A karabahi háború vége után jönnek az igazán brutális jelenetek
A szeptember végén kezdődött, november elején Európa pereme határainak átszabásával lezárt Hegyi-Karabah-i háborúnak valójában még nincs vége. Az oroszok által kialkudott, orosz békefenntartók által ellenőrzött tűzszünet gyenge lábakon áll. Az örmények és az azeriek kölcsönösen egymást vádolják annak megsértésével, és időnként tényleg ropognak a fegyverek a Kaukázusban, folyamatos munkát adva a már ott állomásozó orosz békefenntartóknak.
Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a szeptemberig teljesen örmény ellenőrzés alatt álló, a háború után viszont már nagyobb részben azeri területről folyamatosan érkeznek az egészen brutálisan véres, háborús bűnöket, kínzásokat, gyilkosságokat megörökítő videó- és fényképfelvételek.
Hivatalosan mindkét fél nagyjából ugyanannyi fegyverest veszített a harcokban. A jereváni hadügyminisztérium szerint 3000 örmény katona halt meg, Bakuból 2800 azeri egyenruhás áldozatot jelentettek. Az utóbbiaknak egy része egészen biztosan olyan szír zsoldos volt, aki török közvetítéssel érkezett a kaukázusi frontra. A BBC szerint volt közülük olyan, akit azzal csaptak be, hogy jó fizetésért csak katonai ellenőrzőpontokon kell üldögélnie, aztán jött a meglepetés, hogy az azeri hadsereg gyakorlatilag ágyútölteléknek használta őket.
A most az internet sötétebb bugyraiban keringő, az Iszlám Állam brutalitását megidéző felvételeken mindkét oldal kegyetlenkedéseit lehet látni. Azonban örmény elkövetőből viszonylag kevés van, áldozatból annál több. Ennek viszonylag egyszerű magyarázata van: ezt a háborút az azeriek nyerték meg. És ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, a győztesnek bőven volt alkalma kiélni minden vér- és bosszúszomját a veszteseken.
Most már tudjuk, hogy a felvételeken, amelyeken nők és férfiak, élők és halottak egyaránt vannak, elsősorban a Karabahba bevonuló azeri katonákat látni, ahogy a hátramaradó örmény civilekkel kegyetlenkednek.
Az egyenruhákból ezt eddig is lehetett sejteni, de az igazi bizonyítékokat azok a nemzetközi NGO-k és újságírók szolgáltatták, akiknek több konkrét áldozatot is sikerült azonosítaniuk. A Guardiannak például Karabhból elmenekült örmények segítségével két olyan férfit sikerült név szerint identifikálnia, akiknek lefejezéséről hetek óta keringenek videófelvételek. Egyikük, egy 69 éves férfi örmény szomszédai unszolására sem volt hajlandó velük elmenekülni a közelgő azeri csapatok elől, míg egy másik, 82 éves férfiról egykori falubelijei azt mondták, hogy olyan magának való típus volt, aki talán nem is értette, micsoda veszély leselkedik rá, ha nem hagyja el otthonát.
A lefejezésüket ábrázoló videó megtekintése után mindkettejüket több ismerősük is egymástól függetlenül, egyértelműen felismerte.
A kegyetlenkedések feltárásával foglalkozó két NGO, az Amnesty International és a Human Rights Watch egyaránt azt kérte az örmény és az azeri kormánytól, hogy vizsgálják ki a felvételeken látható bűncselekményeket. Ahogy a HRW egyik képviselője a Guardiannak fogalmazott:
„az örmények és az azeriek folyamatosan ezeket a felvételeket nézik, minden nap felbukkan egy újabb videó, ami felkavarja a közvéleményt. Ez olyan traumát okoz, ami csak fokozza a gyűlöletet most is, amikor a harcoknak már vége”.
Az Európa Tanács strasbourgi székhelyű emberi jogi biztosának irodája, amelynek hivatalból vizsgálnia kellene az ilyen ügyeket, annyit nyilatkozott, hogy látták a felvételeket és Dunja Mijatovic biztos szeretné Karabahba látogatni, mielőtt nyilatkozna ezek tartalmáról.
Bár az ilyen háborús bűnök esetében nemzetközi szervezetek és bíróságok is illetékesek lehetnek, nyilvánvaló, hogy a tetteseket hazájuk együttműködése nélkül egy ilyen helyzetben gyakorlatilag lehetetlen felelősségre vonni. Ismerve az azeriek hozzáállását a témához, ez most sem lesz könnyű eset. Érdemes felidézni, hogy miután az Orbán-kormány 2012-ben kiadta a baráti Alijev-rezsimnek azt az azeri Ramil Safarovot, aki nyolc évvel korábban Budapesten egy baltával gyakorlatilag levágta egy örmény katona fejét, Safarovot Bakuban kvázi nemzeti hősként fogadták és ünnepelték.
Azerbajdzsán főügyésze mindenesetre novemberben vizsgálatot indított a Hegyi-Karabahban mindkét fél által elkövetett háborús bűncselekmények feltárására. És meglepetésre december 14-én Bakuban le is tartóztattak négy azeri katonát, akiket azzal vádolnak, hogy örmény sírköveket, és örmény katonák holttesteit gyalázták meg a háború során.
Az erről szóló közleményben az azeriek azt állítják, maguk is megvizsgáltak az interneten keringő felvételeket, amelyek egy részét hamisítványként értékelték, de volt köztük olyan is, ami valós bűncselekményeket ábrázolhat.
Fontos látni, hogy a letartóztatott katonákat a bakui ügyészség ártatllan civilek lefejezésnél lényegesen kevésbé súlyos bűncselekményekkel vádolja. De ettől függetlenül ez így is komoly lépés egy olyan országban, ahol, amint Safarov példája is mutatta, eddig bármilyen bűncselekményt büntetlenül meg lehetett úszni, ha az áldozat örmény volt.
Az még kérdéses, hogy a négy azeri katona milyen büntetést kap, ha egyáltalán bármilyet, vagy megússzák egy rövid letartóztatással. Az is kérdés, hogy Bakuban miért mozdultak el erre. Talán a békeszerződést tető alá hozó, a Kaukázus rendfenntartói szerepében tetszelgő oroszoknak kellett valamit mutatni, hogy ők örmény szövetségeseiket tudják ezzel csitítani. De az is lehet, hogy az azeriek annyira megnyerték a 2020 őszi karabahi háborút, hogy ilyen pozícióból akár egy kicsit nagyvonalúak is lehetnek.