Megvan a Brexit-megállapodás

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről - jelentette be csütörtök délután a londoni miniszterelnöki hivatal és az Európai Bizottság. A brit miniszterelnöki hivatal közleményt adott ki a megállapodásról, ami az Egyesült Királyság és az Európai Unió Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatait szabályozza, és csak szuperlatívuszokban szólt az egyezségről, azt írták, ezzel a britek megkapnak mindent, ami mellett 2016-ban a Brexit-népszavazáson letették a voksukat.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Michel Barnier, az EU főtárgyalója csütörtök délutáni sajtótájékoztatójukon szintén dicsérték a megállapodást, amit von der Leyen kiegyensúlyozottnak és fairnek nevezett. A Bizottság elnöke szerint a megállapodás tiszteletben tartja az EU versenyjogi szabályait, és az EU lehetőségeket kapott arra, hogy reagálni tudjon, amennyiben az általa fairnek tekintett piaci verseny feltételeit a britek esetleg megsértené.

Ezen kívül az Egyesült Királyság és az EU számos területen a továbbiakban is együtt fog működni, ilyen például a biztonságpolitika, a közlekedés, az energiaszektor vagy a klímaváltozás.

Michel Barnier szerint a mai megkönnyebbülés napja, ugyanis az idő nem szorít többé, miután megvan a megállapodás.

A hozzávetőleg kétezer oldalas megállapodás teljes szövegét várhatóan a következő napokban teszik közzé. A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint az átfogó egyezményen belül vám-, illeték- és kvótamentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás is létrejött.

Boris Johnson miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta: ez az első ilyen jellegű szabadkereskedelmi szerződés, amelyet EU külső országgal kötött, és mindkét fél számára ez az eddigi legnagyobb értékű kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás.
Az illetékes felidézte, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke tavaly 668 milliárd font (267 ezer milliárd forint) volt.

A szóvivő kiemelte azt is, hogy jövő péntektől - a brit EU-tagság januári megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után - az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.

A jövő héttől életbe lépő új brit bevándorlási szabályok alapján azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje 2021. június 30.

Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodás létrejöttének bejelentése után tartott csütörtök esti sajtótájékoztatóján külön kitért az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra. Azt mondta, jóllehet az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és földrajzi értelemben változatlanul Európához kötődik, nem utolsósorban annak a négymillió EU-állampolgárnak is köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek, már benyújtották a letelepedett státusra szóló kérvényüket és hatalmas mértékű hozzájárulást nyújtanak az ország életéhez.

A jövő év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre egységes bevándorlási szabályozás lép életbe, amely - főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján - pontozásos kritériumrendszert alkalmazva bírálja majd el a letelepedési kérelmeket.

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis éppen egy hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

A korábbi tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült megállapodást elérni. A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.

Boris Johnson még a legutóbbi napokban is rendszeresen úgy nyilatkozott, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége a megállapodás elmaradásának, mint annak, hogy sikerül egyezségre jutni a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.
A brit miniszterelnök korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, azzal az érvvel, hogy annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.

E több mint két hónapja lejárt határidő után is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben. Emellett a brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is többször tartott személyes egyeztetéseket telefonon és személyesen.

A tárgyalóküldöttségek környezetéből már csütörtökre virradó éjjel olyan hírek érkeztek, hogy a nap folyamán nagy valószínűséggel sikerül az utolsó akadályokat is elhárítani a megállapodás elől.

Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-től, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban.

Az áttörés nem kis részben a halászati vitában elért kompromisszum eredménye.
A Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtóértekezletén Boris Johnson elmondta: a megállapodás alapján az Egyesült Királyságra jutó részarány a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből a jelenlegi hozzávetőleg 50 százalékról öt és fél év alatt kétharmadhoz közeli szintre emelkedik, utána pedig a tudományos, környezetvédelmi és állománymegőrzési meggondolásokon túl megszűnnek az elvi mennyiségi korlátok.

A vitarendezési és jogalkotási mechanizmus ügyében a londoni tájékoztatás szerint sikerült érvényt szerezni annak a brit célkitűzésnek, hogy az Európai Unió bíróságának ne legyen ügydöntő hatásköre a brit törvényhozási folyamatra.
A megállapodást a brit parlamentnek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A brit kormány csütörtök este bejelentette, hogy a londoni alsóház december 30-án soron kívüli ülésen vitatja meg az Európai Unióval elért egyezményt és szavaz is róla.(BBC, MTI)

2013-as indulásunk óta 2021 lesz a 444 történetének legfontosabb éve. Hamarosan teljesen megújulunk, és teszünk egy nagy lépést arra, amerre a világ legjobb újságjai haladnak. A minden eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb cikkek, videók, podcastok felé, egy olyan üzleti modellben, ami hosszú távon is garantálhatja a függetlenségünket, és ezért rátok, az olvasóinkra támaszkodik.

Csak veletek szövetségben tudunk túlélni és erősödni, ezért hoztuk létre a Kört azok számára, akik szívesen csatlakoznának a 444 közösségéhez, és támogatnák a munkánkat. A technikai fejlesztés zajlik, a feladat nem kicsi, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb a végére érjünk. És közben olyan nagy dobásokra is van időnk, mint legújabb dokumentumfilmünk, A gyilkosok emlékműve.

Csatlakozz a 444 Körhöz, a független, minőségi sajtó támogatóinak közösségéhez!

Ha pedig már korábban csatlakoztál hozzánk, de úgy érzed, rászolgáltunk a további támogatásodra, itt tudsz segíteni.

Köszönjük!!444!!!