A fideszes politikus vasárnap közölte, hogy a lemondását a nap folyamán nyújtotta be David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének, döntése egy „hosszabb ideje tartó gondolkodás végére tesz pontot".
Mint Szájer József elmondta, döntése nincs összefüggésben az európai színtéren most zajló, „minden eddiginél ádázabb küzdelem” tartalmával, a mostani vitában egyetért a magyar kormány álláspontjával, és támogatja azt.
De egy ideje a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára. Harminc éve szolgálja Magyarországot hivatásos politikusként, túlnyomó részében az európai terepen dolgozott. Feladatait igyekezett lelkiismeretesen ellátni, a magyar emberek, a választói érdekeit képviselni, írja Szájer, aki köszönetet mondott a választóknak, hogy szavazataikkal négyszer juttatták be a magyar Országgyűlésbe és szintén négyszer az Európai Parlamentbe.
A közleményből kiderül, hogy Szájer nem készül visszatérni a magyar parlamentbe se, választott képviselői tevékenységének ezzel vége, és a jövőben a gyakorlati politikusi tevékenység helyett szellemi területen folytatja a rendszerváltozáskor megkezdett munkát. Új feladatait is - amelyekről később ad tájékoztatást - az eddigi elkötelezettséggel és elszántsággal fogja teljesíteni - írta még.
Szájer volt az egyik megalkotója a 'gránitszilárdságú', azaz épp kilencedik módosításán áteső alaptörvénynek. A legutóbbi EP-választás idején már arról beszélt, hogy a visszavonuláson gondolkodott, de kollégái rábeszélték a folytatásra. Azt mondta akkor, hogy „a Fideszben azt megtanultuk, hogy a saját vágyainkat gyakran alá kell rendelnünk a közös érdekének. Fájó szívvel elfogadtam, mert meggyőztek a kollégák, hogy vállaljak még egy bizonyos időszakot." A jelek szerint ez a bizonyos időszak eddig tartott.
Szájer dolga volt az is, hogy a Fidesz és a Néppárt viszonyát menedzselje, tavaly egy frakcióülésen előfordult az is, hogy a többi európai konzervatív politikus egyszerűen kifütyülte őt.