Miért öltözött be menekültnek egy német katona, akit most terrorizmussal gyanúsítanak?

Több 444 videó?
Szeretném

Az európai menekültválság csúcsán egy sötét bőrű, szakállas férfi melegítőnadrágban besétált a rendőrségre a nyugat-németországi Offenbachban. Nem volt nála más, csak egy régi mobiltelefon és néhány külföldi pénzérme. Rossz angolsággal elmondta, hogy David Benjamin a neve, és szíriai menekült, gyalog kelt át a fél kontinensen, és a papírjait útközben hagyta el. Lefotózták, ujjlenyomatot vettek tőle, és a következő évben oltalmat kapott, menedékjogi tárgyalásra várt, és havi ellátásokra vált jogosulttá.

A férfi valójában Franco A., a német hadsereg egyik hadnagya volt. Az anyja sminkjével sötétítette be a bőrét, cipőtisztítót kent a szakállára, nem is beszélt arabul, és összesen csak 10 percet tett meg a gyerekkori otthonától, ahol azóta is él. Róla írt most a New York Times.

Az ügyészek szerint az átverés egy szélsőjobboldali akció része lehetett egy vagy több merénylet végrehajtására, amiket (ál)menekültekre lehet fogni, ami egy pont után akkora polgári zavargáshoz vezetett volna, hogy a Német Szövetségi Köztársaság összeomlik.

Franco A. ezt tagadja, azt állítja, a menekültügyi rendszer hibáit próbálta feltárni. Csakhogy a kettős élete csak azután ért véget, hogy a rendőrök elkapták, amint megpróbált felszedni egy töltött kézifegyvert, amit egy bécsi reptéri mosdóban rejtett el.

Aydan Ozoguz képviselő, aki akkor menekültügyi és integrációs biztos volt, azt mondta, ez valóban sokkoló pillanat volt, a rendszernek azonosítania kell a csalókat. De szerinte még nagyobb kérdés, hogy hogyan lehet ilyen ember katona Németországban. Franco A. 2017. áprilisi letartóztatása nagyot szólt Németországban, de a botrány azóta elhalkult. Év elején kezdődhet a bírósági tárgyalása.

Franco A. ügye után kiterjedt nyomozás indult, a német hatóságokat ez vezette a nemzet biztonsági szolgálatainak minden szintjére beférkőző, földalatti szélsőséges hálózatok labirintusába. A feltámadó szélsőjobboldali fenyegetésről csak az idén értették meg, hogy sokkal kiterjedtebb, mint azt valaha is elképzelték: az interneten szerveződő szélsőjobboldaliak halállistákat vezettek, és terveik voltak az eljövendő összeomlásra, az úgynevezett X-napra.

Szélsőjobboldali huligánok csapnak össze rendőrökkel az iszlám extremizmus elleni tüntetésen Kölnben 2014. október 26-án.Fotó: Thilo Schmülgen/DPA/AFP

Amikor a New York Times újságírója egy éve beszélt Franco A.-val egy berlini étteremben, a férfi dokumentumokkal és a róla írt rendőrségi akták kivonataival érkezett. Magabiztosnak tűnt, mivel egy frankfurti bíróság bizonyítékok hiányában ejtette a terroristavádat. Csakhogy pár hónappal később a német Legfelsőbb Bíróság az ügyészek fellebbezésére újraindította a büntetőpert. Ez Franco A.-t is megrázta, mivel 10 év börtönt is kaphat. A New York Times stábja idén karácsony előtt is meglátogatta őt.

A férfinak egy acélajtós, óvóhelyjellegű pincéje is van, ahol fegyvereket tartott, és többek között a Mein Kampfot is, mielőtt a rendőrség lefoglalta. De tagad minden terrorista összeesküvésről szóló vádat: azt mondja, le akarta leplezni Angela Merkel kancellár döntését, szerinte ugyanis felelőtlenség volt több mint 1 millió menekültet beengedni Németországba, hiszen a rendszer annyira túlterhelt volt, hogy bárki bejöhetett. Azt állítja, hogy megerősíteni akarta az alkotmányt, nem megdönteni, és semmi erőszakosat nem tervezett, nem is tett.

Az ügyészség szerint ennek ellentmond az elrejtett pisztoly, egy illegálisan tartott gépkarabély, és hogy ellátogatott egy feltételezett célpont parkolóházába. Ráadásul az évek alatt olyan hangfájlokat és írásokat készített, amikben dicsérte Hitlert, a zsidó világ-összeesküvésről magyarázott, amellett foglalt állást, hogy a bevándorlás tönkretette Németország etnikai tisztaságát, és példaképként üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, illetve az állam megsemmisítését szorgalmazta.

