi ki  a tavaly decemberében  végi  82,1 százalékkal szemben. A központi költségvetés devizaadóssága  1193,3 milliárd forinttal 6314,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. Részaránya az  év végi 17,3 százalékról 18,5 százalékra emelkedett. Ebben még nincs benne a novemberben kibocsátott 2,5 milliárd euró tíz  és harmincéves lejáratú eurókötvény, ami 900 milliárd forintnak felel meg.

A keresetek emelkedése 4,4 százalékkal,  88,1 milliárd forinttal  2069,8 milliárd forintra emelte a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételeket. Az év első tíz hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek (2688,3 milliárd forint) 2,4 százalékkal, 64,8 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól az egészségbiztosítási alapba befolyt összeg viszont csak 0,4 százalékkal, alig 5,3 milliárd forinttal emelkedett.

A PM jelentése kiemelte, hogy 131,7 milliárd forinttal 346 milliárd forintra emelkedtek a társasági adóbevételek, miután a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése miatt, a tavalyi évi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése januárban teljesült.

A pénzügyi szervezetek különadójából befolyt 86,9 milliárd forint, csaknem duplája volt a tavalyi 44,0 milliárd forintnak, a tranzakciós illetékből eredő 181,1 milliárd forint viszont 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben  idén bevezetett kiskereskedelmi adó összege pedig október végéig 47,4 milliárd forintot tett ki.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 5668,5 milliárd forint  szerepel, 776,5 milliárd forinttal,  15,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 181,4 milliárd forinttal nőtt, de ez tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az 500 ezer forintos  egyszeri rendkívüli juttatást is.

A költségvetési szerveknél jelent meg a  járvány miatt szükségessé vált eszközbeszerzéseknek az a 449,3 milliárd forintos része, amely a külképviseleteken keresztül zajlott le. A költségvetési szerveket terhelte 200,2 milliárd forint a kiemelt közúti projektekre, 196,3 milliárd forint kifizetés a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból, 165,0 milliárd forint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra, 110,0 milliárd forint az autópálya rendelkezésre állási díj, 92,8 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra, 84,7 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 82,0 milliárd forint a Falusi Útalap programjaira, 78,6 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására, és 53,5 milliárd forint kifizetése a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból. 

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások október végéig 530,2 milliárd forintot tettek ki, 171,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát.  A közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére  136,8 milliárd forinttal,  a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítésre  34,3 milliárd forinttal többet számoltak el idén  a tavalyi összegnél.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 57,9 milliárd forinttal,  209,4 milliárd forintra emelkedtek. A tízhavi  nyugdíjkifizetések  2998,7 milliárd forintot tettek ki, ami 145,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított 1304,0 milliárd forintot tett ki, 200,3 milliárd forinttal, azaz 18,1 százalékkal többet a tavalyi  1103,7 milliárd forintnál. (MTI)

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!