Lejárt a Brexit-megállapodás végsőnek mondott határideje, úgyhogy meghosszabbították

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

2016 nyarán szavazták meg a britek, hogy ki akarnak lépni az EU-ból, és lényegében azóta tart a vita, hogy mi legyen, miután kiléptek. 

Azaz milyen szabályok szerint folytatódjék a kereskedelem az EU és az Egyesült Királyság között. A vita eldöntésére az utóbbi években nagyon sok végső határidőt jelöltek ki a felek. E végső határidők kijelölése az elmúlt két hétben jelentősen felszaporodott: múlt szerda, múlt szombat, most vasárnap merült fel például. Mielőtt a végső határidők kijelölése így megsűrűsödött, azelőtt október 15. volt a legutolsó utolsó határidő.

A most vasárnapi egyeztetések legfontosabb eredménye az, hogy az éppen lejárt végső határidőt is kitolták, mégpedig úgy, hogy ezúttal nem határoztak meg új legvégső határidőt.

Ezzel együtt van természetesen aktuális végső határidő, amit a korábbi halogatások szerződései jelölnek ki: a mostani, úgynevezett átmeneti állapot ugyanis szilveszter éjfélkor lejár, vagyis ha addig nincs új szerződés a két fél együttélésének feltételeiről, akkor jön az alku nélküli Brexit. Vagyis nagyjából karácsonyig muszáj lenne megállapodni, csak nincs most éppen egy pontosan kijelölt nap, hogy meddig.

Ráadásul a december 31. éjféli határidő valójában már későnek tűnik egy valódi alkuhoz, mert a megállapodást a brit és az európai parlamenteknek is jóvá kellene hagyniuk - meg az összes EU-tagállam saját parlamentjének is, csak őket nem várják be, ha lesz alku, hanem nekik majd utólag kellene jóváhagyniuk vagy tönkretenniük az alkut.

A tárgyalások hosszabbításáról londoni idő szerint fél 12-kor, brüsszeli szerint fél 1-kor állapodott meg telefonon Boris Jhonhson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök, akik az elmúlt egy hét alatt kétszer már személyesen is tárgyaltak, az előző hétvégén Londonban, a hét közepén pedig Brüsszelben. 

A kérdés az, hogy lesz-e szabadkereskedelmi megállapodás az EU és Nagy-Britannia között.

Halak és a termelési keretek

A vitás pontok ugyanazok, mint amelyek legutóbbi részletesebb Brexit-cikkünkben szerepeltek: mennyire kell követnie a briteknek automatikusan az EU-s termelési előírásokat ahhoz, hogy a termékeik vámmentesen mehessenek az EU tagállamaiba, és az előírások ellenőrzésekor ki mondja ki a végső szót. Plusz nincs egyezség arról, hogy mennyi halat foghatnak az EU-tagállamok halászai a brit vizeken január elsejétől.

A vita lényege nagyon röviden: az EU nem akarja, hogy a brit termékek gyártásakor lazább munkavédelmi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, állami támogatási előírásokat alkalmazhassanak mint az EU-ban, mert akkor olcsóbban tudják adni a lazább sztenderdek szerint előállított árut, mint az EU-s versenytársak. A britek a mostani előírások betartását vállalják, és alkalmazkodnának valamennyire később is, a vita arról szól, hogy mennyire legyen automatikus ez az alkalmazkodás, és milyen bíróság döntsön, ha vita merül fel az ügyben.

Ursula von der Leyen és Boris Johnson mennek a sajtótájékoztatóra.Fotó: Alexandros Michailidis / Pool Eu/Hans Lucas via AFP

Mindenkinek drágább lesz, ha nem egyeznek meg

Gazdasági szempontból mindkét oldal érdekelt a megállapodásban, mert jelentős veszteséget okozna EU-s és brit oldalon is, ha nem sikerülne megállapodni ezekben az ügyekben. A probléma ott van, hogy a brit kormány attól tart, hogy ha túlságosan alámennek az EU szabályozási igényeinek, akkor az olyan lesz majdnem, mintha ki se léptek volna az EU-ból. 

A mostani állás szerint, ha nem lesz alku, akkor:

  • A két oldal között mozgó áruk többségére 2,8%-os vámot vetnének ki. Ez nem túl magas, de azért összességében mégis sokba kerülne, ráadásul rengeteg papírmunkát igényelne, a vámolás jelentősen lassítaná a kereskedelmet.
  • Bizonyos áruk vámja ennél jóval magasabb lenne. A mezőgazdasági termékek (azaz élelmiszerek) esetében átlagosan 35%. Mivel ennivalót a britek inkább behoznak mint kivisznek, ezért a brit közértekben jelentős áremeléssel számolnak a kereskedők ha nem lesz alku, és ennek hátrányait azonnal érzi majd a lakosság.
  • Az autók vámja 10% lenne, ami szintén érzékenyen érintené a brit ipart. Az autógyárak máris elkezdtek bespájzolni az EU-ból származó alkatrészekből, hogy átvészeljék az átmenetet egy alku nélküli Brexit esetén, de hosszabb távon komoly nehézségeket okozna nekik állításuk szerint, ha nem lesz megegyezés, mert nehezebben tudnának exportálni.
  • Abban már korábban megállapodott az EU és az Egyesült Királyság egymással, hogy Észak-Írország gazdasági értelemben egy alku nélküli állapot esetében is bent marad az EU-ban, hogy ne kelljen határ ellenőrzést bevezetni a köztársasági oldal irányába, hiszen az sértené az 1998-ban kötött nagypénteki békét. Vagyis ha nem lesz alku, akkor egy belső határ alakulna ki Észak-Írország és a királyság többi része között, ahol igazolni kéne a termékekről, hogy azok kimennek-e Észak-Írországból, mielőtt bemennek oda. 

A brit kereskedelmi és ipari szervezetek, érdekvédő egyesületek sorra adják ki aggodalmas közleményeiket, hogy tegyen meg a brit kormány mindent az alkuért, illetve dőljön már el, hogy mi lesz, mert nem lehet úgy rendeléseket leadni, hogy nem tudják előre, hogy kell-e várt termékek után vámot fizetni és vámáru nyilatkozatot beadni. A munkáspárti ellenzék szerint katasztrófa vár az országra, ha nem lesz alku. 

Az óvatosabban jósolók szerint is reális, hogy legalább az első hónapokban áruhiány lép fel, főleg az élelmiszerboltokban és gyógyszertárakban, illetve minden drágul majd, mert egy alku nélküli helyzetben vélhetően gyengülne a font értéke. 

Az EU-s oldalon az okozott aggodalmat, hogy a brit kormány halászati ügyben rendkívül agresszív üzenettel fenyegetett: a héten eldöntötték, hogy négy hadihajót rendelnek a part menti vizekre, hogy azokkal akadályozzák meg, hogy a szomszédos EU-s országok halászai elvegyék a britek halait. 

A vita teljesen zárt ajtók mögött megy, nem lehet tudni, hogy az elmúlt hónapokban, hetekben vagy napokban mennyit haladtak a felek, engedett-e valaki, és ha igen, akkor mennyit és miben. Most vasárnap Johnson azt mondta, hogy valószínűbb, hogy nem lesz alku, ugyanakkor az Európai Bizottsággal kiadott közös brit-EU nyilatkozat egy fokkal optimistább, mint a korábbiak, amiket az elmúlt két hétben kiadtak.

2013-as indulásunk óta 2021 lesz a 444 történetének legfontosabb éve. Hamarosan teljesen megújulunk, és teszünk egy nagy lépést arra, amerre a világ legjobb újságjai haladnak. A minden eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb cikkek, videók, podcastok felé, egy olyan üzleti modellben, ami hosszú távon is garantálhatja a függetlenségünket, és ezért rátok, az olvasóinkra támaszkodik.

Csak veletek szövetségben tudunk túlélni és erősödni, ezért hoztuk létre a Kört azok számára, akik szívesen csatlakoznának a 444 közösségéhez, és támogatnák a munkánkat. A technikai fejlesztés zajlik, a feladat nem kicsi, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb a végére érjünk. És közben olyan nagy dobásokra is van időnk, mint legújabb dokumentumfilmünk, A gyilkosok emlékműve.

Csatlakozz a 444 Körhöz, a független, minőségi sajtó támogatóinak közösségéhez!

Ha pedig már korábban csatlakoztál hozzánk, de úgy érzed, rászolgáltunk a további támogatásodra, itt tudsz segíteni.

Köszönjük!!444!!!

Kapcsolódó