Magyar kutatók készítettek elemzést a járvány hazai történetéről és folyamatairól

Elkészült az első nagy léptékű, vírusgenomikai tudományos elemzés a 2020-as magyarországi járványhullámokról. Magyar kutatók határozták meg több száz hazai SARS-CoV-2 vírusminta genetikai kódját, melyet a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai számítógépes evolúciós elemzéssel vizsgáltak. Az együttműködésben vezető hazai egyetemi és egyetemen kívüli intézmények is közreműködtek.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye szerint a projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy a SARS-CoV-2-ként számon tartott, új típusú koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi itthoni járványterjedéstől: 

a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavasszal kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye. A genomszekvenálással (a vírus örökítőanyagának precíz feltérképezésével) feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám hazánkban lokális maradt, addig az őszi szakaszban már országos kiterjedésű fertőzési láncolat is létrejött, ami megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét és alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.

Prof. dr. Jakab Ferenc és dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium két vezetője szerint lényeges, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok (például az influenzavírus) genetikai módosulásaihoz képest. A vírus örökítőanyagának természetes változásai (mutációi) ugyanakkor fontos szerepet játszhatnak a kórokozó életképességében és fertőzőképességében, a mutációk időbeli és térbeli mintázata pedig fontos információt ad a járvány terjedéséről.

Azt is írják, hogy a vírusváltozatok genetikai vizsgálata alapján kirajzolódó evolúciós törzsfát elemezve megállapítható, hogy az első észlelt magyarországi behozatalok jellemezen február végén és március első felében történhettek, abban az időszakban, amikor az első fertőzések felütötték a fejüket Nyugat-Európában. Ez azt jelenti, hogy 

hibás az a vélekedés, miszerint a vírus már korábban is terjedt volna az országban. A kutatás szerint a hazánkban terjedő vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusvariánsokkal, a mostani járványhullámot olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki. 

A teljes elemzést, amely magában foglalja a ma Magyarországon terjedő vírusváltozatok kiértékelését, itt lehet elolvasni.