Hogyan működnek az EU-s csalások Magyarországon?

Több 444 videó?
Szeretném

A cikket Dariusz Kalan írta.

  • Magyarország vezeti azoknak az országoknak a listáját, ahol a legtöbb, EU-s forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságot tárták fel.
  • Ilyen egy közelmúltbeli sikkasztási* ügy, amiben Kengyel polgármestere is érintett.
  • Nagy Szilárd a Balkan Investigative Reporting Network-nek (BIRN) magyarázta el a rendszer működését.

Szeptember végén Nagy Szilárd elveszítette a kb. 3500 fős, közép-kelet-magyarországi falu, Kengyel előrehozott polgármester-választását. Még soha nem érzett ekkora megkönnyebbülést. „Ha bánok bármit is, az az, hogy beléptem a politikába” – mondta a BIRN-nek. „Előtte sikeres rádióműsort vezettem Szolnokon, annál kellett volna maradnom.”

A 41 éves Nagy kilenc évig, 2010 és 2019 között volt Kengyel polgármestere, és az idő nagy részében a Fidesz támogatását élvezte. A 2014-es önkormányzati választáson a szavazatok közel 94 százalékát szerezte meg.

De még ekkora népszerűség sem tudta megmenteni. Tavaly a kengyeli képviselő-testület megfosztotta a tisztségétől, miután a Szolnoki Járásbíróság egy év börtönre ítélte három évre felfüggesztve, amiért polgármesterként szerződést írt alá egy ügyvéddel, akit akkor azzal vádoltak, hogy kb. 10 millió forint (28 000 euró) közpénzt sikkasztott el Kengyelen.

Nagy azért kaphatott felfüggesztett büntetést, mert együttműködött a kecskeméti és a budapesti ügyészséggel egy sokkal nagyobb jelentőségű ügyben: segített felfejteni, hogyan működik az EU-s pénzek elcsalására utazó rendszer a mai Magyarországon. Nagy, aki most rendőrségi védelem alatt áll, belement, hogy elmagyarázza a BRIN-nek, hogyan működik a csalás.

Ha lefekszel a Boldogoknak

Nagy szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falut hosszú évek óta Boldog István irányította informálisan. A mezőgazdasági gépszerelőként végzett egykori kétpói polgármester, Boldog István 2010 óta fideszes parlamenti képviselő. Az Országgyűlés áprilisban függesztette fel a mentelmi jogát Polt Péter legfőbb ügyész indítványára, ugyanis a gyanú szerint „a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott”. Az ügyészség kihallgatta, de minden vádat tagadott.

Boldog István fideszes parlamenti képviselő és Orbán Viktor miniszterelnök átad egy izocukorgyárat Tiszapüspökiben 2017. október 30-án.Fotó: Boldog István/Facebook

Nagy azt állítja, hogy 2016 novemberében kétszer is találkozott Boldoggal. „A megye többi polgármesterével együtt meghívást kaptam Boldog kétpói irodájába” – mondta Nagy. „Egyenként mentünk be, 30 percenként. Belépés előtt arra kértek minket, hogy a telefonunkat kapcsoljuk ki, és hagyjuk kint. Boldog felsorolt olyan konkrét EU-s projekteket, amikre pályáznunk kellene. Amikor az egyik kollégám azt válaszolta, hogy nincs szüksége új buszmegállóra, azt mondták, ebben az esetben egy fillért sem kap.” Hogy miért ment bele ebbe Nagy? „Minden polgármester azt akarja, hogy fejlődjön a faluja” – sóhajtotta.

Magyarországon egy olyan falu, mint Kengyel, a TOP rövidítéssel ismert Településfejlesztési Operatív Programban a megyei közgyűlésen keresztül pályázik, ami aztán elküldi a pályázatot a központi költségvetési szervnek, ahol a szakértők minden pályázatot értékelnek. Ez az értékelés kulcsfontosságú a megyei közgyűlésnek és a Pénzügyminisztériumnak, amik közösen döntenek a projekt további sorsáról.

