Mostantól Magyar Kutatási Hálózatnak hívják a kutatóintézeteket tömörítő állami szervezetet.

Az ELKH-t 2019-ben hozták létre az Akadémiától elvett kutatóhálózat működtetésére.

December közepétől február közepéig senki nem léphet be a tihanyi intézmény területére, távmunkára állnak át a kormányzati Világgazdaság értesülése szerint.

Egy friss kutatás szerint az is a választási eredményektől függött, hogy melyik faluban hány közmunkásra adott pénzt a kormány. Ezzel zsarolják, jutalmazzák vagy büntetik a polgármestereket. A rendszer pedig hozta a Fidesznek a szavazatokat, ahogy kellett.

Bicskei Éva három év alatt járta végig az MTA kutatói gyűjteményeit, sok ezer tárgyat és dokumentumot megismerve. A Kiscelli Múzeumban látható kiállítása azt mutatja meg, hogy a tudomány felől el lehet mesélni úgy is az ország 20. századi történetét, ami nem a szakadásokra, hanem a folytonosságra épít.

Ebből kiderül, hogy a jelenlegi helyzet nem a tavaszi fertőzési lánc folytatása, hanem a nyár közepi behurcolások eredménye.

11 milliárdos pluszforrás elosztása mutathatja meg, milyen lesz a kutatás-finanszírozás az MTA félreállítása utáni időkben.

Ez írja le, milyen feladatai lesznek az akadémiának a kutatóhálózata nélkül.

Az MTA elnöke szerint alkotmányellenesen vették el az akadémiai vagyont.

Maróth Miklós megkérdezte erről Orbán Viktor véleményét, és a miniszterelnök szerint nincs ezzel gond.

A kutatóhálózatok új vezetője szerint a magyar munkaerkölcs az akadémián is érezteti hatását.

Maróth Miklós, az MTA volt elnökhelyettese lehetne a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője. Rajta kívül 12 nevet szellőztetett meg most a HVG.

A Magyar Hírlap értesülései szerint a volt MTA-elnök a legesélyesebb jelölt a ELKH vezetésére.

Egy külön kutatói hálózatot hoznának létre, ami a minisztérium szerint nem tartozna a kormány irányítása alá. Befolyása azért lenne rá.