A most 31 éves Franco A. szerint ezek a privát gondolatai, amik miatt nem indítható ellen eljárás, és bár a felvételeiben szereplő legszélsőségesebb nézeteket kétségkívül a neonácik is osztják, és népszerűek szélsőjobboldali körökben, de a bevándorlás és a nemzeti identitás miatti alappanaszai széles körben elterjedtek a mai Németországban, illetve Európa és az USA nagy részében. (Márciusban alkotmányvédelmi megfigyelés alá vették a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik platformját, a Szárny (Der Flügel) nevű tömörülést. A Bundestagba bejutó pártok körében ilyen még nem fordult elő.)

Franco A. a rendőrségnek azt mondta a bécsi pisztolyról (ami egy 7,65-es kaliberű Unique 17, amit egy már megszűnt francia fegyvergyártó készített valamikor 1928 és 1944 között), hogy iszogatni volt, amikor egy bokornál hugyozás közben megtalálta azt, és betette a kabátzsebébe. El is felejtette, csak a reptéren jutott eszébe, és hogy elkerülje a számonkérést, eldugta a mosdóban, majd később visszament érte, hogy leadja a rendőrségen. Azt mondta, tudja, hogy senki sem hiszi el neki ezt a magyarázatot, de ez az igazság.

Amikor rajtaütöttek, levették az ujjlenyomatait, és még aznap este elengedték, de két héten belül, a rutinellenőrzés után megjött a válasz Németországból, hogy az igazolványszáma Franco A.-é, de az ujjlenyomata David Benjaminé. A nála talált pendrive-ján pedig ott volt a „Mudzsáhid robbanóanyagok kézikönyve” és a „Totális ellenállás”, egy útmutató a városi gerillaharchoz a hidegháború idejéről. A telefonadatai pedig elvezették a hatóságokat az X-napra készülő hálózathoz.

Franco A.-t 2017. április 26-án megint letartóztatták egy katonai gyakorlat közepén a Bajor-erdőben. Tíz szövetségi rendőr vitte el, és 90 másik tartott azzal egy időben rajtaütést Németországban, Ausztriában és Franciaországban.

Egy német család

A cikk szerint Franco A. családjának története jól bemutatja Németország történetét. Németország egyik etnikailag legszínesebb városában él, ő maga is egy német anyától és egy, a családot kiskorában elhagyó, olasz vendégmunkás apától származik. 2016-ban egy hangjegyzetében a vendégmunkások beengedését direkt a németek etnikai hígítására kitalált stratégiaként írta le, saját magáról is azt mondta, „ennek a perverz faji gyűlöletnek a terméke”.

A nagyapja a Hitlerjugendben volt (eredetileg az övé volt a Mein Kampf), a nagyanyja pedig a családi legenda szerint a szovjetek elől menekülve látta Drezda bombázását. Franco A.-t 1968-as diákokból lett, szabadelvű tanárok tanították, de nem tűnt fel nekik, hogy már gimnáziumban az online összeesküvés-elméletek felé fordult. A tinédzserkori naplójában már 2007-ben azon gondolkodott, hogyan változtathatja meg az ország történelmét, például katonai pályára lépve és magas rangot szerezve, amit egy puccs követne.

Szakdolgozat a birodalmak bukásáról

A 2008-as világválság idején be is lépett a hadseregbe, és bekerült egy francia elit katonai akadémiára, amit még Napóleon alapított 1802-ben. Tanult Párizsban és Angliában is, a mesterdiplomájához pedig „Politikai változás és a felforgatás stratégiája” címmel írt szakdolgozatot.

A 169 oldal arról szól, hogy a nagy civilizációk bukását mindig a bevándorlás és a felforgató kisebbségek okozták, és Európa meg a Nyugat lehet a következő, ha nem védik meg magukat. Az írás szerint a népirtás egy formája, ha egy nemzet túl nagy bevándorlást tesz lehetővé. A végén az is szerepelt, hogy az Ószövetség volt az alapja minden felforgatásnak, egy zsidó terv a globális dominancia megszerzésére, és lehet, hogy ez „az emberiség történelmének legnagyobb összeesküvése”.

A franciák kiakadtak, és a német felülvizsgálók is megállapították, hogy a mű rasszista gyűlöletkeltés. Mégsem lett következménye, a férfit a hadseregben nem számoltatták el, és a fegyveres erők szélsőségeit figyelemmel kísérő katonai hírszerző ügynökségnek sem jelentették. Annyi történt, hogy Francót 2014 elején behívták egy 3 órás interjúra, ahol elmondta, hogy az évfolyam második legjobb tanulójaként nagy nyomást érzett, hogy valami lenyűgözőt írjon. Végül úgy ítélték meg, hogy a „saját intellektusának rabja” lett, és egyszerűen írnia kell egy új szakdolgozatot.