Nagy azt mondta, néhány nappal később kapott egy telefont Boldog irodájától, hogy találkozzanak még egyszer. Azt mondták, vegyen úszónadrágot, és menjen a cserkeszőlői termálfürdőbe. „Két fürdőruhás titkárnőjével a medencében ülve Boldog elmagyarázta, hogy az ő szabályai szerint kell játszanom. A szabályok a következők voltak: X személy megírja a pályázatot, Y lesz a projektmenedzser, és Z kommunikál. A pályázatot a negyedik személynek kell megnyernie” – idézte fel Nagy.

Ezután Nagynak azt mondták, hogy csak Boldog közvetítőivel legyen kapcsolatban. Az első táskás ember kopasz volt, és egy nappal a medencés találkozó után megjelent egy szlovák rendszámú autóval. „Azt mondta, hogy a falumnak hat uniós projektje lesz, az első egy kerékpárút. Megkaptam az útvonal részletes tervét és információkat arról, hogy ki építi, és hogy 500 millió forintba fog kerülni” – mondta Nagy a BIRN-nek.

Este a leendő építő felhívta, hogy tisztázza: bár az útvonal kb. félmilliárd forintba (1,4 millió euróba) kerül, ennek fele Boldog zsebébe kerül. Nagy ekkor lázadt fel először. „A következő megbeszélésen a táskás emberrel közöltem, hogy kiszállok. Válaszul rengeteg trágár szót hallottam, amik közül a »Boldog kutyája« volt a legvisszafogottabb” – mondta.

Hogy milyen stílusban beszélnek az ilyen ügyletek megbeszélésekor? A táskás ember Boldogot állítólag „a főnökként” emlegette, és olyan, félreérthető kifejezéseket szokott használni, mint például: „A főnök tudatja veled, hogy ha helyesen viselkedsz, mindenki profitálni fog.” Sosem használták a „korrupció” szót – hangsúlyozta Nagy.

Néhány héttel később kiderült, hogy a Nagy által benyújtott hat pályázat közül a négy legdrágábbat a Magyar Államkincstár formai hibák miatt érvénytelennek találta, a másik kettő pedig csak részleges finanszírozást kapott. Nagy feltételezése szerint Boldog volt az, aki valahogyan befolyásolta a független szakértőket. Nagy azt mondta, a Fidesz alatt „az állam és a párt egy [szervezet] lett”.

2018 végén, egy évvel a következő önkormányzati választások előtt, Nagy felkereste Boldogot, hogy „új befektetésekkel biztosítsa az újraválasztását”. Nagynak azt mondták, hogy találkozzon Boldog egy másik táskás emberével, aki teljes ellenőrzést követelt a két nyertes projekt (a főtér és egy kengyeli idősotthon felújítása) felett, amibe Nagy belement. „Ugyanezen a napon azt az üzenetet kaptam, hogy két másik, korábban formai okokból elutasított pályázat pozitív választ kapott a kincstártól” – mondta.

Boldog István és Nagy SzilárdIllusztráció: 444

A BIRN kérte a Magyar Államkincstárt, hogy nyilatkozzon a részleteiről a folyamatnak, amin Nagy pályázatai végigmentek, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

Miután összesen négy projektre biztosított forrást, Nagy egy második táskás embertől egy privát emailcímen megkapta azon cégek listáját, amiknek részt kell venniük a pályázatokon. Magyarországon kevesebb mint 300 millió forint (kb. 840 000 euró) értékű projektek esetében a közjogi jogalany köteles legalább öt céget meghívni ajánlatok benyújtására, közülük pedig legalább kettőnek formálisan helyes ajánlatot kell benyújtaniuk ahhoz, hogy a pályázat elbírálása sikeresnek minősüljön.

