Benne van a levegőben

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Bár a CDC még most is tompítani próbálja a jelentőségét, már tényként ismeri el, hogy a koronavírus a levegőben is terjed.
  • Ennek elég messzemenő következményei lehetnek, például újra kell gondolni a védekezési stratégiát.
  • Ez ugyanis lényegében azt jelenti, hogy rosszul szellőző zárt terekben nem segít a távolságtartás, mert a fertőző permet nem csupán másodpercekig marad a levegőben, és messzebb is eljut a biztonságosnak mondott két méternél.

"A Covid-19 néha levegőben is terjedhet."

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) legfrissebb, a koronavírus terjedéséről szóló ajánlásában ezzel az erősen tompított mondattal ismerte el először hivatalosan azt, amit a világ aeroszol-szakértői már a nyár óta egyre hangosabban toporzékolva követelnek. Amilyen jelentéktelennek tűnik ez a mondat, amit a kifejtésben még tovább tompítanak azzal, hogy a vírus "csak bizonyos körülmények között" terjed a levegőben, valójában gyökeresen kéne megváltoztassa azt, amit a járvány terjedéséről, illetve a terjedés megakadályozásáról gondolunk.

A levegőben terjedés ellen ugyanis a védekezés szentháromságából a távolságtartás és a kézmosás egyáltalán nem véd. Az ajánlott, a magyar kormány szerint másfél, valójában két méteres távolság ugyanis csak a cseppfertőzés ellen jelent hatásos védelmet.

Gondolhatnánk, hogy de hiszen a cseppek is a levegőben terjednek, ám a hagyományos értelemben vett cseppfertőzésnél olyan nagyobb cseppekről beszélünk, amelyek a felköhögés, kitüsszentés, előordibálás után pár másodperc és méter megtétele után ártalmatlanul a földön landolnak, és lényegében már csak akkor jelentenek fertőzésveszélyt, ha valaki direkt tapicskolni kezd bennük. A világ aeroszol-szakértői viszont már hónapok óta arra figyelmeztetnek, hogy a fertőzöttek szimpla ki-belégzéssel ennél apróbb, száz nanomikrométeresnél kisebb cseppeket is permeteznek, melyek nemhogy nem hullnak azonnal a földre, hanem akár órákon át is képesek a levegőben lebegni, és két méternél jóval nagyobb távolságot is megtehetnek.

Ők sem az ujjukból szopták ezt. A járvány még bőven csak Kínában tombolt, amikor már voltak jól dokumentált esetei a levegőben terjedésnek. Mi magunk is beszámoltunk arról a rosszul szellőző kínai távolsági buszról, ahol a zéró páciens tőle hat méterre ülő utast is megfertőzött, ahogy arról az étteremről is, ahol még azt is ki tudták mutatni, hogy hogyan hatott a járvány terjedésére a helyiségben működő ventilátor. Ugyanilyen legendás eset még márciusból a washingtoni kóruspróbáé, ahol egyetlen fertőzött kórustag hangosan énekelve annyi vírust permetezett a levegőbe, hogy még egy tőle 15 méterre álló kórustagot is megfertőzött.

A CDC mégiscsak most, ráadásul ilyen tompított formában ismerte csak el a levegőben terjedés létét. Ráadásul úgy, hogy két hete egyszer már kikerült az oldalukra egy ajánlás arról, hogy a vírus levegőben is terjedhet, amit aztán másnap sietve vissza is vontak, arra hivatkozva, hogy a szöveg megfogalmazásából úgy lehetett érteni, mintha ez, a levegőben terjedés volna a járvány terjedésének elsődleges módja.

Mondjuk az aeroszolszakértők éppen ezt állítják. "Azok a fertőzöttek, akiknek nincsenek tüneteik, a vírussal teli aeroszolokat ezerszámra, az ennél nagyobb cseppeket jóval kisebb mennyiségben szórják szét beszéd és légzés közben. Vagyis sokkal valószínűbb, hogy valaki aeroszolt lélegezzen be, minthogy cseppek spricceljék le, így inkább a levegőben terjedésre kéne koncentrálnunk" - írta infektológusok és aeroszolszakértők csoportja a Science friss számában publikált levelében.

Nem ők az elsők, akik erre figyelmeztettek. Júliusban már kétszáznál is több aeroszol-szakértő írt levelet az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), amely arra adott válaszában már elismerte, hogy egyre több bizonyíték merül fel arra, hogy a vírus a levegőben is terjedhet.

De ha ezt már ilyen régóta, ha nem is tudjuk, de legalább erősen sejtjük, akkor miért tartott idáig ennek elismerése? A Washington Post összefoglaló cikke szerint részben az aeroszol-szakértők és az epidemiológusok eltérő fogalomhasználata miatt. Az utóbbiak, amikor cseppfertőzést emlegetnek, abba belefoglalják a cseppeknél apróbb aeroszolokat is, míg az előbbiek különbséget tesznek a levegőben lebegni képes aeroszolok, illetve a pár méteren és másodpercen belül földre hulló cseppek között. Azt ugyanis az aeroszol-szakértők se vitatják, hogy a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik közel kerülnek egy fertőzötthöz. Ugyanakkor azt is fontosnak érzik kiemelni, hogy nem csupán az úgymond közeli kontaktokat fenyegeti a fertőzés, hanem azokat is, akik huzamosabb időt töltenek egy légtérben fertőzöttel, vagy akár csak egy olyan helyiségben, ahol előtte egy fertőzött huzamosabb időt töltött. A fertőzött után ugyanis bőven maradhat hátra a levegőben vírusos permet, ami egy rosszul szellőző helyiségben elég koncentrált lehet ahhoz, hogy továbbfertőzzön.

A CDC friss ajánlásában emlegetett "bizonyos körülmények" ugyanis ennyiben merülnek ki: a vírus rosszul szellőző zárt térben akár levegőben is terjedhet. Ilyen rosszul szellőző zárt terekben pedig nincs hiány a világban, legyen szó buszról, a sarki kocsmáról, kis étteremről, vagy akár nagy templomról. És talán ez adhat magyarázatot arra is, hogy az amerikai járványügy, amire amúgy is nagyon nagy nyomás nehezedik Donald Trump kormánya részéről, tompítani próbálja a bejelentés élét. 

Ha ugyanis a fertőzés ilyen körülmények között akkor is terjedhet, ha amúgy a teremben tartózkodók tartják egymás közt az ajánlott két métert, és viselnek valamilyen szövetmaszkot, akkor nagyon más megoldás mégse lehet a járvány megfékezésére, minthogy univerzálisan kötelezővé tegyék a maszkviselést, és a most kívántnál sokkal szigorúbban korlátozzák a beltéri tevékenységeket. Legyen szó akár éttermekről, edzőtermekről, kisboltokról. 

Vagyis ha a vírus a levegőben is terjed, akkor minden, a gazdaság újranyitásáról szőtt tervet át kell gondolni, mivel gazdasági, vagy bárminemű csoportos tevékenységet ezek alapján kizárólag szabadban, vagy olyan terekben lehet végezni, ahol megoldható a friss levegő folyamatos áramoltatása. Emellett a fertőzöttek kezelését, elkülönítését is újra kell gondolni, mert a levegőben terjedő fertőzések áldozatait nem elég térben elkülöníteni, fontos, hogy az a tér negatív nyomású legyen, nehogy kiszökjön onnan a kórság.