Rosszul áll kormányunk szénája a Magyarország vs. Európai Parlament perben

eu
2020 december 03., 10:05

2018-ban a Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament eljárást indított a magyar kormánnyal szemben, az EU alapszerződésének hetedik cikkelye alapján. Vagyis az EP megállapította, hogy a magyar kormány rendszerszinten veszélyezteti a jogállamiságot, azaz a demokráciát.

Az eljárás jelenleg is tart, az EU Általános Ügyek Tanácsában rendszeresen szembesítik Varga Judit igazságügyi minisztert a kollégái mindenféle magyarországi bajokkal (szólásszabadság állapota, bíróságok függetlensége, korrupció stb.), ami után a magyar miniszter rendre elmondja a sajtónak, hogy boszorkányüldözést kénytelen átélni.

Az eljárás végén akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát a Tanácsban, de ez azóta sincs napirenden. A magyar parlamentet viszont annyira idegesíti az eljárás így is, hogy a nyáron határozatban szólították fel Orbán Viktort, hogy vétózza meg az EU költségvetését, ha még az idén nem záródik le az eljárás. Orbán végül mégsem ezért, hanem a jogállamisági mechanizmus bevezetése miatt készül vétózni. Hivatalosan egyébként az az egyik baja a magyar kormánynak a mechanizmussal, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás mellett nem lenne szabad még egy jogállamisággal összefüggő szankciós rendszert kiépíteni, mert az már túlmegy az alapszerződésben lefektetett szabályokon.

Sargentinit ünneplik a szavazás után az EP-ben.
photo_camera Sargentinit ünneplik a szavazás után az EP-ben. Fotó: FREDERICK FLORIN/AFP

Szájer szólt először, hogy ez csalás

Az eljárás 2018-as megindítása után a magyar kormány és a fideszes EP-képviselők rögtön csalást kiáltottak, mondván az Európai Parlamentben nem számolták bele a szavazatok összesítésekor a tartózkodókat, és így nem is volt meg a kétharmados többség. Erről egyébként Szájer József beszélt elsőként a sajtónak annak idején.

A magyar kormány tényleg perre ment, és az EU Bíróságához fordult a határozat érvénytelenítéséért.

Ítélet még nincs, de csütörtökre elkészült Michal Bobek főtanácsnok jelentése, amelyben a magyar kereset elutasítását javasolja.

Az EU Bírósága rendszerint az ítélet előtt kikér egy ilyen főtanácsnoki jelentést, és ugyan a végső ítélet meghozatalakor nem kell egyetértenie a testületnek a jelentés megállapításaival, de igen ritka, hogy egy teljesen egyértelmű tanácsnoki véleménnyel szemben döntsenek. Márpedig Bobek azt vezette le az EU-s jogszabályokból és az EP saját szabályaiból, hogy e szavazás esetében a tartózkodó képviselőket nem kellett beleszámítani a végeredménybe.