„Boldog választotta ki az összes céget. Az egyiknek kellett nyernie, a másik nyújtotta be a felfújt ajánlatot” – mondta Nagy. Feltételezése szerint Boldog maga is profitálhatott abból, hogy a táskás emberein keresztül pénzt kapott minden cégtől.

Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) civil szervezet igazgatója szerint az összes ajánlattevő közötti szoros kapcsolat a magyar pályázati rendszer egyik fontos jellemzője. „Minden szereplő, beleértve azt is, aki megrendeli a pályázatot, a közvetítők, a pályázat nyertese és még a vesztesek is kapcsolatban állnak egymással. Mindenki profitál” – mondta Tóth a BIRN-nek.

A CRCB egy májusi jelentésben a 2005 és 2020 közötti időszakban közel 250 ezer közbeszerzési szerződés elemzése után megállapította, hogy 2020 első négy hónapjában a közbeszerzések korrupciós kockázata a legmagasabb szintet érte el 2005 óta. Ebben az időszakban a szerződések 41 százalékát annak ellenére írták alá, hogy a pályázat során nem volt tisztességes verseny. Tóth elmagyarázta, hogy a legtöbb szabálytalanság a legjövedelmezőbb állami szektorban fordul elő: az építőiparban és az informatikában.

„A megyém polgármesterei közül mindenki tisztában volt azzal, hogy ez így működik” – kommentálta Nagy. „Amikor beszéltünk róla, a következő kifejezést használtuk: Boldog ismét éhes, és meg kell etetni” – mondta.

A BIRN megpróbált kapcsolatba lépni Jasz-Nagykun-Szolnok megye további hat jelenlegi és volt polgármesterével, de egyikük sem kívánt nyilatkozni.

Nagy esetében a rendszer korrupt működését az irodájából leplezte le egy bejelentő: egy közjegyző, aki nem tudta elviselni a stresszt, ezért jelentette az ügyleteket a szolnoki ügyészségnek. Nagy 2019-ben 4 napos kihallgatáson beszélt a részletekről. A rendőrség ezután védelmet adott Nagynak.

Az üggyel kapcsolatban másokat is őrizetbe vettek, köztük Boldog titkárát – aki ott volt a cserkeszőlői termálfürdőben – és a pályázatokban részt vevő cégek néhány vezetőjét is. Boldog ellen még nem emeltek vádat, de áprilisban a Parlament a Legfőbb Ügyészség kérésére felfüggesztette a mentelmi jogát.

A legfőbb ügyész emailben megerősítette, hogy az eljárásban 11 gyanúsítottat vádolnak „vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel”, de „jelenleg egyikükre sem vonatkoznak személyes szabadságot érintő kényszerintézkedések”, vagyis senki sincs őrizetben.

Ami Boldogot illeti, őt „a nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki” – válaszolta a BIRN megkeresésére Kovács Katalin, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Nagy azt gyanítja, mivel Boldog csak egy közönséges képviselő, és nem tartozik Orbán belső körébe, bűnbak lehet belőle, hogy azt mutassák az EU-nak: a kormány küzd a korrupció ellen. Boldog két emailes megkeresésre sem válaszolt az esettel kapcsolatban.

Mélyebb és szélesebb

A kormány ellenfelei szerint a kisebb léptékű csalások – mint amilyenek ezek a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek – nem elszigetelt esetek; valójában a mikrokozmoszai azoknak az ügyleteknek, amik az egész országban zajlanak. Fidesz-közeliek az uniós források fő kedvezményezettjei, és magasabb szintű személyek meg sokkal nagyobb pénzek is érintettek.

„Orbán előtt szokásos kelet-európai korrupciónk volt, tehát a gazdagok befolyást vásároltak a politikusoktól” – mondta a BIRN-nek Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírója. „Most maga az állam jár élen a korrupcióban. Az állami és az EU-s pénzeket a sajátjukként kezelik. Ha valaki bajba kerül, a törvényeket gyorsan módosítják a Parlamentben. A vizsgálatokat gyakran befagyasztják, mert megbízható emberek irányítják a rendőrséget és az ügyészséget.”

