Manfred Weber megsértette a magyar népet címmel interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt, ezt foglalta össze az MTI.

A kormányfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját. Azt mondta, Angela Merkel „erős asszony”, a felemelt hang pedig a „gyengeség jele” lenne.

A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról kiemelte, hogy az Európai Parlament egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és „a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen”.

„Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?” – vetette fel. Szerinte a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek. „A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala” – mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, azt mondta, az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit minden tagállam támogatott, az EP viszont utólag beavatkozott a folyamatba, mert „teljességgel túlértékeli a szerepét”.

Az EP „azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké”, ami „teljes tévedés”, a testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, aminek a célja a nyomásgyakorlás volt, „ezért kényszerültünk a vétó bevetésére” – mondta Orbán, aki szerint valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó, az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt „megpróbálta jogellenes módon megkerülni”.

Ezért volt „zseniális” Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának. „Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek” – mondta Orbán Viktor.

Az érzékenység történelmi gyökerű, „tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések” – mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, de ezt „történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”. „Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni” – mondta.

„Már nem sok hiányzik hozzá” – mondta arra, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová „egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni” a jogállamisági mechanizmussal, ami pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat „ideológiai szempontból meghatározott politikák” végrehajtására.

Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve „keményen megküzdöttek”. A „valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól – mondta.

Ez nem „képzelődés” – mondta arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban.

Azt mondta, az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amik szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája, „de mi nem akarunk migrációt”.

A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása „önkényes”, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is – mondta Orbán.

Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy 2 éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan közölte, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.

„Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne” – mondta Orbán Viktor.

Nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat, „objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti”.

Azt mondta, probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy „hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat”. „Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket” – mondta Orbán, aki szerint a pártcsaládnak meg kellene őriznie „keresztény-konzervatív jellegét”.

A Brexitről azt mondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, „egyre inkább átideologizálttá” vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája „egyre szocialistább”, fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.

Szerinte a globális versenyben elszenvedett lemaradásra „Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus”, „óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány.”

A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról azt mondta, Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de „mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztünk".

Arról, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, viszont a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán azt mondta: „az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne”, a korrupció pedig „Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban”.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármelyik más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll – mondta. (Magyarország egyébként toronymagasan vezeti az OLAF problémás kifizetésekről szóló listáját: az összes EU-s kifizetés majd 4 százalékával volt probléma, ez több mint az EU-s átlag tízszerese.)

A kétharmados parlamenti többségről azt mondta, a széles támogatottság miatt ugyan „kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom”, hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben. (Persze szó sincs többségről.)

A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon „sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban”, ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, ami biztosította az intézkedések „bázisdemokratikus támogatottságát”.

„Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon” – mondta Orbán Viktor.