Egy példás német katona

Úgy tért vissza Drezdába, mintha semmi sem történt volna, a felettesei pedig egy német mintakatonaként írták le. A hadseregben a hozzá hasonlók társaságát kereste, és tagja lett annak a chathálózatból kinőtt szerveződésnek, amit a német különleges egység (KSK) egyik tagja indított katonáknak és más, szélsőjobboldali embereknek. Amikor pedig Merkel üdvözölte a bevándorlókat, az ügyészség szerint Franco A. az erőszak felé fordult, és úgy vélte, az állam terrorizmus elleni harca „harc ellenünk”.

A 2015-ös karácsonyi szünet végén – 10 nappal azelőtt, hogy a Strasbourg melletti francia-német egységnél megkapta az első megbízatását – beöltözött menekültnek. Mivel jól beszélt franciául, azt találta ki, hogy francia származású szíriai keresztény, aki francia középiskolába járt, majd gyümölcstermesztőként dolgozott egy Aleppó melletti kis faluban. Nagyon felkészült, de a túlterhelt német rendszer nem kérdezett rá a részletekre. Két nappal azután, hogy bement a rendőrségre, menedékkérőként regisztrálták, és busszal átmeneti szállásokra vitték.

Végül egy kis rezidenciára osztották be Baustarringben, egy bajor falucskába, a katonai támaszpontjától 400 km-rel nyugatra. Azt mondta, a rendszer túl nagyvonalú, és feltűnően elnéző volt: még akkor is kapta a havi segélyt, amikor elutasította az állásajánlatokat, pedig havonta talán egyszer jelent meg a szállásán, és két találkozóról is hiányzott egymás után.

Kb. 20 európai mozgalom és szervezet sátortáborral tüntet a Reichstag előtt az EU migrációs paktuma ellen, és a menekültek jobb elhelyezéséért 2020. november 15-én.Fotó: Jörg Carstensen/dpa via AFP

A férfi menedékjogi meghallgatásán részt vevő marokkói tolmács később azt vallotta, hogy kétségei voltak afelől, hogy David Benjamin beszél-e arabul, de a férfi zsidó hangzású neve miatt nem mert szólni, mert muszlimként aggódott, hogy ez antiszemitizmussal vádolhatnák. Franco A. végül „kiegészítő védelmet” kapott, amivel személyi igazolvány nélküli menedékkérők Németországban maradhatnak és dolgozhatnak.

Hét hónapja élt így, amikor Berlinbe ment, és rendszámokat fotózott az Amadeu Antonio Alapítvány irodájánál, amit Anetta Kahane, menekültek mellett kiálló zsidó aktivista alapított és vezetett, aki évtizedek óta a szélsőjobboldali gyűlölet ismert célpontja. Franco A. több iratában is említette a nőt, a hátterét, az életkorát és a munkahelyi címét, de rajzolt egy részletes térképet is a parkolója helyéről, ugyanazon a papíron pedig azt írta: „Olyan ponton vagyunk, ahol még nem tudunk úgy viselkedni, ahogy szeretnénk.”

Franco A. ezenkívül vett egy teleszkópos céllécet és egy kézifegyver-alkatrészt is, és látták egy lőtéren, amint egy géppuskával próbálgatta a tartozékokat. Párizsban pedig találkozott egy Putyin-párti orosz agytröszt vezetőjével, aki kapcsolatban állt a francia szélsőjobboldallal, és vélhetően megvette a később Bécsben megtalált francia pisztolyt. Az ügyészség szerint „valószínűsíthető”, hogy Franco A. gyilkosságot készített elő.

A német alkotmány alapján (vagy ellene)

A férfi mindent tagad, és azt mondja, még ha azért is járt volna ott, hogy merényletet kövessen el, az akkor sem lenne terrorizmus, hiszen ez hogyan veszélyeztetné az államot, amikor „ez a személy nem is egy politikus”.

A német alkotmány 20. cikke rendelkezik az ellenállás lehetőségéről. Ez Hitler 1933-as felhatalmazása miatt van, amivel élve a kancellár a megválasztása után felszámolta a demokráciát. Az alkotmány most felhatalmazza az állampolgárokat a cselekvésre, amikor a demokrácia veszélybe kerül. Ez a cikk népszerű olyanok körében, akik alkotmányellenesnek ítélik a Merkel-kormány lépéseit. Az alkotmányt Franco A. is nagyra tartja, sokat idéz belőle.

Amikor karácsony előtt a New York Times újságírója szembesítette a férfit azzal a hangfelvétel-leirattal, ami szerint egyszer azt mondta, „Hitler mindenek felett áll”, azt mondta, ironikusan mondta, és lejátszotta a felvételt, amin tényleg kuncog két ember, bár nem egyértelmű a poén. De aztán arról is megkérdezték, mi volt az a felvétel, amin 2016 januárján azt mondta, bárki, aki hozzájárul az állam elpusztításához, valami jót tesz. Hogy mondhat ilyet olyasvalaki, aki épp az alkotmányt védi? „Egy hosszú szünet következett. Franco A. megnézte a saját leiratát. Átfutotta az ügyvédje jegyzeteit is. De nem volt válasza” – zárul a cikk.