Rosszul áll kormányunk szénája a Magyarország vs. Európai Parlament perben

Rendkívüli hírlevél
Amit 2021-ben azonnal tudni kell.

2018-ban a Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament eljárást indított a magyar kormánnyal szemben, az EU alapszerződésének hetedik cikkelye alapján. Vagyis az EP megállapította, hogy a magyar kormány rendszerszinten veszélyezteti a jogállamiságot, azaz a demokráciát.

Az eljárás jelenleg is tart, az EU Általános Ügyek Tanácsában rendszeresen szembesítik Varga Judit igazságügyi minisztert a kollégái mindenféle magyarországi bajokkal (szólásszabadság állapota, bíróságok függetlensége, korrupció stb.), ami után a magyar miniszter rendre elmondja a sajtónak, hogy boszorkányüldözést kénytelen átélni. 

Az eljárás végén akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát a Tanácsban, de ez azóta sincs napirenden. A magyar parlamentet viszont annyira idegesíti az eljárás így is, hogy a nyáron határozatban szólították fel Orbán Viktort, hogy vétózza meg az EU költségvetését, ha még az idén nem záródik le az eljárás. Orbán végül mégsem ezért, hanem a jogállamisági mechanizmus bevezetése miatt készül vétózni. Hivatalosan egyébként az az egyik baja a magyar kormánynak a mechanizmussal, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás mellett nem lenne szabad még egy jogállamisággal összefüggő szankciós rendszert kiépíteni, mert az már túlmegy az alapszerződésben lefektetett szabályokon.

Sargentinit ünneplik a szavazás után az EP-ben.Fotó: FREDERICK FLORIN/AFP

Szájer szólt először, hogy ez csalás

Az eljárás 2018-as megindítása után a magyar kormány és a fideszes EP-képviselők rögtön csalást kiáltottak, mondván az Európai Parlamentben nem számolták bele a szavazatok összesítésekor a tartózkodókat, és így nem is volt meg a kétharmados többség. Erről egyébként Szájer József beszélt elsőként a sajtónak annak idején. 

A magyar kormány tényleg perre ment, és az EU Bíróságához fordult a határozat érvénytelenítéséért.

Ítélet még nincs, de csütörtökre elkészült Michal Bobek főtanácsnok jelentése, amelyben a magyar kereset elutasítását javasolja. 

Az EU Bírósága rendszerint az ítélet előtt kikér egy ilyen főtanácsnoki jelentést, és ugyan a végső ítélet meghozatalakor nem kell egyetértenie a testületnek a jelentés megállapításaival, de igen ritka, hogy egy teljesen egyértelmű tanácsnoki véleménnyel szemben döntsenek. Márpedig Bobek azt vezette le az EU-s jogszabályokból és az EP saját szabályaiból, hogy e szavazás esetében a tartózkodó képviselőket nem kellett beleszámítani a végeredménybe.  

2013-as indulásunk óta 2021 lesz a 444 történetének legfontosabb éve. Hamarosan teljesen megújulunk, és teszünk egy nagy lépést arra, amerre a világ legjobb újságjai haladnak. A minden eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb cikkek, videók, podcastok felé, egy olyan üzleti modellben, ami hosszú távon is garantálhatja a függetlenségünket, és ezért rátok, az olvasóinkra támaszkodik.

Csak veletek szövetségben tudunk túlélni és erősödni, ezért hoztuk létre a Kört azok számára, akik szívesen csatlakoznának a 444 közösségéhez, és támogatnák a munkánkat. A technikai fejlesztés zajlik, a feladat nem kicsi, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb a végére érjünk. És közben olyan nagy dobásokra is van időnk, mint legújabb dokumentumfilmünk, A gyilkosok emlékműve.

Csatlakozz a 444 Körhöz, a független, minőségi sajtó támogatóinak közösségéhez!

Ha pedig már korábban csatlakoztál hozzánk, de úgy érzed, rászolgáltunk a további támogatásodra, itt tudsz segíteni.

Köszönjük!!444!!!

Kapcsolódó