Koronavírus-számok Magyarországon 01.16.
Elhunytak + 87 Σ 11 264
Kórházban - 192 Σ 4 408
Fertőzöttek + 1 438 Σ 350 587
Tesztek + 18 339 Σ 2 936 435

Ez a vírus a levegőben terjed, akkor minek fertőtlenítőt pazarolni bármilyen felületre?

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

A járvány tavaszi első hullámában az Operatív Törzs napi tájékoztatóinak visszatérő motívuma volt Müller Cecília részletes magyarázata arról, hogy egészen pontosan hogyan kell hipóval kezelni a tojás felületét, nehogy aztán pont egy tojással érintkezve fertőződjünk meg. Azóta személy szerint árgus szemekkel kerestem az orvosi szakirodalomban az olyan esetek leírását, amikor egy fertőzött bizonyítottan valamilyen felülettel érintkezve fertőződött meg koronavírussal. A járvány kezdete óta eltelt egy évben egyetlen ilyen eset leírására se bukkantam.

Járdafertőtlenítés teljes védőfelszerelésben Bakiban, Azerbajdzsán fővárosában. Kevés értelme van, ellenben rengeteg időt, pénzt és erőforrást pazarolnak rá.Fotó: TOFIK BABAYEV/AFP

Elképzelhető persze, hogy az én figyelmemet kerülte el valami, bár most a New York Times egy múlt héten, november 18-án megjelent cikke alapján inkább az tűnik valószínűnek, hogy azért nem találtam ilyen esetről leírást, mert még nem találtak ilyen esetet. Ennek több oka is lehet. Mondjuk az, hogy a világ országaiban összességében dollármilliókat költöttek már arra, hogy különböző felületeket - legyen szó bevásárlókocsik fogantyújáról, liftek gombjáról, ajtókilincsről, vagy akár egész iskolaépületekről, repterekről, vagy tömegközlekedési eszközökről - rendszeresen fertőtlenítsenek.

Vagy még inkább azért, mert bár a koronavírus a kiterjedt kutatások szerint különböző felületeken is képes hosszab-rövidebb ideig, bizonyos felületeken akár napokig is életben maradni, ez a fertőzési útvonal valójában csak elvben létezik. Elméletileg előfordulhat, hogy valaki egy fertőzött felület érintése után az így szennyeződött kezével belepiszkáll a szemébe, orrába, szájába, és ha ezt elég nagy gyakorisággal teszi, akkor elegendően nagy számú vírust masszíroz magába ahhoz, hogy megfertőződjön. De az alapján, amit eddig a vírusról tudunk, ezt már-már szándékosságot feltételező intenzitással kéne megtennie, illetve ez a fajta megfertőződés az alapvető kézhigiéniás szabályok betartásával, illetve a kényszeres arcpiszkálás kerülésével könnyen megelőzhető.

A koronavírus ugyanis alapvetően cseppfertőzéssel, illetve még inkább légi úton, a gravitáció hatására rövid úton a földre pottyanó cseppeknél kisebb, akár órákon át a levegőben lebegő aeroszolok útján terjed. Ezt a két terjedési útvonalat számtalan dokumentált eset igazolja, szemben a nulla esettel, ami a szennyezett felülettel történt érintkezés útján történő fertőzést igazolná.

A New York Times által megszólaltatott szakértők egybehangzó véleménye szerint míg a gyakori kézmosás továbbra is az egyik legfontosabb egyéni védekezési forma, a felületek fertőtlenítésének kevés haszna van a járvány elleni védekezésben. Akkor már értelmesebb volna a felületfertőtlenítésre fordított erőforrásokat a zárt terek megfelelő átszellőzésére költeni, mert, mint azt már említettem, ez a vírus a levegőben terjed. Leginkább pedig rosszul szellőző, zárt terekben, ahol könnyen felhalmozódhat belőle annyi, hogy akár az is megfertőződjön, aki 24 óra alatt összesen negyed órát tölt ilyen helyiségben.

"Véleményem szerint rengeteg időt, energiát és pénzt pazarlunk felületek fertőtlenítésére, és ami még ennél is fontosabb, ez túl sok figyelmet és erőforrást von el a levegőben terjedés meggátlásától" - mondta például Kevin P. Fennelly, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) légútifertőzés-szakértője.

Más szakértők szerint a felületfertőtlenítés hamis biztonságérzetet is adhat. Példaként a hongkongi repteret hozzák fel, ahol a munkavállalóknak egy fertőtlenítő fülkében kell kezdeniük a napot. Ez azt a hamis képet sugallja, hogy ott aztán teljesen biztonságos a környezet mindenkinek, bár Shelly Miller aeroszol-szakértő szerint a munkatársak teljes fertőtlenítésének gyakorlati haszna nincs. A vírust ugyanis nem testi kontaktussal adják át, hanem szimpla légzéssel. "Nem is értem, miért gondolja bárki, hogy egy ember teljes testének a fertőtlenítése bármennyire is csökkenti a fertőzés veszélyét" - mondta.