A San Diegó-i Állami Egyetemen dolgozó Jancsics Dávid, a magyarországi korrupció szakértője elmagyarázta, „nem a legjobb magyar vállalkozásokat díjazzák szerződésekkel, hanem a leghűségesebbeket”. „Ebben a rendszerben ez megy le a helyi önkormányzatokig: ha nem támogatod a Fidesz-közeli érdekeket, akkor nem kapsz semmilyen forrást” – mondta.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyre többet foglalkozik azzal, hogy a tagállamok kormányai hogyan használják fel az EU-s forrásokat, és már aktívan keresik az uniós pénzek elosztásának új módjait, például a pénzeket közvetlenül önkormányzatoknak vagy kis- és középvállalkozásoknak juttatnák, nem pedig kormányzati szervezeteknek, ezzel elkerülve a problémás központi kormányokat.

Ami Magyarországot illeti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 43 vizsgálatot folytatott le a pénzeszközökkel való visszaélésekkel kapcsolatban ott, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak. Ez a szám a legmagasabb a régióban, az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza a Magyarországnak a strukturális és független alapok, illetve a mezőgazdasági alapok terhére teljesített kifizetések 3,93 százalékát. Ez tízszerese volt az EU-s átlagnak (0,36 százalék).

Válaszul a Fidesz azt állítja, hogy az OLAF munkája hosszú ideje politikai indíttatású. „[Az OLAF] nagyon aktív volt a legutóbbi választási kampány során [próbálta befolyásolni az eredményeket]” – állította a BRIN-nek Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet igazgatója. Új jelentések közzététele helyett az OLAF-nak inkább pártatlannak kellene maradnia „a V4-es kormányok és a brüsszeli elit összecsapásában”, és „segítenie kellene az EU-s forrásokkal való visszaélések elleni küzdelmet” – írta Mráz emailben.

Az Orbán alatt kinőtt új üzleti csoportok, köztük a miniszterelnök gyerekkori barátai és családtagjai, Mráz számára „a gazdaság nemzeti elitjét” képviselik. A kritikusok ezt „oligarchiának” nevezhetik – mondja Mráz, de azzal érvel, hogy az „oligarchia” szó helytelen elnevezés, mert ott „a gazdaságban az embereknek nincs befolyása a politikai döntésekre, ahogy az Oroszországban volt az 1990-es években”.

Sok szempontból úgy tűnik, a magyarok egyszerűen megszokták a korrupciót. A legutóbbi Eurobarométer szerint a megkérdezettek 87 százaléka úgy véli, a korrupció elterjedt az országban, de csak 38 százalék tartja elfogadhatatlannak a korrupciót – ez az arány a legalacsonyabb az EU-ban.

„Az emberek nem tudnak a korrupcióról, mert a Fidesz maffiája az ellopott pénzt felhasználva átvette a közmédiát, és megvásárolta a magánkézben lévő média nagy részét” – mondta Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Mégis, a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz többek között a korrupciós botrányai miatt elveszített több várost, köztük Budapestet. „A támogatóiknak azt üzenik: mi lopunk, de mások is lopnak, és mi legalább megvédünk a migránsoktól és Sorostól” – mondta Hadházy.

Nagy Szilárdot már nem érdekli semmi, azt mondja, végleg ki akar lépni a politikából. „Az ellenem eljárást indító kecskeméti ügyészt a főügyész elmozdította, míg a felügyelője öngyilkos lett” – magyarázta Nagy. „Nem akarom így végezni.”

Helyesbítés 10:22: Nagy Szilárdot cikkünk eredeti állításával szemben nem korrupcióért, hanem sikkasztásért ítélték el, melynek nagyságrendje nem száz-, hanem tízmillió forint volt. Az érintettől és olvasóinktól is elnézést kérünk.