Rendkívüli ülésen fogadták el az MTA új küldetését

politika
2019 december 02., 15:18

Rendkívüli közgyűlésen fogadta el hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lovász László MTA-elnök „A Magyar Tudományos Akadémia Küldetése 2019” című javaslatát, ami az MTA előtt álló feladatokat összegzi, az akadémiai kutatóhálózat nélkül - számolt be a Népszava. A dokumentum hét pontban foglalja össze az akadémia céljait, ezek az alábbiak:

  1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület.
  2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.
  3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.
  4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese.
  5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.
  6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója.
  7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón az MTA elnöke, Lovász László arról beszélt, hogy a hét pontot két háttérdokumentum alapozza meg, és nemsokára ezeket is nyilvánosságra hozzák majd. Lovász azt mondta, jobban szeretné, ha az Akadémia jobban érvényesülne a tudománypolitikában, de „nem politikai, hanem segítséget felajánló felhanggal”.

„Az Akadémia, mint a nemzet tanácsadója, így azt jelenti: az MTA köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innováció rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt a tudománypolitikai testületek munkájában” - mondta Lovász.

Az MTA kutatóintézeteit idén csatolta el a kormány, és adta át a direktebb kormányzati irányítás alatt álló Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak. Az Akadémia tiltakozott az eljárás ellen, civilek és akadémikusok is tüntettek a kutatóhálózat megtartása érdekében, a magyar kormányt ez kicsit sem érdekelte.