Elmaradt a magyar vétó, hamarosan ömlik a pénz Brüsszelből

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Magyarország és Lengyelország múlt csütörtökig azzal fenyegette a többi tagállamot, hogy megvétózzák az EU következő költségvetését, de aztán sikerült egyezségre jutniuk, úgyhogy januártól elindulhat az EU következő hét éves pénzügyi ciklusa. 

Soha ennyi pénzt az EU nem osztott még szét a tagállamok között, pedig egy jelentős befizetőre, az EU-ból kilépő Nagy-Britanniára már nem lehet számítani. 

1225 milliárd euró a sima költségvetés összege (ez a következő 7 évben fedezi a kiadásokat), és erre jön még egy 807 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap, amelyből részben kedvezményest hitelt, részben támogatásokat hívhatnak le a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány miatt elszenvedett károkat. 

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete online konferenciát szervezett péntek délutánra, ahol összefoglalták, hogy mennyi pénz jár majd ebből Magyarországnak, illetve az ITM államtitkára beszélt arról, hogyan áll a pénz elköltésének tervezése. 

Magyarországnak 2028-ig 42,5 milliárd euró támogatás, és közel 10 milliárd euró kedvezményes hitel jár. A támogatási rész a mostani árfolyamon meghaladja a 15 ezer milliárd forintot.A 42,5 milliárd euróból 22,5 milliárd kohéziós támogatás, ezt szokás EU-s pénznek nevezni leginkább itthon, ez az, amit jórészt pályázatokon és nagy állami beruházásokon keresztül költenek el. 

Az egy főre jutó kohéziós támogatások alapján Magyarország kapja a 4. legtöbb pénzt az EU-ban, az első három helyezett Észtország, Szlovákia és Lettország, utánunk pedig Litvánia következik. 

A Magyarországnak járó agrártámogatás 12 milliárd euró lesz, további 8 milliárdot tud az ország lehívni a gazdaságélénkítő csomagból, és ehhez jöhet még ugyanonnan 10 milliárd euró hitel, aminek a kamata jóval kisebb lesz, mintha piacról venné fel a kormány. 

A Magyarországnak járó, vissza nem térítendő támogatás átlagosan a magyar GDP évi 4 százalékának felel meg. Közben az EU-nak fizetendő magyar tagdíj éppen csak eléri a GDP 1 százalékát. Vagyis sokkal több pénz jön Brüsszelből, mint amennyit oda kell küldenünk.

Januártól már lesznek új pályázatok

A tagállamok kormányainak tavasszal kell leadniuk a terveket, hogyan akarják elkölteni a nekik járó pénzt. A gazdaságélénkítő csomag terhére készített programokat áprilisban, a sima költségvetéshez kapcsolódó operatív programokat pedig májusban kell leadni. 

Brüsszelből a sima költségvetés terhére csak hónapokkal ezután jöhet pénz, amikor a jóváhagyott programokra már pályázatokat is kiírtak, és ott a győztesek már számlákat is tudtak adni. Az újjáépítési alapból előre is le lehet hívni pénzt, de ott meg arra is várni kell még, hogy az összes tagállam parlamentje jóváhagyja a csomag finanszírozásához szükséges hitel felvételét. Vagyis normál rend szerint ezekhez pénzekhez legalább fél, illetve egy évig nem lehet még hozzáférni.

A magyar kormány azonban nem vár a pénzosztással addig, hogy Brüsszelből utaljanak. Mint Ágostházy Szabolcs államtitkár elmondta, januárban, februárban és márciusban is kiírnak új EU-s pályázatokat, abban bízva, hogy a programokat az Európai Bizottság utólag jóvá hagyja, és addig a kormány a költségvetés terhére finanszírozza a rendszert.

A feladat visszakerül a Miniszterelnökséghez

Az EU-s pénzek elosztásának kormányzati felügyelete rendszeresen változik Magyarországon. Sokáig önálló hivatal foglalkozott vele (ez volt az NFÜ), egy ideig saját kormánybiztossal az élén. 2010-től a fejlesztési tárca felügyelte, aztán Lázár János minisztersége idején az NFÜ megszűnt, és a központi felügyelet a Miniszterelnökséghez került, míg a 2018-as kormány megalakításakor a Palkovics László vezette ITM lett a terület gazdája. 

December elején Orbán Viktor úgy döntött, hogy visszakerül a Miniszterelnökséghez, vagyis Gulyás Gergely tárcájához. A témáért felelős Ágostházy államtitkár októberig egyébként is Gulyás kabinetfőnöke volt, és így januártól ismét Gulyás tárcájánál dolgozik majd.

Ágostházy kérdésünkre azt mondta, hogy maga Palkovics László kérte, hogy szabadítsák meg a minisztériumát az EU-s pénzosztás terhétől, mert "az egymás mellé rendelt tárcák közötti koordináció nehézségekbe ütközhet", míg a szaktárcák összehangolását egyébként is intéző Miniszterelnökség ezt a feladatot jobban tudja kezelni. 

Ágostházy figyelmeztetett, hogy egyes lapok hajlamosak voltak a pusztán szakmai kérdésbe mindenfélét megalapozatlanul belelátni. A 444-hez is eljutottak olyan kormány körüli híresztelések, amelyek szerint a két tárca közötti váltás Orbán Viktor hatalomtechnikai játékának a része: Palkovics egyre több feladatot és figyelmet kapott az utóbbi években, úgyhogy most a ciklus közepén egy kicsit elkezdi gyengíteni - ahogy ezt tette 2010-14-ben Navracsics Tiborral, és 2014-18-ban Lázár Jánossal is, akik kiemelten erősek voltak a kormány megalakulásakor, de meggyengültek a ciklus végére.

Akármi is a váltás oka, az biztos, hogy bőven lesz feladat az EU-s támogatások körül, mert irdatlanul sok pénzt kell elkölteni a következő években.