Szijjártó Péter a lélegeztetőgépek vásárlásáról: Ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok

Több 444 videó?
Szeretném

Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok”  és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése. 

„Nem volt kereslet-kínálati görbe által elmetszett ár, tehát az, hogy mi minek a hányszorosa, az ne haragudjanak, de egy értelmetlen felvetés ebben az ügyben. 

Amikor országokhoz egymás repülőgépeire felrakott árukat rakták át egyikről a másikra és kobozták el egymástól, amikor a gyártósorok végénél ott állt sorban mindenki, hogy az elkészülő lélegeztetőgépet ki tudja először elkapni és elvinni, amikor az egész világ Kínában akart vásárolni és a kereslet sok százszorosa volt a kínálatnak, akkor a normál piaci mechanizmusok nem működtek, ezt nyilván önök is tudják, értem én, hogy politikailag mást kell képviselni.”

Ezután arról beszélt, hogy „az egész világ Kínában állt sorba, a Kínát minden fronton hangosan támadó, kritizáló és a Kínával valamiféle pragmatikus együttműködésre törekvő országokat kommunistázó és folyamatosan bíráló országok és vállalatok ott tolakodtak a sor elején, hogy ők vásárolhassanak elsőként kínai  védőeszközöket”. 

Szijjártó elmondta, hogy végül több mint 100 millió maszkot, 4,8 millió favipiravir hatóanyagú gyógyszert és valamivel több mint 16 ezer lélegeztetőgépet vásároltak, majd ehhez hozzátette, hogy „emiatt ellátatlan beteg az országban nem maradt”.

Beszélt arról is, hogy a kormány által vásárolt teherszállító repülőgép 57,5 millió dollárba került. A gép október óta van az országban, a hatósági vizsgálatokat pedig december 11-én fejezik be. Ha nem lesz rá szükség, „szolgáltatási tevékenységre” használják majd. 

A vakcinákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, az országnak a lehető legkorábban kell biztonságos oltóanyaghoz jutnia, „az oltóanyag nem lehet poltikai, sem ideológiai kérdés, Magyarországon a szabályok egyértelműek, világosan rendelkeznek arról, hogy ki, milyen körülmények között, milyen feltételek alapján engedélyezheti egy vakcina magyarországi használatát”.

Elmondta, hogy a kormány eddig 12,5 millió adag vakcinát kötött le a "tőlünk nyugatra futó öt projekt" közül, ehhez hozzátette, hogy ezt kettővel el kell osztani, mert mindegyik oltásból kettőre van szükség. Az európai gyógyszerügynökségnek legkésőbb december 30-ig be kell fejeznie a Pfizer/BionTech oltóanyagának engedélyeztetési eljárását, „az esztendő végéig az engedély megszülethet". Ehhez hozzátette, hogy a készleteket valószínűleg az Egyesült Államoknak értékesítik majd először, és csak utána kapja meg Európa.

Beszélt a kínai vakcináról is, miszerint a kormány három kínai gyártóval áll kapcsolatban, az orosz vakcinával kapcsolatban pedig elmondta, hogy magyar szakemberek "a lehető legfejlettebb technológiával és a legmagasabb szintű szakértelemmel találkoztak" Oroszországban.

„Amennyiben a kínai vagy az orosz vakcina kap először engedélyt arra, hogy Magyarországon használható legyen, én nem tudok elképzelni a gazdasági érdekeltségen kívül olyan ellenérvet, amely mentén ennek használatát engedélyezés esetén ne kellene felkínálni a magyar embereknek.”