Jóval szűkösebbre kell szabniuk a 2021-es költségvetésüket azoknak az önkormányzatoknak, amik nem kaptak valamilyen kompenzációt az idén elvett bevételek után. Miután tavaly a Fidesz a főváros mellett több vidéki nagyvárost is elveszített, idén a járványhelyzetre hivatkozva a kormány alaposan belenyúlt az önkormányzatok pénzügyeibe.

• Az első hullám idején elvonta tőlük a gépjárműadót;
• a következő évre négyszeresére emelte az adóerősebb települések szolidaritási adóját;
• az ingyenes parkolás is tőlük vonja el a bevételeket;
• a különleges gazdasági övezetek létrehozásával pedig akár egész ipari parkokat veszthetnek el.
• És ehhez jött még hozzá decemberben a legfontosabb önkormányzati bevételt jelentő iparűzési adó megvágása.

Az önkormányzatok csak a karácsony előtti szerda reggelén állhattak neki számolgatni, pontosan mégis mennyi pénzt buknak, estére pedig még a Parlament díszkivilágítását is lekapcsolták. Orbán Viktor néhány nappal korábban a Facebookon lengette be, hogy jövőre a kis-és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját a felére csökkentik. Ebből azonban napokig nem volt világos, hogy a kormány pontosan hogyan határozza meg ezt a csoportot. Majd a múlt kedden megjelent rendeletből derült ki, hogy azoknak a cégeknek lesz jövőre maximum 1 százalékos az iparűzési adójuk, amiknek 4 milliárd forint alatti a nettó árbevételük vagy a mérlegőösszegük.

Az iparűzési adót az adott település területén működő cégek a nettó árbevételük után fizetik, aminek a mértéke maximum 2 százalék lehet. Tehát ha egy cégnek idén a válság miatt bezuhant a forgalma, eleve kevesebbett kellett volna fizetnie, így nehéz komolyan venni azt a kormányzati érvet, hogy ezzel az 1 százalékos könnyítéssel a bajba jutott vállalkozásokat akarták tehermentesíteni. Arra viszont megfelel az eszköz, hogy térdre kényszerítse azokat a nagyobb ellenzéki városokat, amik nagyrészt idén már felélték a tartalékaikat.

A meglepetés ereje

A bejelentés előtt Orbán csak Szita Károllyal, Kaposvár fideszes polgármesterével készített pár egyeztetős képet, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének nevében rá is bólintott a 150 milliárdos elvonásra. De Szita ezt nem nagyon beszélhette át a szervezet tagjaival, mert a döntés miatt kilenc nagyváros polgármertere hagyta el a szövetséget tiltakozásul.

Azért is ekkora az ellenállás az iparűzési adó körül, mert ez jelenti az önkormányzatok legnagyobb önálló bevételét, és hogy az eddig elvonások után még ezt is megpiszkálja a kormány, az több települést is padlóra küldhet.2018-ban a teljes önkormányzati szektor bevételének 32 százaléka származott az iparűzési adóból. A Magyar Államkincstár adatai szerint a magyar önkormányzatok 90 százaléka vezette be az iparűzési adót, és a többségük kihasználja a maximálisan meghatározott 2 százalékos keretet. Az persze településenként változik, hogy ez az adó mekkora részét teszi ki a bevételeiknek. A megyeszékhelyeknél ez átlagosan 19 százalék szokott lenni, de például Győr vagy Székesfehérvár átlagon felül teljesít.

Nem véletlen, hogy amikor idén novemberben először felmerült a teljes felfüggesztése, még Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is olyanokat mondott, hogy ez teljesen ellehetetlenítené a településeket és óriási károkat okozna az összes magyar polgárnak. Igaz, most már azt írta, felelős polgármesterként nem kiabál, hanem bízik az állami kompenzációban. A miniszterelnök bejelentése szerint ugyanis csak a 25 ezer fő alatti települések kaptak automatikusan támogatást a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig „majd egyenként tekintjük át”.

Az áttekintés a fideszes vezetésű nagyvárásoknál karácsonyra meg is történt: mind a 12 fideszes megyei jogú város kapott a fa alá minimum egymilliárd forintot, hogy jövőre el tudják látni a feladataikat, miközben az ellenzéki vezetésű városok nagy része kimaradt ebből a körből. Legfeljebb konkrét projektekre adott néhányuknak pénzt a kormány, de például a fővárosi kerületeket szinte teljesen kihagyták a pénzosztásból.

Hogy a kompenzáció egyébként mit jelentene, arról egyelőre csak Kósa Lajos mondott néhány szót a Magyar Nemzetnek. A Fidesz alelnöke szerint például a kormány enyhítene az önkormányzatok forrásbevonására vonatkozó szigorú szabályokon, így egyszerűbben adhatnának ki kötvényeket vagy vehetnének fel hitelt. Megemlítette azt is, hogy az így beáramló forrást akár működésre is költhetnék, ami gyanúsan emlékeztet arra az időszakra, amikor az önkormányaztok súlyosan eladósodtak.

