A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a nővel és két férfivel szemben, akik hamis önerő igazolással jutottak 822 millió forint támogatáshoz egy kisteleki szállodaépítéshez magyar és az uniós költségvetési forrásokból.
A nőt és a két férfit - akik egyike ügyvéd - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
Az üggyel 2017-ben részletesen foglalkoztunk. A Kistelekre tervezett gyógyszállónak eredetileg 2014 végéig kellett volna elkészülnie. A projektre szinte a teljes támogatási összeget le tudta hívni vállalkozó, miközben az önrészük hiányzott.
Mivel a projekt elakadt, az építtető Royal Casa folyamatosan haladékot kért az NGM-től, hátha sikerül valahonnan pénzt szerezni a szállóra. A minisztérium végül szerződést bontott céggel.
A mostanra elkészült vádirat szerint a vádlott férfi és nő (élettársak) 2012 szeptemberében nyújtottak be pályázatot a hotel és gyógyászati központ felépítésére. A pályázat célja egy olyan gyógyászati centrum kialakítása volt, ahol egy helyen 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló szolgáltatás érhető el, a központban összesen 76 szállás és fekvőbeteg férőhelyet alakítottak volna ki.
A pályázati dokumentáció szerint a beruházás összköltsége 1,2 milliárd forint volt, ennek 70 százalékát, 822 millió forintot vissza nem térítendő támogatás fedezett volna, a vádlottak 364 millió forint saját forrása mellett. Az önerő meglétét a vádlottak valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták, többek között vádlott-társuk, egy szegedi ügyvéd által készített valótlan kölcsönszerződéssel, valamint egy letéti igazolással, mely szerint elhelyezték az ügyvédi letéti számlán az önerő teljes összegét. Ténylegesen azonban a vádlottak nem rendelkeztek a szükséges összeggel.
A projekthez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 698, a magyar állam 124 millió forint támogatást nyújtott. A vádlottak a kivitelezés megkezdése után röviddel a támogatást elnyerő céget eladták. Az új tulajdonos a támogatás összegét a beruházásra fordította, azonban az önerő hiányában nem tudta azt befejezni, a kivitelezéssel 2016. végén leállt. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017 áprilisában elállt a szerződéstől, és visszakövetelte a kifizetett teljes támogatási összeget.
A vádlottak 822 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A nyomozás során a magyar hatóságok felhasználták az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásában tett megállapításokat is. (MTI, Ügyészség)