Amióta a kormány, ha nem is feltételek nélkül, de elfogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatát az állami ellátásban dolgozó orvosok jelentős béremelésére, a levegőben lógott, mi lesz a jellemzően vállalkozóként praktizáló háziorvosok és a velük dolgozó egészségügyi szakdolgozók bérének rendezésével. A kormány már október elején, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény benyújtása idején nyilvánvalóvá tette, ez a kérdés is a napirendjén van.

A mikéntre mostanáig kellett várni: szerda éjjel a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat, ami

71,6 millárd forint plusz forrást rendel a 2021-es költségvetésből a háziorvosi és háziorvosi ügyeleti alapellátás finanszírozására, az alapellátásban tevékenykedő orvosok és szakdolgozók béremelésére.

Az előző évi büdzsében erre a célra jutó 140 milliárd forinthoz képest ez jelentős, 50 százalékos forrásbővülést jelent.

A Magyar Orvosi Kamara közleményben értékelte a béremelés hírét. Azt írják, pozitívumként értékelik, hogy a kormány a kamara jelzésének megfelelően az összes háziorvos számára biztosítja a jövedelemnövekedés forrását.

De nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány nem gondoskodik az alapellátásban dolgozó fogorvosok és szakdolgozók béremeléséről. „A Magyar Orvosi Kamara minden megszólalásában, javaslatában az alapellátásban dolgozók teljes körére, így a fogorvosokat is külön nevesítve kérte a béremelés fedezetét” - hangsúlyozzák.

„A fogorvosi terület is az alapellátás része és legköltségigényesebb területe. Bármilyen negatív megkülönböztetés elfogadhatatlan, mert ez a mindenki számára hozzáférhető közellátás működőképességét veszélyezteti, így az orvosokat, betegeket a magánellátásba kényszeríti. (...) Arra kérjük a kormányt, hogy a szükséges forrás előirányzásával biztosítsa a magyar társadalom alapellátásának működését”

-fogalmaznak.

A háziorvos-béremelésről gondoskodó kormányhatározat változásokat irányoz elő az alapellátás megszervezésével kapcsolatban is: „felkéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy a háziorvosok praxisközösségekbe, a házi gyermekorvosok csoportpraxisokba történő szerveződése érdekében teremtse meg a praxisközösségek, csoportpraxisok jogi kereteit”.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a kormány praxisközösségekbe szervezné az országban működő mintegy 6500 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxist. Egy október közepén kiszivárgott javaslatcsomag szerint olyan alapellátó egységekként képzelik el ezeket, amikben 5-6 háziorvos, házi gyermekorvos és az ő munkájukat segítő szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok – dolgoznának együtt, biztosítva az állandó háziorvosi ügyeletet is. A kormány számításai szerint az ország 199 járásában és a fővárosban összesen mintegy 1000 praxisközösséggel lehetne biztosítani a megfelelő színvonalú ellátást.

Azt maga Orbán Viktor miniszterelnök tette egyértelművé, a kormány ezzel a megoldással szeretné kezelni az alapellátásban egyre durvuló orvoshiányt. „A háziorvosokra vonatkozó új szabályok megalkotásáról folynak majd egyeztetések, de a mi célunk az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, aminek a pénzügyi feltételeit meg fogjuk teremteni” - mondta egy videóüzenetben még október 14-én, az operatív törzzsel való aznapi egyeztetését követően.

A mostani kormányhatározatból nem derül ki, pontosan milyen lépésekkel készíti elő az Emberi Erőforrások Minisztériuma a praxisközösségek létrehozását. Minden esetre az idézett javaslatcsomag nyilvánosságra kerülése után több szakértő, például Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász figyelmeztetett: az alapellátás fejkvótás finanszírozásának átalakítására lehet szükség, hogy a háziorvosoknak megérje praxisközösségekbe tömörülniük.