A kötvénykibocsátás egyébként nemrég a Fővárosi Önkormányzatnál is felmerült, de ott nem piaci finanszírozásban gondolkodtak: novemberben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával egy olyan válságkezelő javaslat kidolgozásában állapodtak meg (5. pont), ami szerint a 0 százalékos kamatozású kötvényt a Magyar Nemzeti Bank vásárolná fel, a pénzből pedig a nehéz helyzetbe került mikro- és kisvállalkozásokat segítenék.

Túlélés, kármentés

Az elvonásnak Budapesten lehetnek a legsúlyosabb következményei. Orbán Viktor pont egy nappal azután jelentette be az elvonásokat, hogy Karácsony Gergely főpolgármester kihirdette a Fővárosi Önkormányzat 2021-es összevont költségvetését. Azonban Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szerint az újabb elvonás miatt egyelőre nem lehet pontosan kiszámolni, hol kellene azon módosítani.

Mindenesetre a Fővárosi Önkormányzatnál úgy becsülnek, hogy hozzávetőlegesen 15-20 milliárdot vonhat el tőlük csak a legutóbbi kormánydöntés. Emiatt külön-külön a kerületekben is nehéz lesz költségvetést tervezni, mivel eddig 54-46 arányban osztoztak a fővárossal az iparűzési adóból származó bevételeken.

Ráadásul a kormány intézkedései a nagyobb cégek által befizetett iparűzési adót is érintik, mivel még a nyáron eltörölték a 100 millió feletti bevélelt elérő vállalatok előlegfeltöltési kötelezettségét. Eddig ezeknek a cégeknek meg kellett becsülniük a fizetendő adó várható összegét, majd december végéig be kellett fizetniük egy részét. Kiss Ambrus szerint ha nincs gazdasági válság, akkor a 2019-es adatok alapján ez 40 milliárd forintos bevételt jelentett volna a fővárosnak. Az év első hónapjában ez az összeg biztosította sok önkormányzat likviditását, de mivel az előleget eltörölték, így ezt az összeget csak májusban fizetik be a cégek. Ezért már eleve 20 százalékos adókiessésel számoltak erre az évre.

A főváros már idén is a 80 milliárdnyi szabad felhasználású maradványpénzét élte fel, ami jövőre már hiányként jelentkezik, mert a működésből és a saját fejlesztések önrészéből hiányzik majd ez az összeg.

És ha mindezek után az iparűzési adó elvonása miatt sem kapnak kompenzációt, akkor az Kiss szerint technikai értelemben csődöt jelent, hiszen nem marad pénz a számlán, a kötött felhasználású összegekhez pedig nem nyúlhatnak hozzá.Mivel egyelőre még a fővárosban sem tudták pontosan felmérni, mekkora összeg esik ki az iparűzési adó miatt, az egyes kerületekben sem látják, mivel számoljanak, amikor a 2021-es költségvetést tervezik. Az eddig a legnagyobb összeget kapó XI. kerületben nagyjából 1 milliárd forint kiesésével számolnak. De mivel idén a tartalékokat itt is fel kellett élniük, egyelőre nem világos miből tudják majd azonos színvonalon ellátni az olyan alapvető feladataikat, mint az óvodai vagy szociális ellátás. Az biztos, hogy első körben több beruházást és a fejlesztést is le kell állítani.

Eddig a városok közül hagyományosan Budaörs szedte be a legtöbb iparűzési adót, ahol a 13 milliárdos költségvetésből ez a bevétel a válság előtti években 8 milliárd forintot biztosított. Wittinghoff Tamás polgármester a rendelet megjelenése után azt mondta, hogy az iparűzési adó felezésével a kormány durván 1,5 milliárd forintot von el a várostól. Úgy számol, hogy a járványhelyzetben hozott döntéseivel a kormány összesen durván 5 milliárd forintot vont el Budaörstől. De előre tervezni még itt sem tudnak.

És miközben a következő év sok önkormányzatnál finanszírozási válsággal indul, a kormány rendeletben tiltotta meg nekik 2021-re az adóemelést vagy azt, hogy több pénzt kérjenek a szolgáltatásaikért.

Így a következő év leginkább a túlélésről vagy a kármentésről fog szólni, nem pedig arról, hogy alternatívát tudjanak felmutatni 2022-ig.Több önkormányzat is úgy látja, hogy az adóemelés megtiltásával a kormány olyan durván megsértette az önkormányzati jogokat, hogy hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordulnak.