Bízzunk egymásban, aztán majd lesz valami – ez a karácsonyi Brexit megállapodás lényege

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

December 24-én, valamivel dél után jelentette be az Európai Bizottság és a brit kormány, hogy sikerült megállapodni arról, hogyan szakadjanak el egymástól. 

Ezzel a Brexit 2021. január 1-én tényleg megtörténik, illetve jobban megtörténik, mint eddig. Elképesztően hosszú viták, több nagy-britanniai előre hozott választás, rengeteg csúcstalálkozó és egyeztetés után született meg az 1246 oldalas dokumentum, ami szabályozza, hogyan üzleteljen egymással Európa és a királyság ezután.

A Brexitről szóló népszavazást 2016 nyarán tartották, ahol a kilépésre szavazók úgy is többségbe kerültek, hogy a korabeli brit kormány vezetője nem akart kilépni, és a parlamenti ellenzék sem. David Cameron akkori miniszterelnök azt remélte, hogy ha a maradáspártiak győznek, akkor megszabadulhat a pártján belüli ellenzékétől (amelynek egyik hangadója éppen a mostani megállapodást nyélbe ütő Boris Johnson volt), illetve megszabadulhat az egyre erősödő, a konzervatív szavazókat elszipkázó UKIP párttól is. A népszavazásba azonban Cameron bukott bele, majd belebukott az utódja, a kilépési tárgyalások első szakaszát vezető Theresa May is. 

Sok kérdést már megoldottak

Karácsony előtt már néhány fontos kérdés eldőlt. Például az, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország nem úgy lép ki az EU-ból, mint a többi rész, hanem kevésbé. Észak-Írország a közös piac része marad, ezért ott más szabályok lesznek érvényesek, és emiatt lesz egy bürokratikus-kereskedelmi határ a Királyságon belül, hiszen külön ellenőrizni kell majd, hogy mi megy be Észak-Írországba a többi területről. Ez volt az ára annak, hogy ne kelljen lezárni az ír határt – ami az ír polgárháború végét hozó békeszerződés megsértése lett volna. Nagyon sokáig ennek a kérdésnek a rendezése volt a legfőbb akadálya annak, hogy a Brexit egyéb részeiről egyáltalán elkezdődhessen az érdemi vita. Boris Johnson itt egy olyan alkuba ment bele, amit Theresa May még azért nem mert napirendre venni, mert tartott attól, hogy Johnsonék azonnal kicsinálnák érte. Johnson végül mégis lenyomta ezt a megoldást a konzervatívok torkán. 

Az is eldőlt már karácsony előtt, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt az EU döntéshozatali rendszereiben. Formálisan már idén január végén kilépett az Egyesült Királyság az EU-ból, azóta nincsenek képviselői az EP-ben, miniszterei a Tanácsban, és biztosa sincs a Bizottságban. Csakhogy egyébként az EU része maradt gyakorlatilag, mert nem sikerült megállapodni a kilépés utáni kapcsolatok rendszerében. Úgyhogy idén még befizették a tagdíjukat, teljesítettek minden szabályt, és persze minden kedvezményhez is hozzáférhettek. Ennek az „átmeneti időszaknak” lesz vége január 1-től.

Az együttélési szabályok

A legnehezebb és legsürgősebb eldöntendő az maradt, hogy maradjon-e a vámmentesség a két fél kereskedelmében. Áruhiánytól, végeláthatatlan kamionsoroktól és kezelhetetlen ügyintézéstől tartottak mindkét oldalon, senki sem akart vámokat, de volt egy bökkenő. 

  • Nincsenek vámok (egyelőre)

Az EU nem köthetett úgy szabadkereskedelmi egyezséget, hogy a brit termelési viszonyok (környezetvédelmi szabályok, munkásokra vonatkozó előírások, fogyasztóvédelmi rendszerek, állami támogatás lehetőségei stb.) merőben mások, mint a kontinensen. Ha ugyanis a brit termékek a szabályok kihagyása miatt (például jelentős állami támogatással) olcsóbban készülnének, akkor letarolhatnák az európai piacot. A briteknek ezzel meg az volt a bajuk, hogy nem azért lépnek ki, hogy minden új EU-s előírást automatikusan át kelljen venniük. 

A karácsonyra megszületett egyezség valójában nem egy világos keretrendszer e probléma megoldására, hanem a két fél biztosította egymást, hogy igyekeznek nem átverni a másikat. 

Ha a járvány miatt nem lenne ennyi baja mindkét oldalnak egyébként is, talán nem is mennek bele egy ilyen ingatag alapokra épülő alkuba. 

Megy tehát tovább a vámmentes kereskedelem, hiszen ebben a percben még minden brit termék az EU-s szabályok szerint készül, egyelőre nincs ok attól tartani, hogy a lazább előírások miatt lehetnének olcsóbbak. 

A megállapodás szerint mostantól a britek igyekeznek úgy igazítani a saját szabályaikat, hogy azok ne menjenek szembe az EU-s előírásokkal. Ha mégis felmerülne ezzel kapcsolatos vita, akkor egy vegyes szakértői testület (amibe az Európai Bizottság és a brit kormány delegál tagokat) megpróbálja megoldani a kérdést. Ha pedig a vita elmérgesedne, akkor mindkét fél bármikor megteheti, hogy egyes termékekre mégis vámot vet ki, és a WTO általános szabályai szerint megy akkor tovább az adott termékkör kereskedelme. (Ez történt volna minden termék esetében, ha nem született volna meg a karácsonyi alku, ez a no deal Brexit forgatókönyv.)

A briteknek ebben a vitában az volt a fontos, hogy ne az EU Bírósága döntse el ezeket a vitákat, és ezt sikerült elérniük. Ugyanakkor most nincs szervezet, ami az ilyen vitákat mindenképpen feloldhatja. Simán benne van a rendszerben a lehetőség, hogy egyszer majd kitör egy vámháború a két oldal között, ami egyre több termékre kiterjed.

A vámmentesség nem jelenti azt, hogy nem lesznek új bürokratikus nehezítései a kereskedelemnek. A brit oldalról jövő termékek esetében például bizonyítani kell, hogy azok tényleg az Egyesült Királyságban készültek, illetve sok terméknél megállapították, hogy legalább hány százalékban kell helyben készült terméknek lennie (más a szabály mondjuk az akkumulátorokra mint benzinmotorokra). Ez azért volt fontos az EU-nak, hogy ne lehessen kikerülni brit közvetítéssel az EU külső vámhatárát (például ha a britek vámmentesen importálnának autókat az USA-ból, akkor azt ne tudják vámmentesen továbbadni az amerikai autókra egyébként 10 százalékos vámot kivető EU területén).  

További kényelmetlenséget jelent mindkét oldal kereskedőinek, hogy az új termékek engedélyezési eljárásait ezentúl nem ismerik el kölcsönösen. Külön kell forgalomba hozatali engedélyt szerezni minden árucikkre egy EU-s tagállamban és Nagy-Britanniában is.

  • Ideiglenes megoldások

A szabadkereskedelem feltételeinek rögzítése volt az alku legnehezebb része. A hivatalos közlemények alapján még a halászati jogok felosztása volt nagyon nehéz, de a legtöbb bennfentes szerint azt csak azért húzták szintén az utolsó pillanatig, hogy legyen egy közérthető része is a vitának, illetve legyen egy terület, ahol lehet rugalmasabban engedni. A karácsonyi megállapodás csak 5 és fél évre rendezte ezt a kérdést, addig a britek 25 százalékkal több halat foghatnak a saját vizeiken mint eddig (illetve az EU-s szomszédok ennyivel kevesebbet). Utána újra megegyeznek. A halászathoz hasonlóan az energiakereskedelemben is csak ideiglenes megállapodást sikerült kötni. 

  • A szolgáltatások jövője még bizonytalan

Fontos és látványos az áruk kereskedelme, de a britek egyik fő exportcikke a pénzügyi szolgáltatás, és nem a dobozolható termékek sora. A pénzügyi szolgáltatásokra viszont nem tér ki részletesen az alku. A londoni City biztosítóinak, bankjainak, adótanácsadóinak a hozzáférése az EU-s piachoz ezért korlátozott, engedélyköteles lesz. Hogy mennyire és meddig lesz korlátozott, az nem világos, mert az alku értelmében erről külön tárgyalások indulnak nagyon hamar.

Szintén nem született egyezség a diplomák kölcsönös elismeréséről, vagy éppen az adatvédelmi rendszerekről és számos bűnüldözésről szóló együttműködés jövőjéről sem. Ezekben a témákban szintén további egyeztetések várhatók. 

A szabad munkavállalásnak és utazásnak vége

Az alku alapján vége a munkaerő szabad áramlásának a két fél között, bár bizonyos állásokra 3 éves munkavállalói engedélyt könnyített eljárásban lehet majd szerezni. A 90 napon túli tartózkodáshoz vízum kell ezentúl. A már Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgároknak tartózkodási engedélyt kell kérniük, ahhoz hogy maradhassanak, és ezt szinte automatikusan megkapják, ha nem követtek el súlyos bűncselekményt kintlétük alatt. A 2021-től kiköltözni vágyóknak azonban már engedélyeket kell intézniük, hogy kint dolgozhassanak. 

Előre bevezetik

Az alkut december 28-án jóváhagyták az EU-tagállamok brüsszeli követei, és 30-án szavaz róla a brit parlament. Mivel a konzervatív és a munkáspárti képviselők többsége is igennel készül szavazni, ezért minden bizonnyal átmegy a westminsteri szűrőn a megállapodás. 

Ezzel január 1-től hatályba is léphet az egyezség, bár jogilag addigra még nem lesz jóváhagyva. Szükség lesz az Európai Parlament megerősítésére is, ami januárban várható, az EU-s tagállamok vezetőinek a jóváhagyására (ez a nagykövetek hétfői szavazása után szinte biztosra vehető), de 2021-ben még a nemzeti, sőt egyes országokban a tartományi parlamenteknek is szavaznia kell róla. Azaz technikailag még megbukhat e törékeny, és részben ideiglenes konstrukció.  

(A címlapképen London belvárosa látható, a fotót Tolga Akmen, az AFP munkatársa készítette.)

2013-as indulásunk óta 2021 lesz a 444 történetének legfontosabb éve. Hamarosan teljesen megújulunk, és teszünk egy nagy lépést arra, amerre a világ legjobb újságjai haladnak. A minden eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb cikkek, videók, podcastok felé, egy olyan üzleti modellben, ami hosszú távon is garantálhatja a függetlenségünket, és ezért rátok, az olvasóinkra támaszkodik.

Csak veletek szövetségben tudunk túlélni és erősödni, ezért hoztuk létre a Kört azok számára, akik szívesen csatlakoznának a 444 közösségéhez, és támogatnák a munkánkat. A technikai fejlesztés zajlik, a feladat nem kicsi, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb a végére érjünk. És közben olyan nagy dobásokra is van időnk, mint legújabb dokumentumfilmünk, A gyilkosok emlékműve.

Csatlakozz a 444 Körhöz, a független, minőségi sajtó támogatóinak közösségéhez!

Ha pedig már korábban csatlakoztál hozzánk, de úgy érzed, rászolgáltunk a további támogatásodra, itt tudsz segíteni.

Köszönjük!!444!!!