Ugyan december 24-én eldőlt, hogy nem alku nélkül lépnek ki a britek az Európai Unióból, és született egy megállapodás, ennek részletei csak fokozatosan kerülnek napvilágra, hiszen egy 1200 oldalas dokumentumról van szó.
A BBC összeszedte azokat a főbb pontokat, amiket most már biztosan ki lehet jelenteni a január elsejével hatályos megállapodásról. (feltéve persze, hogy majd a brit parlament, illetve az európai parlament és a tagállamok parlamentjei is rábólintanak az egyezségre).
A tárgyalások során sok vitát váltott ki a halászat kérdése, melynek ugyan a brit gazdaság egészének szempontjából elég kicsi súlya van, de politikailag egy rendkívül kényes ügy. A következő 5 és fél évben az uniós tagállamok hajói ugyanúgy bejárhatnak a brit vizekre, de az éves kvótájuk 25 százalékkal kisebb lesz. Utána pedig új megállapodást fog majd kötni a két fél, és ekkor egyeznek majd meg arról, hogy ki hogyan férhet hozzá a másik vizeihez.
Az Egyesült Királyságot többé nem kötik az Európai Bíróság ítéletei, ez rendkívül fontos volt Boris Johnsonnak. Ugyanakkor az ország többé nem is fér hozzá automatikusan az EU-s hatóságok adatbázisaihoz, de ha valamire szükségük van, akkor kérhetnek átmeneti betekintési lehetőséget. A britek többé nem lesznek tagjai az Europolnak sem, de az európai rendőrség székházában lesz brit képviselő, szóval nem szűnik meg teljesen a közös munka.
A brit diákok többé nem férnek hozzá az Erasmus-programhoz. Helyette Boris Johnson egy új globális programot jelentett be, amit Alan Turingról neveznek el, de melynek részleteiről egyelőre elég keveset tudni. Ugyanakkor az észak-ír egyetemek diákjai továbbra is részt vehetnek az erasmusos programokon, azaz mehetnek egy-egy félévet más európai egyetemeken tölthetnek el.